Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 24. szám - A nemzetiségi kérdés 4. [r.]

289 — Székely JBertalan két hét óta Egerben mulat, hol Ipolyi Arnold kanonok meghívása folytán, a köztiszteletü föpap, Bartakovics egri érsek arczképének elkészítésével foglalkozik. Az országos ül. kcpzőmiiv. társulat f. hó 7-én tartott választmányi ülésében kizárólag belügyeivel s az ezen hó végnapjaiban megtártandó közgyűlés előmunkálataival foglalkozott. A könyvtárhasználatának szabályjavaslatát az illető bizottság bemutatván, a munkálat némi módosítással a választmány által elfogadtatott. A titkár Kraj esik Ferencz és S r é t e r Kálmán urak részéről beküldött könyvadományokról tesz jelentést, melyet a választmány köszönettel vett tudomásul, valamint arról, hogy a társulat tagjai, kiknek tagsági idejük az idén lejárt, kevés kivétellel mind hivei maradtak a társulatnak, sőt ujakkal szaporodnak. A választmány meghagyásából felkérem a társulat következő tagjait: Halász László, DeákyGryöző, Barna János B a 1 z a m Emil, W i n k 1 e r Győző és M ü 11 e r Károly urakat, szíves kedjenek lakásaikat a főügynöki hivatalban (Akadémia palotája II-ik [ emelet) újra bejelenteni, hogy elküldött, de viaszaérkezett albumlapjaiI kat mielőbb kézhez vehessék. Pest, 1866 jun. 8. KELETI GUSZTÁV, t. szerk. Iskolai értesítés: A pesti ágostai hitv. evang. gymnásiumban az 1865/66 ki második félévi szigorlatok június 18-tól bezárólag 23-áig, a közvizsgák pedig ugyanezen hó 26-tól bezárólag 28káig fognak megtartatni. A közvizsgákat megelőzőleg június 24-kén délután 3 órakor a gymnasium nagy termében az önképző társulat növendékei fogják a szavallat- és irálygyakorlatokban tett haladásukat bemutatni. Ugyanezen alkalommal a Döbrentey aranyra s más dijakra történt pályázatok eredménye is ki fog hirdettetni. 'Mindezen vizsgálatokra a gymnasium t. cz. pártfogóságát a t. szülők és gyámok, valamiat a tudomány és nevelés barátait tanártársai nevében meghívja Batizfalvy István, ez idő szerint igazgató tanár. ÚAZDASÁG, IPAR, KERESKE Szabadkereskedés s védvám. *) (tn.) A hadikészületek s azok által előidézett pénzzavarok, némely közgazdasági kérdés horderejét, gyakorlati tekintetben egy időre korlátozni fogják. Ilyen kérdések egyike a szabadkereskedés sa védvám. Az ausztriai gyárnok jelenleg meglehetősen magas védvámot élvez az értéktelenített pénzben s az ezüst árkeletében. A termelőnek is kilátása lehetne terményeinek kivitelére, ha a késő fagyok s a szárazság termését el nem pusztították volna. — A közgazdasági nagy kérdések valódi jelentősége azonban a napi eseményektől nincs feltételezve — - s azért az ezüst ágio s a congressus daczára figyelemre méltónak tartjuk Rosthorn ur előadását, melyet f. é. april 25-én a bécsi közgazdasági egyletben az angol-franczia kereskedelmi szerződésről tartott. R. ur a szabad kereskedés hive, s azt Ausztriára vonatkozólag egészen uj szempontból deríti fel. Szerző szerint az ausztriai birodalom a közgazdaság mezején haladott ugyan, de nem azon arányban, melyben más nemzetek haladtak — mutatja azt kereskedésünk jelentéktelensége, ámbár alig van czikkünk, melynek a világ egy, vagy más részében, jutalmazó vásárt szerezni ne lehetne. De hogy lehetne azon vásárokat találni, miután oly kereskedelmi osztályunk nincs, mely a világüzlet szükségeit tökéletesen ismerné, s miután oly tengerészetünk nincs, mely más világrészek minden országaival az összeköttetést folytonosan fenntarthatná. A tapasztalás pedig mutatja, hogy oly kereskedelmi osztályt s tengerészetet, egy pár év alatt előreremteni nem lehet. Nekünk tehát oly nemzetekkel kell kereskedelmi viszonyba lépni , melyek jutányos hajózással birnak , s a világpiaezokat ismerik, hogy köztünk s köztük a közvetítő szerepet vihessék; — de erre csak szabadkereskedés által tehetünk szert, mert kivitel behozatal nélkül lehetetlen. Olcsó tengeri szállítás az üzlet lelke, de ez elérhetlen, ha egy ország tisztán az exportra gondol, s más országok terményei előtt kapuit zárva tartja. R. szerint az osztrák ipar már is oly lábon áll, hogy félelme a szabad kereskedéstől nincs motiválva. Az ipar-czikkek kivitele felülmúlja a gazdasági czikkek kivitelét. Szerző erősen meg van győződve, hogy egyetlen egy iparczikk se fog a vám leszállítása által szenvedni, megengedvén, hogy egyes termelők, kiknek vállalatai kedvezőtlen helybeli viszonyokra vannak alapítva, szenvedni fognak. Ezen állítás felderítésére a vasipar hozatik fel. Az ipar ezen ága készítményei minősége szerint, két főcsoportozatra oszlik; az elsőhez t artoznak Styria, Karinthia s Magyarország; a másodikhoz Cseh-Morvaország és Szilézia. Az elsőben rendkívüli jó minőségű nyers vas készül, melyet kizáró lag aczélnak kellene felhasználni. De ez mostanáig nem történt, s a legfinomabb anyagból oly közönséges czikkek készíttetnek, melyekhez a legközönségesebb anyag is jó volna, s ennélfogva az ottani vasművek a külpiaezokon oly vas művekkel, melyek rosz, de *) Vortrag über dio Wirkuugen des engliach-französiachon Handelívertrag'a auf die Production Frankreichs, mit Riicksicht auf unaere gegenwürtigen Verháltnisse. Gehalten am 25. April 186G. Im Locale des Vereias fiir Volkswirthschaftlichen Fortschritt. Voa Joseph v. Rosthorn. Wien 1866. olcsó anyaggal dolgoznak nem tudnak versenyezni. A má sodik csoportozathoz tartozik Cseh- Morvaország és Szilézia. Ott a vasművek kőszénbányák szomszédságában nagy tőkepénzesek birtokában vannak s olcsó napszámmal dolgoznak ; — de nincs olcsó nyersvasuk, ezek számára leszállított vám mellett kell Angliából, Németországból nyers vasat hozni, és versenyezhetni fognak a küldöldi vasárukkal; valamint az első csoportozatba tartozók aczél dolgában, a világ minden piaczán ki fogják állani a versenyt. Mily jótékony hatása van a szabadkereskedésnek a munka nemzetközi elosztására, mutatja a selyemipar Angliában. A gyáriparnak egyik ága se ragaszkodott Angliában oly makacsul a védvámokhoz, mint a selyemgyárak. Végre megérkezett a perez, midőn a védvámok megszűnték, s mindenki hitte, hogy az angol selyemgyárak el fognak pusztulni. De látván az angol selyemgyárnokok a veszélyt rögtön más kelmék előállítására adták magokat, különösen az egyszerű, olcsó, s gyapjúval vegyitett selyemárukra s pedig oly nagy sikerrel, hogy nemcsak otthon tárták meg az előbbi vásárt, de kivitelök Francziaországba is növekedett, mert mig azelőtt angol selyemáruk 52,000 f. st. értékben vitettek Francziaországba, 1865-ben a kivitel oda 133,000 f. st-re rúgott. A legdöntőbb érveket látja R. a szabadkereskedés mellett az angol-franczia kereskedelmi szerződés eredményeiben. Visszaemlékezhetünk, mily ellenszenvekefe s félelmet szült e szerződés Francziaországban, végrehajtása á császár részéről, valódi államcsinnek tekintetett. De a szerződés üdvös eredményei túlszárnyalták a legvérmesebb várakozásokat, annyira hatott az az ipar emelkedésére s az iparczikkek kivitelére. Egypár szám világosabban fog beszélni, mint a legszebb szavak. Francziaországból Angliába kivitetett a kereskedelmi szerződés előtt 1859-ben 1865-ben selyemáru 163 millió fr. 212 millió frank 39 109 56 12 28 gyapjúszövetek, szatócsáruk (kramerwaare)sgomb22 ruha s fehérnemű 6 répaezukor 7 Ezek csakugyan döntő számok; de bármely rendszabály hatása a körülményektől függ, s ugyanazon rendszabálynak más hatása lehet Francziaországban mint Ausztriában vagy Magyarországon. Bármiként elemezzük egyébiránt közgazdasági viszonyainkat s bárhol keressük szegénységünk okát, a főok a kereskedés hiánya. Gazdagságot csak a kereskedés szül j a kereskedés pedig nem lehet egyoldalú, hol exportálni akarnak, ott importálni is kell. Tökéletes igaza van tehát R. urnák, hogy nekünk a kereskedelmi nemzetekkel folytonos összeköttetésbe kell lépnünk, hogy vihessék czikkeinket azon világpiaezokra, melyekkel mi viszonyban nem állunk. A mátrai bányaegylet. Multhavi egyik üzleti szemlénkben a mátrai bányaegyletröi is megemlékeztünk, csatlakozva a „P. Lloydu roszaló véleményéhez, hogy e* 48