Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 8. szám

xe 92 mindig több és nagyobb jogokat ad, mint melyeket a legkitűnőbb emberi egyéniség teljesen gyakorolni képes, de mert ezt azok érdeke kívánja, kik absolut országban a fejedelem nevében kormányoznak, s hatalmukat saját érdekükben mindig terjeszteni iparkodnak. Az egység utáni törekvések nem fekszenek a fejedelem érdekében, ki ha a Lajthán tul is alkotmányos népek felett uralkodik, Magyarország beolvasztása által nem nyerne semmivel több hatalmat, mint melyet mint alkotmányos király hazánk felett gyakorol; sem Ausztria népcinek érdekében. Sőt miután az önállás, melylyel Magyarország saját ügyeit kormányozza, a birodalom másik felének hasonló állását feltételezi; biztosan előre látható, hogy saját jogaink védelmében Ausztria alkotmányos népeinek támogatására számolhatunk, mindaddig, ruig az a birodalom hatalmi érdekének veszélyeztetése nélkül lehetséges. Természetesnek találja szónok, hogy miután alkotmányunkat soha nagyobb veszélyek nem fenyegették, mint valahányszor a birodalom külső megtámadásoktól biztosnak érzé magát, ha egyesekben azon meggyőződés támadt: miként a birodalom hatalmi állásának fentartása nem fekszik érdekünkben; de épen oly bizonyos az, hogy e természetelleni helyzettel együtt meg fog változni az állás is, melyet nemzetünk e tekintetben elfoglalt. Mert miután azon kapcsokat, melyek e hazát a birodalom tartományaival a sanctio praginatica értelmében Összekötik, felbontani nem akarjuk, s raig ezen viszony megmarad, .az állás, melyet nemzetünk Európa népei közt elfoglal, a birodalom hatalmi állásától függ; miután ennek fentartása anyagi érdekeinkkel is a legszorosabb kapcsolatban áll, s ha a múltra tekintünk, nemzetünk e hatalmi állás megszerzéséért legalább ép annyit tett, mint a birodalom bármily más népe, s ha a jövőre hazánkat, főkép a keleti kérdés megoldásánál legalább ép annyi veszély fenyegeti, mint a birodalom bármely más részét: én — úgymond —• nem láthatom át, miért viseltetnék nemzetünk a birodalom hatalmi állása iránt kevesebb érdekkel, mint más nemzetek azon viszonyok iránt, melyek külső állásuk felett határozók. A magyar nemzet, épen mert büszke, nem fogja tűrni, hogy a birodalom, melynek felét képezi, gyönge legyen, de ha ennek elhárítására áldozatokra kész is, s ha kész vérével és vagyonával áldozni királyáért és a hazáért, de nem készül áldozatot hozni alkotmányából. Nem is a birodalom érdekében kell áldozatot hoznunk, mert — úgymond — mi, kiket Magyarország népe és nem más választott képviselőiül, csak Magyarország érdekeit s nem másokat tarthatunk szemünk előtt. Első kötelességünk tehát követelni hazánk számára: mindazon önállást, melyet nemzetünk törvényeink értelmében igényelhet, s mindazon szabadságot, mely Európa egyik legrégibb alkotmányos népét megilleti; kötelességünk követelni, hogy miután Magyarország soha a birodalomnak alávetett tartománya nem volt, hanem az 1791. törvény értelmében szabad külön alkotmánynyal biró ország; hazánk számára a kellő befolyás biztosíttassék, mindazon viszonyok elhatározásában, melyek a pragmatica sanctioval felvállalt közös kötelességekből folynak; kötelességünk őrködni a felett, hogy a mennyiben a megváltozott körülmények egyes intézkedéseket tennének szükségessé, melyek az eddigi gyakorlattól eltérnek, Magyarország önállása ez által ne veszélyeztessék, s mint eddig volt, ugy ezentúl ne a birodalomnak tartománya, hanem annak kasonjogu fele maradjon. S miután szónok constatálja, hogy szabadságunk legbiztosabb garantiáját a birodalom minden népeinek alkotmányosságában találjuk, — s miután elmondta, hogy a birodalom fcloszthatlan együttmaradását csak minden népeinek közös .szabadsága biztosítja, mely módon fogta fel, szónok szerint, a fejedelem is magas feladatát, igy fejezi be beszédét: Hazánk jólléte, a birodalom állása s az alkotmányos elveknek szilárd megállapítása Európa ezen részében talán a törvényhozás határozataitól függ, s az előttünk fekvő felirat első nyilatkozatunk. Tartozunk ezen felvilágosítással a nemzetnek, mely legfontosabb érdekeit kezünkbe tette le, s tartozunk azon népeknek, kikkel fejedelmünk egysége által szoros kapcsolatban állunk,, kiknek egyetértése nélkül az előttünk fekvő fontos kérdéseknek megoldása lehetetlen, s kiknél áz egyetértés semmi által sem eszközöltetik előbb, mint ha azon nézeteket, melyek Magyarország törvényhozását vezetik, teljesen ismeri. „Azon kívül — úgymond — van még egy ok, mely engem a felszólalásra indított, s ez az,: mert ha mindent elfelejtünk is, mi a birodalom Lajtán tuli felének képviselőházában, az utolsó évek alatt történt, nem fogjuk elfelejteni a rokonszenvet, mely hazánk elnyomott jogai iránt ott egyesek által kimondatott, s mert illőnek tartom, hogy most, midőn a szólás rajtunk van, kimondjuk mi is, miként nemcsak saját alkotmányunk legerősebb támaszát, sem a birodalom nagy jövőjének, biztosságát, csak minden jogok tiszteletében, csak a birodalom minden részeinek alkotmányos szabadságában látjuk, s ha annyi reménynyel tekintünk a jövőbe, ezt csak azért teszszük, mert a fejedelem azon elvekhez kötötte nevét s uralkodásának dicsőségét. „Nagy nehézségek állnak előttünk, a sebek, melyeket a korlátlan hatalomnak hibái, mely felettünk 13 évig uralkodott, hazánkon ejtettek, a birodalomnak, hasonló okok által előidézett állapotja, a természetes bizalmatlanság, mely a Lajtán innen a birodalommal való érintkezés iránt a mult tapasztalásai által elöidéztetett, s azon előítélet, mely a Lajtár^ tul uralkodik, s a birodalom hatalmát, söt fenállását csak a birodalom nagyságában látja, s mindezekhez a birodalomnak egészen sajátságos helyzete, mely miatt az alkotmányos életnek formái nálunk változás nélkül nem alkalmazhatók; mind ez látszólag legyözhétlen akadályokat gördít feladatunk elébe. De ha a birodalom csakugyan, mint a világ hiszi, európai szükség, s ha annak fenállása, mint mi meg vagyunk győződve, csak az alkotmányos szabadság által lehetséges, a fonnák fel fognak találtatni, melyek által ez létesíthető. „Nem rögtön talán, mert hosszú törekvések után, de bizonyosan, mert egyről meg vagyok győződve, s ez az, hogy a fejedelmi szó, melylyel alkotmányunk jogalapjai elismertettek, s a birodalom minden népei alkotmányos szabadságra hivattak fel, — a szó, mely a trónról mondva asnyi milliók meggyőződésévé vált, s melyet a történet följegyzett lapjaira, honna'n semmit kitörülni nem lehet, minden nehézségek, fondorkodások, ellenszegülések daczára végre teljesülni fog. Grh y cz y Kál. beszéde az eddigi országgyűlés legfényesebb pontja. A szigorú okoskodás meggyőző erejével s mégis mind a tárgyak elrendezésében, mind fogalmazásuk módjában és hangjában oly ritka tapintattal lé.pett föl, hogy az ellcnvéleményüekct is meghódította. Sajnáljuk, hogy tér szűke miatt beszédéből csak némely részleteket emelhetünk ki. Örömmel constatálja, hogy a trónbeszéd a jogvesztés elméletét mellőzi; de nem tagadhatja, hogy mellőzve van a jogfolytonosság elve is, a mennyiben alkotmányunk és törvényeink életbeléptetése még mindig nem következett be. A kir. trónbeszéd a korona által közjogi legfőbb kérdéseink érdemében az 1861-ki országgyűléshez intézett követeléseket lényegükegymást kölcsönösen világosítsák, melegítsék. Hogy e világítást, melegítést Pulszkyék regekönyve is minél sikeresebben gyakorolja, szivéből kívánja egyik legparányibb SZIKRA. Egy emlékkönyv a mult évből. -m fid Az egri érsek a mult évben tartá aranymiséjét; Az ünnepélyt a főmegyei papság meg akarván örökítni, egy emlékkönyvet adott ki. A gondolat valóban helyes volt s a kivitel megfelel a szép eszmének. A terjedelmes 324 sürü nyomatú s negyedrét lapból álló könyv nagy része, egy több íróktól készített s tárgyaik által összefüggő monographiát alkot. Két versen s egy a pápai aranyrózsáról készített értekezésen kívül, kilencz régészeti, történeti, életrajzi s irodalomtörténeti rajzot vesz az olvasó, melyek mindnyájan az egri érseki megyére vonatkoznak. Mondanom sem kell, hogy nem mind egyforma becsüek, de azt nem hallgathatom el, hogy egy sincs a kilencz közt, mely relatív becscsel ne bírna s egy más tekintetben, többé kevésbbé irodalomtörténeti nyeremény ne volna. Ipolyi czikke kétségtelenül tárgyánál, terjedelménél, kritikai feldolgozásánál fogva és elegáns folyékony s eszmékben gazdag stíljéért is fölötte áll a többinek, melyek közül csak egy: a Balássyé versenyez vele s egy, a Pergeré, csak a választott tárgy érdekességével közelíti meg azt; de az olvasó a többit is elégülten fogja letenni, a történetbuvár pedig mindnyájában becses adatokat talál. Fő az egész könyvben, hogy egyik czikk a másikat egészíti ki s egyik a másikkal kapcsolatban egy monographiává alakulnak, melynek központja kétségtelenül az egri megyének népszerű fopásztora. De azért ez a könyv nem a hizelgések könyve, s ha itt akadunk némi áradozásra, ha némely szóvirág nagyon bujának fog tetszeni, ne csodálkozzunk rajta :'sine gratia aut ambitione bonae tantum conscientiae pretis ducebantur . Magam is, más egyház tagja, e sorokat írva, á főpásztor nagyságának hatásától nem tudtam menekülni. Nem is kívántam. Elolvasva a főpapnak annyi melegséggel s helyenként oly találó vonásokkal (Perger J á n o s által) irt életrajzát, önkénytelenül támadt fel bennem a gondolat: íme egy főpap, kit sokan társai közül most és jövőben méltán választhatnának példányképül! Nagyobb emotióktól ment élet, mely a jótékonyságot tűzte feladatává, őszinte hazaszeretet, mely magas befolyását nem arra használja, hogy a vallás köpenyében politikát űzzön. Közel négyszázezer forint van koronkénti adományokban kimutatva, az alamizsna összegeken kívül, s nem számítva ide rendes évi fizetéseket nevelési czélok előmozdítására. Bizony a gazdag érseki jövedelem ez idő szerint jó kezekben van. Mi magát az életrajzot illeti, inkább anyag jövőre, szerző minden törekvése mellett is, hogy mücsin által a tárgyul választott főpaphoz méltóvá, s élvezhető olvasmánynyá tegye. Szerzőnek igaza van , feladata nehéz volt, hogy sem a kegyeletet ne sértse, sem az igazságot a kegyelet érzésének fel ne áldozza. S nem ez volt a legnagyobb nehézség. Bármily ildomos kézzel nyúlt is azon vonáshoz, hol a főpapot politikai szabadelvüségért rehabilitálja — itt nem egészen találta el a kellő hangot. Nem saját hibája ez : rá nézve lehetlen volt e feladatot megoldania. Bartakovics életének államférfiúi vonásait államférfi fogja valaha méltányolni — s arra az adatokat nem itt keresi. Maga a történet szolgáltatan dj a. Az emlékköny v következő czikkét: az egri egyházmegye alakulását, B a 1 á s s y tói már ismertettem e lapokban, mint önálló füzetben megjelent monographiát. Hasonlag megjelent önálló füzetben, sőt könyvárusi uton kapható