Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - Somló Bódog

19 Legerősebb hajlamai azonban a tudományok mezejére vonzották s jelen soroknak épen az a céljuk, hogy pár vonással bemutassak annak a tudományos munkának a folyását és eredményeit, melyet Somló Bódog e téren huszonnégy esztendőn keresztül végzett. * * * Az első nyomtatásban megjelent tudományos dolgozat, amely Somló Bódog tollából napvilágot látott és amelyhez «A parlamentarizmus fejlődéséről)* irt doktori disszertációja szolgáltatta a kereteket: «A p a r 1 a m e n t a r i z m u s a m a g y a r j o g b a n» cimet viselte. (Kolozsvár, 1896. 39. 1.) Ezen dolgozatában arra az eredményre jut, hogy: «A parlamentarizmus ugyan a magyar közjogba sem a történelmi fejlődés, hanem az elmélet révén került, de olyan előzmények után, mint másutt sehol sem és ennek következtében nálunk kevésbbé is idegen, mint Anglián kívül bárhob). (I. m. 10. 1.) Fejtegetéseiből a szerves történelmi fejlődés iránti érzék, az emberi fejlődés rendjén előállott intézményeknek pusztán relatív értékűek gyanánti felfogása, valamint azon óhajtás domborodik ki, hogy a politikai tudományokban is teljesebb indukcióra kell törekedni. (I. ni. 3, 39. 11.) Olyan gondolatok csendülnek fel tehát már első tudományos dolgozatában, amelyek későbbi Írásaiban részletesen kibontakozva visszatérnek. A történelmi fejlődés nézőpontjáról az evolucionista filozófiához, valamint az indukciók módszeréből az empirista természettudományos felfogáshoz könnyű az átvezető utat megtalálni. S valóban ez az űt volt az, amelyet Somló Bódog további fejlődése követett. A kolozsvári egyetem doktora Budapestre jön s Spencer Herbert synthetikus filozófiájának és Pikler Gyula természettudományos-lélektani szociológiájának a hatása alá kerül. Útja ezen a csapáson látszólag egyenesen és simán halad előre ahhoz a forráshoz, amelynél pozitivitás és megdönthetetlen tények utáni szomjúságát lecsillapíthatja. (V. ö. Huszadik Század 1903. évf. VII. köt. 397. 1.) Még nem tárulnak fel szemei előtt azok a szakadékok, amelyek a történeti és a természettudományos szempont, a természettudományok objektivitása és a lélektani szociológia szubjektív racionalizmusa között tátonganak. Fejlődésének ezen első idejében a legerősebb hatást Pikler gyakorolja reája, kiről később is hálásan emlegette, hogy az egyedüli volt, ki őt tudományos pályája kezdetén tanáccsal és útbaigazításokkal ellátta, — igaz ugyan, hogy ez a tudományos támogatás épen az ellenkező irányba vezette, mint amelyet később a jogfilozófiai kutatás helyes útja gyanánt felismert. Pikler Gyula, amint az eléggé ismeretes, a jogbölcsészet alatt a jog természettudományát értve, az ő belátásos elméletének a megalkotásával akként gondolta a társadalomtudományok számára szükséges természettudományi alapokat megvethetni, hogy teljesen a természettudományos értelemben vett lélektan alapjaira helyezkedett. Ezekből a szempontokból indulnak ki Somló Bódognak is azon irásai, melyek ebből a korszakból származnak. Dolgozatait azonban nem Pikler tanainak szolgai utánzása, hanem eredeti és önálló alkalmazása jellemzi. •Törvényszerűség a szociológiába n» (Budapest, 1898. 23. 1.) c. értekezésében azt az alapgondolatot fejti ki, hogy «valamely 2*