Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1921 / 1. szám - Az egyén és a nemzet szerepe a kulturában
AZ EGYÉN ÉS A NEMZET SZEREPE A KULTÚRÁBAN. N EM KEZDJÜK vitatkozásul, de mint közismert igazságot vesszük, hogy az egyén és a nemzet két külön lény, jóllehet egyáltalában nem állítjuk azt, hogy egyik a másiktól független volna, ellenkezőleg azt hisszük, hogy egyik a másik által feltételeztetik. Mégis: más az az élet, amit az egyén él le és más a nemzet élete. Egyik a másik nélkül lehetetlen ugyan, de azért mindenképen két külön élet. Ez az állításunk természetesen nem akarja útját állani annak az esetlegesen helyesnek felismerendő lehetőségnek, hogy az egyén és a nemzet élete egymást kölcsönösen kiegészítik vagy akár annak a lehetőségnek is, hogy ez a két élet visszavezettessék egy életre olyan értelemben, hogy a cél, az irány s az eszközök tekintetében csak az egyik élet, — már akár az egyén élete, akár pedig a nemzet élete, — domináljon. Az egyéni életnél, amint ezt első pillanatra láthatjuk, a physikum jobban kidomborodik, mint a társadalmi létnél általában, tehát a nemzetnél is. Nem tagadható, bárha e tekintetben nagy ingadozások lehetségesek, hogy az egyéni életnek is — a physikai jóléten kívül — más értelmet, célt és rendeltetést is kell tulaj donitanunk, de a nemzeteknél az értelem, a cél és a rendeltetés sokkal inkább szembetűnő és tudatosabb is, mint az egyénnél. — Az egyéni lét, mivel inkább kidomborodik benne a physikai oldal, általában inkább küzködik a physikummal, mint a nemzet, amelynek sokkal inkább nyilvánvalóan, mint az egyénnek, határozottsággal megállapítható szellem-erkölcsi céljai vannak. Nem feltétlenül szükséges, hogy askesisre hajló pesszimisták legyünk, akik klasszikus nyomokat követve, a testet a lélek börtönének nevezik, hogy meglássuk az egyéni létnek nem ritkán kínos küzködését a physikummal s hogy meglássuk és megértsük azt a nagy terűt, amit az élet rak a szellem-erkölcsi életet élő s a szellem-erkölcsi célokat megvalósítani törekvő emberre. A physikum késztel arra, hogy törődjünk azzal, hogy «mit együnk s mit igyunk» s a physiknmnak bajai bajai egyszersmind az embernek is, akit bizony alaposan meggátolnak, sőt meg is akadályoznak magas szárnyalású röptében. A legszánalmasabb látványok közé tartozik valamely bármily tekintetben nagy és hatalmas egyéniségnek betegeskedése: már egy kis hőemelkedés tehetetlenné teszi ezt a hatalmas egyéniséget, aki úr vagy talán épen fejedelem az eszmék birodalmában, vagy épen a szónak első jelentésében valódi király e földön. Valóban szánnivaló az emberi élet, amely a szellemerkölcsi irányban való legtökéletesebb kifejlése mellett is a mindenféle bajokkal küzkődő s mindenféle bajoktól függő physikum rabbilincseit nyögi.
