Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 3. szám - Az állandó hadseregek. Statistika-nemzetgazdasági tanulmány 2. [r.]

36 a hir, hogy Ausztria össze akarja bivni a holsteini karokat s rendeket, mi egyébiránt a gasteini conventióval ellenkezik, mert a herczegségek országgyűlését összehívni, csak a két győzelmes hatalmasság együttes elhatározása folytán lehet. A tuileriák kabinetje azonban Metternich herczeg által a herczegségek ügyében megkérdeztetvén, oly forma választ adott, hogy a végleges rendezés előtt a népnek valamely nyilatkozatát kellene kihallgatni. Erre merült föl a hir a holsteini rendek behivásáról, de Ausztria ez iránt lépéseket tevén Berlinben, határozottan tagadó választ nyert, s a gasteini egyezményre történt hivatkozás. Ha tehát a dolog ténynyé nem is lesz, kivánt sikere még is lett, mert uj lépés ez arra, hogy Poroszország aschleswig-holsteini ügyben végleg isolálva legyen. Bismark uram már is odáig vitte a dolgot, hogy Németországnak előbb oly nagy mértékben birt rokonszenvét végkép eljátszottasmár már bukásáról is rebesgetnek.Hogy aberliniországgyűlés jelen ülésszaka a véres-vasas premier állását nem fog ja erősbíteni, előre látható. Berlinből ugyanis jelentik, hogy a kormány az országgyűlés behívását alig nézi egyébnek, mint alkotmányos kötelesség formaszerü betöltésének s positiv eredményeket töle nem is vár. Az ülésszak teendői ezért a lehető legkevesebbre lesznek szorítva s a legsürgetőbb törvényjavaslatokon kívül egyéb szóba sem fog kerülni. Katonatörvényről pedig, olyanról legalább, mely a kamara többségét kielégíthetné, szó sem lesz. Az Ausztria és Francziaország közötti közeledés az olasz és német politikán kivül egyébiránt ki fog hatni keletre is, nevezetesen a Dunafejedelemségekre, melyekben fontos események készülnek és melyekről már a közel jövő fogja a fátyolt lerántani. Flórencz, jan. 7: Különös, hogy a népek mindenütt szeretik ámítani magukat. Cavour ideje óta az olaszok megszokták már, valahányszor Velencze megszerzéséről volt szó, a magyarok rokonszenvére számítani; most tehát rosz néven veszik, ha a kiegyenlítés lehetőségéről, vagy épen valószínűségéről hallanak valamit, s minden áron be akarják bizonyítani, hogy oly mélység tátong a Lajtán inneni s túli népek közt, melyet a legjobb szándék sem képes áthidazni. Ez aztán minden, bármi szinü lapjaiknak vezéreszméje, ugyanezért lefordítgatják a bécsi „Presse" és a „Neue Freie Presse" vezérczikkeit, hogy megmutathassák, mikép mind az, mi Pesten s általában Magyarországban történik, valóságos komédia, melynek nem lehet egyéb vége, mint elnyomó absolutismus. A mi a franczia lapokat illeti, melyeknek mindig tagadhatatlan befolyása van az olasz lapokra, azokban sem akadunk könnyen barátokra, sőt alig is részrehajlatlan figyelmezökre, mert a franczia szabadelvű lapok közt, az egy „Temps" kivételével,, egy sincs, mely meg nem ijedne a municipalis szabadság eszméjétől. Ok a központosításban keresik üdvöket, s inkább eltűrik szabadságuk megrövidítését a központi hatalom erősbülésének javára, mint hogy administrationalis egy formaságuk megszűntével provinciális és municipalis autonómiát elfogadnának. Ámbár nem ismerik még a magyar békés mozgalom részleteit, mégis érzik, hogy ellenkezik a franczia nagy forradalom alapelveivel, melyeknek szigorú kivitelében Sehneider Eulogius, még a strassburgi torony lerombolását is javasolta, hogy ezen örökös ellenmondás az egyenlőség ellen eltöröltessék. Ugy látszik, hogy a celt népek jelleme megkívánja az egyenlőséget és erős középponti kormányt, még a szabadság rovására is, az olasz népben pedig a Celt elemek nem kevésbbé élénkek, mint a francziáknál. Midőn 1860-ban ide jöttem, alig tudtam megfogni azon rajongást, rnelylyel a toskáni és nápolyi követek azon voltak, hogy minden provinciális institutiók minél előbb megszüntessenek s a piemonti törvénykönyv s kormányrendszer, ámbár hibáit ismerték, mindenütt behozassék. Igaz , hogy csakhamar nagy lett a lárma az úgynevezett Piemontesismus ellen, de ez nem terjedt ki a piemonti institutiókra, csak a piemonti tisztviselőkre, kik Olaszország többi részeit eláraszták, s durvaságuk és pedantismusuk által különösen a déli tartományokat elkedvetlenítették. Jelenleg sem létezik semmi ellenzék a nivelláló egység s egyformaság ellen; Toskána szívesen lemondott szabadelvű Leopoldinus törvénykönyvéről, s Nápoly egyszerűbb kormányrendszeréről, s ha Szicziliában fennáll is még egy párt, mely e sziget hagyományos autonómiája mellett küzd, a nagy többség még ott is kizárólag egységes követeket küldött a flórenczi országházba, egyetlen egy autonomista sem kapott többséget a választásoknál. Az olaszok tehát a horvát országgyűlés eljárásában, az erdélyi oláhok és szászok követeléseiben s a Lajtán túli foederalisták tendentiáiban a bomlásnak jeleit vélik észrevehetni ; nézetük szerint minden szervezés, mely nem alapul szigorú egységen és egyformaságon, .kártyaháznál nem egyéb, melynek összedűlte csak az idő kérdése. Választott tisztviselő szerintük képtelenség, mely józan kormányzással össze nem fér, mintha mindnyája boldogult S tah 1 berlini tanár alatt tanulta volnaja politikai tudományokat, ki ugyanazon elvekből indult ki, s azon ellenvetésre, hogy az északamerikai államok az ellenkező alapon lettek hatalmasok, röviden azt szokta felelni, hogy Észak-Amerikának nincs kormánya, csak rendszeresített anarchiája. Parlamentáris szünnapok lévén, a politikai élet is szünetel e héten, az egyetlen tény, mely a közfigyelmet foglalkoztatja, M o r d i n i levele palermói választóihoz, mely a veres párt programmjának tekintetik. A kormánypárt csodálkozik, hogy a baloldal parlamentáris vezetője alig tér el a kormánypárt stereotyp programmjától, ö sem szól egyébről, mint a szabad intézmények kifejlesztéséről, jó gazdálkodásról és a nemzetközi szerződések hü megtartásáról, s nem teszi előtérbe Róma és Velencze megszerzését. Ellenben említi, hogy minden igyekezete oda lesz fordítva, miként a kamara csak két nagy pártra oszoljék, egy conservativra és egy haladóra, a balköznek nem levén semmi észszerű elvbeli oka, hogy tovább is megmaradjon kétséges állásában. Sorakozzék akár jobbra, akár balra, de hagyjon fel azon játékával, hogy hol a kormánynyal, hol az ellenzékkel szavaz; az ily eljárás nem alapulhat elveken, hanem csak személyes érdekű cselszövényeken. Meglehet, hogy Mordini javaslata el fog fogadtatni, ez azonban nem történhetik előbb, mint La Marmora kormányának bukásánál, mikor aztán aligha Ricasoli nem jut hatalomra s vele Mordini néhány veres barátjával együtt. Mindenki átlátja, hogy az olasz financzia bajainak csak egy orvossága lehet, a lefegyverzés, vagyis az állandó sereg megkevesbítése, ezt azonban semmi katona-miniszter nem fogja soha iavasolni, még Angolországban is Wellington herczeg mindig sürgette a sereg szaporítását; conservativ miniszter sem teheti könnyen, mert a nép mindjárt gyanúsítaná, hogy el akarja árulni a hazát, mit Garibaldi híveiről nem fog mondani senki. Épen ugy, a mint Ausztriában egy conservativ miniszter nagyobb tért engedhet a szabadságnak, igy Olaszországban csak veres miniszter hozhatja indítványba a sereg leszállítását, s ebben rejlik a baloldalnak ereje, ez teszi alkalmatosnak a kormányzásra. Nem hiszem, hogy ezen uj év lefolyjon a nélkül, hogy Mordini és Crispi a miniszteri tárczát elérjék. P. Vegyes. A Mi. Akadémia mai ülése a mathematikai s természettudományi osztályok ülése lesz. Be van jelentve R ó z s a y József lev. tag előadása a hagymáz oktanáról. A Kisfaludy Társaság reformja. Mult héten tartott zárt ülésében tárgyalta a Kisfaludy-Társaság az illető bizottság részletes reformjavaslatát s ennek pontjait nagyobbára el is fogadta. A tárgyalással azonban még nem készült el teljesen, minélfogva annak befejezésére a héten (ismét szerdán) még egy zárt ülést fog tartani. Az eddig megállapított föváltozások következők. A Társaság ezentúl körébe vonja az összes mükritikát is, és igy festészeti és zenei bírálók is lehetnek tagjai. Továbbá széptani s szépirodalmi tárgyú nyilvános fölolvasásokat fog rendezni. Tagjai kétfélék lesznek : belsők és külsők. Belső tagjai száma őO-re van határozva (eddig 40-re volt), s a magyar széptan, mübirálat és szépirodalom mivelöi közül választatnak. A külső tagok száma 10-re van határozva, s azok lehetnek, kik nem közvetlenül a magyar szép tudomány ok mivelöi, hanem magyar müvek ismertetése vagy fordítása által a magyar szépirodalom hirét nevelték. Így oly férfiak, mint például Dux Adolf, Thalés Bemard, Ohassin stb. be lesznek választhatók a Kisfaludy-Társaságba. Minden tagnak joga van a Társaság minden ülésében s tanácskozásában részt venni, előadásokat tartani s uj tagokat ajánlani. Szavazati joggal a belső tagok vannak fölruházva s ezek közül választatnak a Társaság elnökei és titkárai. Igazgató nem lesz többé, annak teendői a titkár teendőihez csatoltatnak. (Tettleg most is ugy van, inert a jelenlegi titkár egyszersmind helyettes igazgató.) A belső taggá választottat mindaddig nem irják a tagok közé, míg ki nem jelenti, hogy vállalkozik a Társaság czéljait közremunkálása által előmozdítani. Irodalom. A magyar Shakspere VI-dik kötete megjelent. Egyike a legnagyobb köteteknek. Tartalma : „Antonius és Cleopatra" Szász Károlytól, és „Szeget szeggel" Greguss Ágosttól. Az első darab ugyanazon fordító munkája szerint, a nemzeti színházban már előadatott, most azonban teljesen átdolgozva jelent meg. A másik darab, bár egyik legmélyebb értelmű alkotása Shaksperenek, még jóformán ismeretlen a magyar közönség előtt. „JogllldoniáDyi közlöny" czimealatt újévtől fogva uj jogi tartalmú lap indult meg Heckenast kiadásában, Ökröss Bálint felelős szerkesztése mellett. Mi ugyan nem vagyunk barátai az erők szétforgácsolásának, főkép irodalmi téren s azt hittük volna, hogy jogi kérdéseink a tudomány és gyakorlati alkalmazás szempontjából való megvitatása megfért volna egy, közös erővel megindítandó szakközlönyben. A buzgóságnál fogva azonban,a melyet szerkesztő igér, s a komoly törekvésnél fogva, melyet tanúsít, szívesen üdvözöljük szakközlönyeink sorában. A hetenkint hétfőn megjelenő lap előfizetési ára egy évre 8 frt. A „Népnevelők Kalauza" czíme alatt egy Pécsett ujabban megjelenő lap küldetett be hozzánk, melyről szerkesztője, SzauterAntal irja, hogy a „Kalauz" kitűzött czélja a magyar népnevelést, az elemi tanügyet kizárólagosan emelni és a szép hazának jeles népnevelőket képezni s miután 2000 példányban nyomatik'és napról napra melegeb-