Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 5. szám

POLITIKAI HETILAP. i Megjelenik hétfőn reggel í másfél—két nagy íven. < Előfizetési díja, akár Buda*pesten házhoz hordva, akár < vidékre postán küldve, egész évre 8, fél évre 4, neí gyed évre 2 frt. Egy szám ára 20 kr. Hirdetési díj 4 l hasábos kisbetű-sorért 6 kr. Bélyeg külön 30 kr. Második évfolyam. 1866. „Citius enim emerget verítas e falsitate, quam e confusione." B a c o. 5. szám. Szerkesztőség és kiadó-hivatal. Czikkek, levelezések s átalában a lap szellemi részét; illető küldemények és tudakozások a szerkesztőséghez (Aldunasor. 20 sz.), előfizetési pénzek, reklamatiók és hirdetések a kiadÓ-hivatalhoz (Barátok-tere 7. szám) intézendők. Pesten, Január 29. Pest, jan. 29. A verificationalis munkálatok bevégzése s az országgyűlés komolyabb, nehezebb működése közé esö időszak valóságos politikai szélcsendet idézett elő. E látszólagos szélcsend azonban, mely — ugy hiszszük — csak arra való, hogy a netalán bekövetkezendett hevesebb párttusák vitorláit ne duzzaszthassa, enyhítve van ama termékeny szellő által, mely a kilencz bizottság indítványozása óta hullámzó mozgásban tartja a politikai léget, termékenyítő hatását a jövőbe is átvivén. Mellőzve egyelőre a közös ügyek, házrend, választási törvény revisiója, codificatió, municipalis és községi ügy szervezése, a nemzetiségi kérdés, oktatásügy, valamint a művészeti és tudományos intézetek rendezésére alakítandó bizottságok jövendőbeli működését, részünkről csak a nemzetgazdasági érdekek mikénti tárgyalása iránt van néhány szerény szavunk. És e szavak elseje is elismeréssel fordul t. ügyfelünk Feszt Imre e lapok mult számában közölt indítványa felé, melyet a valósulás nyomon követett. Valósulást mondunk, ámbár egyelőre csak egy, a nemzetgazdasági érdekekkel foglalkozó bizottság kinevezéséről van szó. Igen, de meg vagyunk győződve, hogy e bizottság első teendője lesz „anyagi bajaink teljes ismeretét megszerezni/' s ezt aligha más, mint „general-enquete" alakjában teheti; mert kénytelen lesz a kebelében létező erők és szakférfiakon kivül, mindazon érdekeltek és szakavatottak tanácsát is igénybe venni, kik habár a törvényhozó testület körén kivül állva, azon testhez, a hazához tartoznak, melynek fájdalmait és szenvedéseit, mint közös édes anyánkét, valamennyien érezzük, s melyeken minden hű fia egyaránt enyhíteni, segíteni iparkodik. Avagy ismerjük-e eléggé hazánkat s anyagi érdekeit? Nézzük mindenekelőtt a statistikát, mint oly tudományt, melynek föladata az ország jelen helyzetének ismertetése. A statistika, ha elhanyagoltnak nem is mondhatjuk Magyarországon , eddigelé mégis csak igen csekély eredményeket tüntethet föl. Főkép minálunk, a hol még hivatalos statistika nem is létezik, a hol a kormányhatóságok közreműködésével ugy szólván még adatok sem gyűjtettek s ha gyűjtettek is, nem a magunk, hanem a bécsi statistikai központi hivatal számára, mely ez adatok feldolgozását, habár lelkiismeretesen, de csak a közbirodalom czéljai érdekében teljesiti, — általános áttekintéseket nyújt, de hogy a Szt. István koronája alatti országok külön és összes statistikai adatai külön fel is dolgoztattak volna, arra vajmi ritka az eset. Nemcsak, hogy a hivatalos statistika eddigi közleményei, tömérdek számaikkal voltaképen nem is a nagyközönség használatára szánvák; de még a szakértő is csak nehe zen igazodik el e számtengerben, főkép ha bizodalmát veszti a közlés tökéletessége iránt, mely bizalmatlanság eléggé indokolt, ha például a magyar korona országai évi termélése több évi folyamban egy és ugyanazon számokkal szerepel a közönség előtt. Bármennyire előbbre vagyunk ős- és ipartermelésünkben, gyártásban és kereskedésben, mint például a 48 előtti korszakban; bármennyire emelkedett a statistikai ismeretek összege s az adatok gyűjtése az összes birodalomban, kereskedésünkre sőt termelésünkre nézve is kevesebbet tudunk,mint ama sokkal elmaradottabb korban, midőn hazánkat még a közbenső vámvonal választotta el a lajtántuli tartományoktól. Minden rendelkezésünkre lévő statistikai anyag az öszszes birodalomról szól; a hivatalos adatok, mint feljebb mutattuk, a cs. kir. központi statistikai bizottságon gyűjtetnek & dolgoztatnak fel; hazánk ipar- és kereskedelmi viszonyaira abból egy fénysugár sem esik és következtetéseink nem számokon alapulva, legfeljebb arra támaszkodhatnak, a mit körülöttünk látunk és hallunk, amaz általános nagyobb mozgalomra, mely a földmivelés, ipar és kereskedés terén mindenütt nyilvánul a nélkül, hogy számokban ki volna fejezhető, és támaszkodhatnak még amaz egyéb számbeli adatokra, melyek másutt csak a főtételeket részletezve, értelmezésökre szolgálnak, nálunk azonban kiindulási pontokul kénytelenek szolgálni, melyekből a másutt megállapitott tételekre tapogatózva, ingadozva következtethetünk. Ha már Ausztria közgazdasági viszonyai, nevezetesen a földmivelés, ipar és kereskedés körüli mozgalmak a hivatalos központi statistikai bizottmány összeállításaiból csak nagyon hiányosan .tudhatók ki, úgy ez még sokkal inkább áll Magyarországra nézve, melynek főkép ipar és kereskedelmi mozgalmaira nézve legfeljebb az ipar és kereskedelmi kamrák három évenkint megjelenő évi jelentéseiből lehet valamit megtudni. De még e kevés se nyújt igazi támpontot, mert a táblázatokban foglalt adatok többnyire különféle évekre s korszakokra terjednek, hiányosak s a kereskedelmi forgalomra nézve úgyszólván semmi anyagot sem szolgáltatnak. A buda-pesti kereskedelmi kamra gazdag tartalmú, sok adatot feltüntető évi jelentése ügyesen van szerkesztve, bizonyos irány szerint tárgyalja az anyag egyes részeit, a belforgalomra becses adatokat, a külforgalomra nézve úgyszólván semmit sem nyújt. Kellő anyag nélkül a legderekabb államgazdának is meddő összevetésekre kell szorulni, ténylegest, számokkal bebizonyíthatót alig állithat s például csak a vámkérdés ezerféle tárgyalása, irányban s elvben ellenkező fölfogása mutatja, hogy ime zavaros adatokra a védvám hive, a szabadkereskedés bajnoka egyaránt s egyforma alapossággal támaszkodhatik. Nézzünk egy részletes példát. Magyarország földmivelő ország j de hogy mennyi gabonafélét termeszt még csak megközelítő biztossággal is megállapítva még korán sincs. Mily különbségek léteznek a többnyire önkénytesen felvett becslések között, kitűnik Dr. Kőnek Sándor, egyetemi jogtanár, legújabb statistikai müvéből. E szerint termeltetik Magyarországon évenkint: a londoni kiállítás külhivatalos becslés a bécsi statistikai deményeihez csatolt alapján hivatal szerint kimutatás szerint búza 27.922.000 mérő 24.476.000 mérő 14.655.000 mérő rozs 28.927.000 „ 22.796.000 „ 15.321.000 „ kétszeres 16.414.000 „ 13.885.000 „ ? tengeri 38.338-000 „ 26.415.000 „ 14.506.000 „ árpa 19.320.000 „ 16.984.000 „ 15.950.000 „ zab 35.862.000 „ 29,577.000 „ 24.909.000 „ egyéb 2.130.000 „ 706.000 „ 3.285.000 „ összesen 168.893.000 „ 134.832.000 „ 88.626.000 „ Tehát nemcsak az egész gabonatermelés összege változik a különféle, nem tudni, mennyire alapos adatok szerint; de még az egyes mivelési ágak eredménye sincs arányban egymással; jele annak, mennyire szükséges a mezőgazdasági statistika, melynek segedelme nélkül, ugy szólván sötétben tapogatózunk, mert 168 és 88 millió mérő termés közt majdnem az összes termés fele a különbség. Ez különben csak egy példa. 9