Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 26. szám - Magyar földhitelintézet

I 311 mat, vagy a népképviselet kezéből fogadja-e ? A különbség szintoly nagy, mint a birtokos és annak meghatalmazottja közt. A meghatalmazott birhat ugyanannyi hatalommal, mint maga a jog tulajdonosa, de csak a meddig ez utóbbi igy akarja és a meddig ő a meghatalmazott eljárásával meg van elégedve. A bibliotheca alexandrina megsemmisítője is azt mondá, hogy az ottani könyvek vagy ugyanazt tartalmazzák, a mi a kóránban is benne van és akkor amazok úgyis feleslegesek, és megsemmisíthetők, vagy pedig mást tartalmaznak és akkor hazugok és igy eo ipso meg kall semmisittetniök. Hasonló logika volna az, melylyel igy okoskodnak : válságos időben a kamara vagy igent mond mindenre, mit a kormány szükséges és jónak vél, s akkor a kamara felesleges, vagy pedig gátolna a kormányt a szükségesnek vélt intézkedésben és akkor mint káros, eo ipso nem tűrhető. Igénytelen nézetünk szerint ezen nyársat megfordítani nem csak lehetne, hanem kellene is ilyformán: ha a kormány csak azt akarja tenni, a mi hasznos és szükséges, ebben a képviselet ugy sem fogja gátolni, ha pedig valami károst akarna kivinni, csak kivánatos lehet rá nézve, hogy ott legyen a képviselet, mely azonnal figyelmezteti hibájára, mert épen válságos időben ily hiba sokkal károsb és talán többé jóvá nem tehető következményeket vonhatna maga után, mint rendes körülmények közt. Azt hiszszük, ez okoskodásunk mind a logika, mind az alkotmányosság szempontjából diadalmasan mérkőzhetnék azzal, melylyel nemrégen apénzügyér ur kedveskedett a közönségnek. (Fk.) Külföld Szemle. A háború tehát végre csakugyan kitört. Poroszország június 15-én ultimátumát megküld vén Szászországhoz, miután semlegességet, lefegyverzést és alkotmányozó német parlament összehívását kivánó követeléseit a szász kormány elutasította volna; ugyancsak 15-én hadat üzent Szászországnak, s ennek következtében a szász határokon álló porosz csapatok benyomultak Szászországba. A benyomulás az ország északi és keleti részén történt, az északi részen Lipcsét, Ricsát foglalták el, a keleti részen benyomuló hadak Bautzent, Löbaut és Zittaut szállották meg. E hadak Frigyes Károly hg hadseregéből valók, a hg főhadi szállása Görlitzben, porosz Sziléziában van. Pelszólitá ugyanezen időben Poroszország a hesseni választó fejedelmet is, hogy szövetkezzék vele, állítsa haderejét békelábra, működjék közre a német parlament összehívásában, s ezért Poroszország kölcsönben a választó fejedelem területét biztosítja, sőt a hesseni nagyherczegség birtoklásához is kilátást nyújt. A választó fejedelem a szövetségi ajánlatot elutasítá, a területi nagyobbodásra nézve pedig azt mondá a porosz követnek, hogy „a nhgségi terület, melyet nekem felajánlanak, nem enyém, az rokonomé, én pedig nem vagyok rabló, mint az ön minisztere, tisztelt követ ur!" A porosz követ ebből elég világosan megértheté, mit várhat a választó fejedelemtől 8 eltávozott, helyébe pedig porosz hadak jöttek, melyek B e y e r porosz tbk vezérlete alatt nyomultak be. Poroszország sietett elfoglalni e területet, melyen rajnai tartományaival közlekedhessék, nehogy a bajor és más szövetségi seregek útját elállják. A hesseni hadakat a hannoverai csapatokkal egyesíték, a fejedelem Wilhelmshőhében marad Kassel közelében és ott akarja bevárnia történendöket. Az emiitett feltételeket s vele ultimátumát Hannoverának is elör terjeszté Poroszország, s miután Hannovera részéről is elutasító választ kapott, Manteuffel tbk vezérlete alatt Hannoverába is benyomultak a porosz hadak. A hannoverai király Bremerhafenben hajóra ülvén, kincseivel együtt útnak indult Anglia felé. A szász királyi család pedig Ausztriába vonult be; miután elébb beszállították kincseiket, a drezdai hires „zöld kamara" drága ékszereit, és roppant becsű gyémántjait. E gondoskodás aligha szükséges nem volt, mert a porosz hadak Löbauban nemcsak a postalovakat, hanem még a pénzes leveleket is magokhoz vették. A poroszok benyomulásuk alkalmával hangzatos kiáltványokat bocsátottak a nép közé, szebbnél szebb szavakkal s ígéretekkel. Hannoverában Manteuffel a nép szenvedéseire appellál, melyet a hannoverai kormány a háború által előidézett. Poroszország természetesen ártatlan az egészben; azonban, nehogy háta fedezetlenül legyen mégis „kénytelen Hannoverát ugy tekinteni, mint mely Poroszországgal háborúban van, és e szerint cselekedni. Nem mint ellenség nyomul be, a magán tulajdont megkíméli." Hessenben szintén a népre hivatkozik, mely az ország kormánya alatt szenvedett, s mely jobb napok után sóhajtozik, (ezt természetesen a porosz kormánytól várhatja a hesseni nép.) Szászországhoz szintén hasonló kiáltványt intézett: nem a nép hanem a kormány ellen lép fel Poroszország, a magántulajdont megki méli, s bizalomra hivja fel a népet. A bizalmat pedig az adók és hadi sarezok kivetése által véli megszerezni magának Poroszország. Igy jpl. Drezdára, melyet csakhamar meglepett hadaival, kétmilliónyi hadi sarezot vetett, s a szász czimert mindenünnen leszedette, s helyébe a porosz czimert aggatá. A magántulajdon kímélését pedig a löbaui posta lovak és pénzes levelek lefoglalásai eléggé igazolják. Ezenkívül az ország ifjait kényszer utján besorozzák a porosz hadak közé. A porosz betörések hírére megjelent Bécsben az osztrák császár manifestuma, mely az események sorozatát előadva, kijelenti,! hogy most már a kard éle kell hogy döntsön. Ezalatt a német szövetséggyülés megválasztá a német szövet • ségi 8-ik hadtest parancsnokául Sándor hesseni hget és a porosz követ azon nyilatkozatára, hogy Poroszország a szövetséget felbomlottnak tekinti kijelenté azt, hogy a szövetség fennáll és az ellene törő szövetségi tagot meg fogja fékezni. A végrehajtással Ausztriát és Bajorországot bizta meg. Ezzel megkezdődött a sorakozás és a porosz csapatok nagy tömegekben nyomulnak elő Szászországban. Poroszország június 21-én nemkülönben június 20-án Olaszország is megizente a hadat Ausztriának. — Olaszország nem csupán Ausztriának, hanem Bajorországnak is izent háborút. A porosz félhivatalos lap f. hó 18-ról kelt frankfurti távirata erről következőleg ir: Majnái Frankfurtból jelentik, hogy az olasz követ Ausztria és Bajorország azon nyilatkozata folytán, hogy Poroszország ellen fellépnek, a két nevezett hatalmasságnak hadat izent és elhagyta Frankfurtot. E szerint tehát a formának is elég van téve, s kimondva a harcz Ausztria Poro sz- és Olaszország közt. Az olasz király manifestuma, melyet a hadizenet után közzé tett, kijelenti, hogy Olaszország függetlenségének befejezése czéljából kardhoz nyul a király, — s ezzel megkezdődik a támadás délről is. A mi az úgynevezett semleges hatalmasságokat illeti: Oroszország hadai Lublin kerületében ^készen állnak, hogy adandó alkalom esetén délfelé nyomuljanak, valószínűleg Ausztria támogatására. A „Times" berlini levelezője is ezt közli mint megvalósulható hírt. Az „Europe " azt hallja, hogy Oroszország belekeveredik a háborúba azon esetre, ha egy bizonyos nagyhatalmasság (Francziaország) ki találna lépni a semlegességből. Francziaország, mint a „Francé" írja, elég erős arra, hogy ne érezzen kárörömöt azon, hogy az 1815-ki Németország, melyafranczia határokra nehezedett, nincs többé. Elitéli azokat, kik a háborút kezdették. De a bonyodalmak közt a cselekvés politikája illeti meg 'Francziaországot. A cselekvés politikája a befolyás, ez pedig még nem jelent minden ároni háborút. Azonban kötelességünk ügyelni, hogy Európa ne alakuljon nálunk nélkül és ellenünk. Nem csatlakozni.senkihez, megszüntetni a háborút ha lehet, mindent megkisérleni mielőtt magunk belevegyülnénk; ha pedig szükségkép bele kell avatkoznunk, azt csak Francziaország becsületéért, befolyásáért és nagysága kifejtéséért kell tennünk." Semlegesség, de oly ruganyos szavakban, melyekből minden perezben és minden alkalomra le lehet vonni a beavatkozás ürügyét Francziaország tehát vár, Ausztriának azonban kijelenté, hogy ha győzelme esetén Milánon tul nem megy, tehát az 1859-iki franczia müvet, Olaszország egységének jelenlegi állását nem veszélyezteti Francziaország nem avatkozik a háborúba. Törökország fegyverkezik, készül a védelemre, mert a sokoldalú bonyodalom nem épen kedvező ránézve. A dunai fejedelemségek hospodárja erőt fejt ki, és nagy sereget akar gyűjteni védelmül a törökök betörése ellen. Tehát mindenütt a háború kitörése fenyeget, ott is, hol a hadize-