Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - Hogyan hamisitották meg a románok a magyar statisztikát a békekonferencián?

152 ségtelenül cigány eredetűek és fajúak, de az őket környező népek közé nyelvileg beolvadva, a cigány nyelvet többnyire már nem is beszélik. Ezeket a cigányokat — bár vallásuk nem különbözteti meg őket a környező népektől, mert többnyire minden községben a falu vallását követik — mégis könnyű felismerni testi sajátságaikról, életmódjukról és foglalkozásukról és mert a köztudat többnyire nyilvántartja cigány származásukat. Régebbi cigányösszeirások és a népszámlálások nyelvi adataival való összehasonlítás útján 1 e g a 1 á b b 72.000-re lehet tenni azoknak a cigányoknak a számát, akiket az 1910. évi népszámlálás a román anyanyelvűek között mutatott ki. Nem akarunk ugyanabba a hibába esni, mint a memorandum szerkesztői, de mégis felvetjük a kérdést, hogy ha a románok a magyarságba nyelvileg beolvadt zsidókat nem akarják magyarokul elismerni, miért nem választják ki a románságba beolvadt 72.000 főnyi cigányságot a románok számából, sőt miért kebelezik be még ezenkívül a 44.000 főnyi — határozottan cigánynak kimutatott — cigányokat is? Ez az eljárás annjira önkényes és tendenciózus, hogy azt bővebben jellemezni szükségtelen. A memorandum mellékletét képező statisztikai táblázatok adatai mind eszerint a rendszer szerint vannak járásonkint és városonkint összeállítva, de ennek dacára nem átalja a memorandum a táblák fölé azt írni, hogy ezek az adatok «a magyar hivatalos statisztika adata i». Az előtt, aki a viszonyokat ismeri, szinte komikusnak tűnik föl, hogy milyen hiú erőlködéssel igyekeznek az adatok összeállítói románokat gyártani ott, ahol egész járásokban úgyszólván hírmondója sincs az oláhoknak. így például Szatmár vármegye mátészalkai járásában kimutatnak 8846 románt (a népesség 19'6%-át), holott az egész járásban 29 román van és csupán 143 ember tud egyáltalán románul. Hasonló a helyzet a csengeri és fehérgyarmati járásban, azután Bihar vármegye berettyóújfalusi, derecskéi, érmihályfalvi, sárréti, székelyhídi járásaiban ; Szatmárnémeti, Nagjrvárad és Makó városokban, ahol a görög katholikusoknak és görög keletieknek túlnyomó többsége magyar és nem is tud románul. A memorandum azonban mindezeket következetesen és minden meggondolás nélkül románoknak veszi. így jöhetnek aztán ki olyan lehetetlen eredmények, hogy például Szatmár vármegyében (Szatmárnémeti város nélkül) 169.000 románt mutat ki, holott az egész vármegyében minden nyelvű és felekezetű népességet véve, csak 145.698 ember tud románul. Magában Szatmárnémeti városában, ahol a memorandum szerint 6979 román van — annyi ugyanis a görög katholikusok és görög keletiek száma a néhány ruthén és szerb levonása után — mindössze 3606-an tudnak románul. Ott, ahol nagy a zsidók száma s emellett a görög katholikusok és görög keletiek között is sok magyar van, ez az eljárás természetesen hihetetlen pusztítást tesz a magyarság soraiban. így például Máramarosszigeten, ahol a 21.370 főnyi lakosságnak 82-l°/o-a, 17.542 lélek magyar és csak 2001 román, a memorandum 5466 magyart (25 5%), ellenben 6116 románt (286%) mutat ki. így dagad föl Nagykárolyban a románság 216 főről 3916-ra (itt csak 1042-en tudnak