Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 1. szám

10 nácsolni Ö szentségének, maradjon Rómában a francziák kivonulása után is, mert a francziák, ha ki is vonultak, zömük megmarad a szent városban s legfeljebb zsoldjuk iránt lesz nehézség, melyet a pápai pénzügy aligha képes lesz fedezni, még a Péterfillérekbd'l is. Ámde erre is találtak expedienst, s az alkudozások immár megindultak, hogy a szent szék elvesztett tartományait terhelő adósságok Olaszország nagykönyvébe legyenek írva. Olaszország pénzügyi helyzete se virágzó ugyan, de a florenczi miniszteri változás a parlament higyadtabb gondolkozásának kifolyása, s ha egyelőre Velencze birtokáról lemondanak Romában is megtűrhetik a pápai egyenruhába bujt franczia ó'rcsapatot, s még inkább megtűrhetik III. Napóleon protectoratusát, mely ugyan nehezen elégíti ki a francziák császárát az országban belől mutatkozó elégedetlenségért. Bizonyos ugyanis, hogy az elégületlenség a Latin városnegyedben csak szórványos nyilatkozat azon mindenütt mutatkozó bőszültség mellett, melyet a kormány erőszakos föllépése okozott, s melynek folytán nemcsak számos ártatlan deák lett Párisból kiutasítva, hanem ki lett rekesztve az ország határai közül egyik legelterjedtebb lap, az Independance belge", mely egyik utóbbi czikkében keserűen kikel ez erőszakos, tulajdoni, s birtokjogokat sértő eljárás ellen. Valóban kevéssé dicséretes bármely országra nézve, hogy ily intézményekhez kénytelen folyamodni, ha néhány idétlen fia külföldön szájhősködik, de épen kárhoztatandó, hogy Francziaország oly ajánlatot mer tenni Angliának a kiszolgáltatási szerződés felmondásakor, miszerint hajlandó azt megújítani, ha bele jövendőre a politikai vétségeket is befoglalják. Anglia legkedveltebb államféríia, az imént sirbaszállt Palmerston sok mindent mert tenni a parlament és nép akarata ellen, de valóságos vihar zúdult ellene midőn az idegenek kiutasítását merte inditványózni s megsérteni Anglia azon törvényét, melyre minden brit állampolgár méltán büszke, az idegeneknek adott tartózkodási jogot. Ez azonban korán sem azt teszi, hogy az öreg lord egyéb politikai vétségeit oly könynyeu elnéznök neki, mint elnézte az angol nemzet, melynek kemény diót hagyott az amerikai örökségben s a kalózhajók ügyében, melyről Johnson elnöki üzenetében oly keményen nyilatkozott. Az ügy még nincs kiegyenlítve s Észak-Amerika szelídnek föltüntetett külpolitikája inkább csak fontolgatásnak vehető, mely alatt nincs még elhatározva az iránt, vajon Franczia— vagy Angolországgal egyenlitse-e e ki előbb régóta függőben levő tartozását. Az Egyesült-Államok négy évi kemény viaskodás utáni győzelme elég fontos esemény, hogy kihasson az év szük határain túl. S mióta a történetírás, reformjánál fogva többénem a királyok viselt dolgai, vívott csatái, s a háború alatt ejtett zsákmány leírására szorítkozik, mióta többé nem a népek látható küzdelmei, hanem azon eszmék is számba jönnek, melyekért valamely nemzet annyira képes lelkesülni, hogy bármi nehéz küzdések által győzelemre segítse : azóta az amerikai utolsó háborúnak is ki van jelölve dicső helye a történelemben, de még dicsőbb s kiválóbb hely illeti meg azon igazi állambölcseséget, azon nemes mérsékletet s azon fokozott tevékenységet, melylyel kormány és nemzet beheggeszteni iparkodik az állam sebeit, — önkénytes adakozással törlesztvén azon óriás államadósságot, melyet azért kötött, hogy a szabadság s az emberiség jogai mellett küzdjön, győzzön vagy haljon. Florenez, dec. 24. A minisztérium tehát csakugyan megbukott, pedig La Marmora arra készült, hogy csak valami nagy elvkérdésben maradjon kisebbségben, s azért óvatosan kerülte a csatát. Miután azonban Sella előadta financiális tervét, hogy a kenyeret, a világosságot s a levegőt adó alá kell vetni az országos malomvám és ablak- s ajtóadó által, hiába volt La Marmora erőködése és óvatossága, a kamarának nem volt többé türelme és Sellát mellékes kérdésekben háromszor verte meg két nap alatt. Először is megtámadta egy kisebb érdekű bankszerzödését, melynek június 1-én kellett volna életbelépni, elhatározván, hogy ez csak akkor léphet életbe, mikor a kamara jóváhagyta, a mi constitutionalis országban magától értetődik, miért is Sella a szerződés jóváhagyását rögtön napirendre akarta tétetni. De a kamara meg nem elégedett ezzel, s midőn a pénzügyminiszter három hónapi autorizatiót kért az adó beszedésére, mindaddig, mig az 1866-diki budget megszavaztathatnék, a kamara, mely az ily felhatalmazást más minisztereknek minden nehézség nélkül mindig meg szokta szavazni, a három havi határidőt két hónapra szorította, sőt azonfelül választmányt is nevezett, mely az országos számlákat 1859 óta megvizsgálja, hogy az okokat kutassa ki, melyek a mostani zavarok s deficiteket eredményezték. Mindez kihozta La Marmorát phlegmájából, s ö bőszült hangon a szavazás előtt még azt is mondta : Vigyázzanak uraim, mit tesznek, eddig nem volt szándékunk a kamrát feloszlatni, de ha igy viselik magukat, haza küldjük önöket." A zaj, melyet ezen meggondolatlan szavak okoztak, leírhatatlan volt, La Marmora tehát szelídebb alakot adott gondolat]ának, mind hiába, Crispi emlékeztette őt, hogy a kamara eloszlatása nem a kabinet, hanem a korona kiváltsága, a kamara pedig megbikacsolta magát, s kisebbségben hagyta a minisztereket. Ezek természetesen lemondtak tárczáikról, a király visszajött Turinból, hol családi körben akarta tölteni az ünnepeket, tudván azonban, mennyire kívánja Napóleon császár a római kérdés miatt, hogy La Marmora maradjon a kabinet élén? újra megbizta a tábornokot egy uj minisztérium szervezésével, mert a mostani, Sella és Petiti népszerűtlensége miatt, lehetetlenné vált. A feladat azonban sokkal nehezebb, mint a minőnek látszik. C i a 1dini és Brigurne tábornokok megtagadtákközremunkálódásukat, Lanza ésSaracco egymásután elutasították maguktól a pénzügyminiszteri tárczát, most N a t o 1 i sem akar a kabinetben maradni, s igy a karácson este nem ajándékozta meg Olaszországot az uj minisztériummal. Ugy látszik, hogy senki sem akar miniszterkedni a mostani körülmények közt, mert még a királynak sem sikerült gróf N i g r a helyét betölteni, ki tizenöt év óta a királyi ház minisztere volt s most rögtön meghalt, Vegezzi Saverio legalább, kit ezen bizodalmas és nagy befolyású állással megkínáltak, nem akarja elfogadni e bizodalmat. A kamra azalatt az ünnepekre szétment s csak január 15-kén gyül ismét össze, addig tehát van idő a minisztérium szervezésére. Az utolsó ülés tegnap annyiban volt nevezetes, hogy a minisztérium nehogy még egyszer kisebbségben maradjon, és mindenesetre igen kellemetlen vitát kikerüljön, maga vonta vissza a törvényt, mely a nápolyi zsiványok hatalmaskodása miatt a rögtönitélő törvényt a nápolyi tartományokra kiterjesztette. Ezen vértörvény mindig csak évről évre szavaztatott meg, s négy év alatt több mint tízezer emberre alkal. maztatott, most azonban december 31-dikével csakugyan megszűnik. A ki ismeri az olaszoknak ellenszenvét a halálbüntetés ellen, képzelheti, hogy ezen esemény nagy megelégedéssel fogadtatott. A cholera szünöfélben van az egész félszigeten, meg kell vallani, hogy a lakosság s a félsöség mindenütt példásan viselték magukat, Nápoly nem fogja könnyen elfelejteni, hogy a király Flórenczböl csak azért utazott oda, hogy a kórházakat meglátogassa s a veszedelemben osztozzék. P. F. Közintézetek és Társulatok. Kisfaludy-Társaság. A Kisfaludy-Társaságnak dec. 27-dikén tartott havi ülésében következő könyvbeli ajándékok jelentettek be: Horváth Döme ur részéről „Részvét lapjai a szépirodalom és történelem köréből" ; TomorFerencz ur részéről „Kárpáti Czimbalom" ; Vajda Viktor ur részéről a „Kincskeresők" és „Mexikói rejtelmek" Aimardtól. A gyűlés kinevezte az 1865-re kitűzött kétrendbeli pályamunkák bírálóit s a legközelebbi közgyűlés részleteivel foglalkozott. A pesti állatkerti részvény-társalat választmányának első évnegyedes jelentése. Folyó évi augustus 22-kén kelt közgyűlési határozat folytán alólirott választmány a Pesten létesítendő állatkert ügyében tárgyalásait megkezdvén , van szerencséje eddigi működéséről , — a közönség, főkép pedig a t. cz. részvényesek megnyugtatására és balvélemények megezáfolására — jelenteni, hogy az eddigi működés 3 részre oszlott: a) A telek átvételére; b) Az építkezések és kerti munkálatokra; c) A kert igazgatásának, és tudományos szempontbóli berendezésére. A) A telket illetőleg félkéretétt sz. kir. Pest város tanácsa, hogy a felsőbb helyen megállapított szerződési feltételek mellett a telek áta-