Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1866 / 2. szám - Az állandó hadseregek. Statistika-nemzetgazdasági tanulmány
2 rik vonós-négyes előadása a vigadó kis teremében. A szépszámú közönség lelkesedéssel fogadta Bécs művészeit, kiknek kamarai zenéje nagy népszerűségnek örvend, s a kiknek hire a pesti műkedvelő körökben is már régóta él. Hogy a hir semmit sem nagyított: meggyőződhettek erről egyiránt művészek és műkedvelők. Leginkább méltányolhatták azonban azok, kik tudják, hogy ily előadások mennyi fáradságba kerülnek, mennyi időt szoktak igényelni. Evek hosszú során át küzd az előadó művész, mig birtokába juthat azon technikának, melynek segitségével buvárkodhatja a nagy mesterek költeményeit; s a művészet szentélyében fellépni csak ujabb s szintén hosszú tanulmányozás után lehet. A művészeti igényeknek legkönnyebben megfelelhet a magán előadó művész; mert egymaga levén, egyéniségét semmisem zavarja, s ennélfogva előadásában az egység, s következőleg a tökélyesség leginkább elérhető. A szerint csoportosulnak össze a pontos, egységes szép előadás köré a nehézségek, minél több az előadók száma. Mert a különböző egyéniségek miatt mindenkinek nagy szorgalmába kerül az önmegtagadás, hogy ebből végre bizonyos szükséges egység legyen. Ily hosszas tanulmányozásnak s évekbe kerülő összeszokásnak köszöni lételét Hellmesberger ur vonósnégyes társasága, melyben azonban nem az említett egység felé törekedő egy egyéniséget, hanem kettőt találunk. Egyik Hellmesberger ur egyénisége; másik a társaié. Míg amaz többnyire mindenütt előtérbe nyomul, addig emez mindig tiszteletes távolban marad pianissimoival, s innen iolyólag: ha külsőségekben a két szélsőség közt a legtökéletesebb rend uralkodik is, de bensőségekben emez olykor igen alárendeli magát, szintúgy, mint alkotmányosnak nevezett országban, hol az alkotmány csak szójáték , s az uralkodó kormánya absolut. Hiányzik Hellmesberger ur ily alkotmányos országában a szabadelvű középrend, mely, ha az idők ugy hozzák, szavát érvényre juttassa, s a kormánytól kiküzdött vívmányokat mutasson fel; s hiányozván ez: a trón zsámolya mellől közvetlenül a lebilincselt nép közé lépünk, vagy más szavakkal: Hellmesberger ur kiemelkedett előadása sa pianissimo kiséret közt nincs a fortenak s mezzoforte nak különböző árnyalata eléggé feltüntetve. Mindemellett Hellmesberger ur társaságának működése elragadó szép, s habár — szigorú alkotmányos érzelmeinknél fogva — az előbbi sorokat irtuk is: nem tagadjuk, hogy ez előadásokat mindenki élvezheti. H. ur játéka szép tanulmányt tanúsít; másfelől kísérete varázserővel ragad el. Hy előadásokat nálunk méltán esemény nek nevezhetünk, s midőn Bécs művészeiről elismerőleg nyilatkozunk, egyszersmind honi művészeinket is hasonló tettekre lelkesítjük, kikben a tehetség nem hiányzik, mit a mult évben Laub működése alkalmával fényesen be is bizonyítottak. Csak szorgalom s egy kis önmegtagadással menni fog" Dicsérettel kell emlékeznünk még ezúttal Khayll Antal hazai zongora művészünkről, kinek buzgalma folytán lett alkalmunk a jeles négyes társaságot hallhatni, s á ki egyszersmind közreműködött s szép jeleit adta avatottságának. Az előadott műsort a mult alkalommal közöltük. — Mint a színházi zsebkönyvben olvassuk: a mult év folytán négy operát adtak uj betanulással. Pedig nem négyet adtak, hanem kilenczet: Kamilla, Próféta, Dinorah, Észak csillaga, Zsidónő, Szép Ilon, Traviata, Fra Diavolo, Erzsébet. Ezeken kívül a mult hóra esett az Afrikai hölgy tanulása, mely rövid időn, s elébb jő szinre, mint Bécsben. — Egy lap Fáy Gusztáv Kamilla czímü operájáról szólván, alkalmat veszünk nyilvánítni, hogy ez igénytelen mü, annak, a mi lenni akar, eléggé megfelel. S ezzel nem akarjuk ugyan az ellenvéleményeket gátolni, de óhajtjuk, hogy kivált a zene-referensek részéről szűnjék meg valahára az a nem irodalmi hang, mely kritikának nem nevezhető, sőt mint indokolatlan tetszés vagy rosszalás sem tartható ildomosnak. Képzőművészet. — A magyar k. müv. társulat választmánya f. hó 2-án tartott rendes ülésében az év fordultával rendszerint előfordulni szokott igazgatási ügyekkel, továbbá a f. hó 31-én tartandó társulati tánezvigalomra, valamint az évkönyv és albumra vonatkozó intézkedésekkel foglalkozott. Uj alapító tagul: Vadona János ur Keszthelyen, rendes tagokul: Greguss Gyula, Malatinszky Lajos, és Marék Antal urak jelentettek be, mit Örvendetes tudomásul vett a választmány. —- A képző müv. társulat műcsarnokában újdonságul jelenleg Than Mór „Délibab" czímü szép olajfestménye, Markó Ferencz két tájképe, W e b e r Henrik „Juditja" Csillagi Lajosnak két sikerült női arcképe, továbbá Jákobe!y, A d 1 er, és Munkácsitól újabb müvek szemlélhetek. — A franczia „Illustration" utóbbi számának első lapján egy, császár ő felségének bevonulását ábrázoló rendkívül gyenge rajz jelent meg, mely alatt mint szerzőké „Székely és Petrovics" nevei olvashatók. Tartozunk Székely Bertalan hazai művészünk jó hírének azon nyilatkozattal, hogy ezen botrányosan gyarló kísérlet nem tőle ered, a mint azt más külföldi illustrált lapok ma érkező számai valószínűleg tettleg fogják megezáfolni. E névrokonság — ha csak roszabb és hamisabb valaminek nem akarjuk tartani — annyival veszedelmesebb, mert, épen a mikor nem kell, hibátlan helyesírással szövetkezik. — A képzőművészetek érdekeinek irodalmi képviseltetése mind élénkebb lendületet vesz szomszédunkban. A mult év végével megszűnt „Recensionen" helyébe a nevezett lap főmunkatársai tágabb programm mellett új évtől kezdve új heti szaklapot indítanak meg; az osztrák művészeti és iparmúzeum szintén gyarapított erőkkel folytatja „K özleményei t", a hivatalos bécsi újság melléklet-füzetei és Z e 1 1n e r művészeti szakközlönye, mely utóbbi főleg a szinézet és zene terét műveli, hasonlag bő rovatot szentel a képzőművészeteknek. Legiijabban pedig Berlinből vesszük egy új havi folyóirat első számát, mely kizárólag és tüzetes feladatává teszi a rajz-oktatás tökélyesitését. „Nem nyerészkedés a czélunk— mondja tájékoztató előszavában Troschel Hugó, a lap kiadó-szerkesztője — egyedül a jó ügy lendítése, mely körül német és nem-német szaktársaink, a rajztanítók, támogatására és közreműködésére tartunk számot. Czélunk mindenekfölött az, hogy a rajzoktatást, mely oly soká, ós oly nagy mértékben pangott minden lehető támogatásban részesítsük s mentül erélyesebb tevékenységre éleszszük, hogy az ifjúság nevelése - és müvelésében egyenrangú tényezőül ismertessék el, s ezen álláspontot, mely méltán megilleti ne csak kiküzdje, de állandóan el is foglalja." E téren csakugyan annyi a javítnivaló mindenütt, a czélttéveszto visszásság és félszegség oly sokszerü és megcsontosodott, hogy a korral haladni kívánó fiatalabb erőknek, e szakértelemmel és buzgalommal meginduló, a mellett igen olcsó folyóiratot a legmelegebben ajánljuk. (Berlin, Nicolaische Verlagsbuchhandlung: Monatsblátter zur Förderung des Zeichnenunterrichts an Schulen.) — A stuttgardi politechnikumban legujabban'tanszéket nyitottak a művészet történelme számára, s a tanszék betöltésére, miután V ischor meghívása nem sikerült L übket, a nagyhírű zürichi tanárt nyerték meg, ki egyúttal a művészeti akadémiánál is tanársággal, s az állam mügyüjteményeinek felügyelő igazgatásával lön megbizva. A derék műtörténész megérdemli e kitüntetéseket. A Nemzeti Mlizeum igaztója, Kubínyi Ágoston úr hálával közli R em é n y i É. azon ajándokai jegyzékét, melyeket a nemz. muz. számára, Liszt Ferencz küldött be Rómából. Az ajándékok e közlés szerint ezek : 1.) Öt dombormű, Thorwaldsennek talán utósó müvei, melyeket a nagy mester saját maga mintázott, melyek azonban halála után nyom nélkül eltűntek és igy később sem vésettek márványba, sem pedig érezbe nem öntettek. A nevezetes domborművek a következő jeleneteket ábrázolják: a) Krisztus születésének kinyilatkoztatása; b) Krisztus születése; c) menekvés Egyptomba; d) A tizenkét éves Jézus a templomban; e) Jézus megkereszteltetése. 2.) Egy gyönyörű kis dombormű, mely Vénuszt ábrázolja Ámorral. Ez szintén remek, de már másolatban létezik. 3.) Egy, három darabból álló, de együvé tartozó gyönyörű dombormű, mely az ifjú Tóbiást ábrázolja, midőn atyjának szem világát adja vissza. Ez egy híres orvos síremlékére készült, melynek nevezetes mümásolatja Pisa-ban márványba van vésve ; de az itteni példány mégis annyiban érdekes, a mennyiben ez azon minta, melyet Thorwaldsen saját maga a márvány kifaragására elkészite A gyorsírás mind általánosb ha ználatuvá válik. Nem kizárólagosan a törvényhozási, politikai és történészi viták följegyzésére használják többé; a tanuló, ki tanára előadását híven akarja követni, a tanár, hogy tantárgyai sorozatát el ne hibázza, az ügyvéd nehogy a védencze érdekeit illető indokokat és saját érdekeit eltévessze, vagy összezavarja, nagyon hasznosan alkalmazhatják a gyorsírást; azonkívül minden magánkör is használhatja, hol bárminemű tudományos, erkölcsi, politikai vagy vallásos tárgyak felett érdekes eszmecserék folynak. Az irónak és szerkesztőnek csaknem nélkülözhetetlen a gyorsírás, és valószínű, hogy rövid időn háttérbe fogja szorítani a közönséges irmodort, mely elégtelennek bizonyul arra, hogy eszmék sebes röptét papírra tegye. Több gyorsirási rendszer létezik eddig is; az egyik aránylagos gyorsaságát az olvasás nehézsége árnyalja, a másiknál az olvasás ugyan könnyű, de az írás gyorsasága csekély. A legjobb gyors irási módszernek azt kell elismernünk, a mely az irás gyorsaságát az olvasás könnyüségével egyesíti. Ezen két czélnak igyekszik megfelelni az amerikai modor, melyre a nélkül, hogy a Stolze s Gabelberger-féle rendszer vitáiba avatkoznánk, azért figyelmeztetjük szakférfiainkat, szóljanak hozzá, vajon megfelel-e a fentebbi két kelléknek azon közlemény, melyben Lombard Martin E. A. Párisban „Stenographie, méthode americaine" czime alatt mester nélkül akar e művészetre tanítani. A füzet ára 75 centim. ÜAZDASAG, IPAR, KERESKEDÉS. Üzleti Szemle. Pest, jan. 7. Időjárásunk folyvást ködös és hideg, s a várva várt hó mint eddig nem következett be. A Duna erősen zajlik apadó vízállás mellett. A külföldi gabonapiaezok helyzete nem változott. Az angol és franczia, valamint a délnémetországi vásárokon ugyan azon bágyadt és határozatlan hangulat uralkodik, mely már a mult heti üzletmenetet jellemzé. Az üzérkedés sem hagyott fel tartózkodó állásával, és sehogy sem mutatkozik hajlandónak az üzletben részt venni. Ezek következtében az irányadó külföldi helyeken az üzlet csak a fogyasztásra és a helyi szükségletre szorítkozik. Természetes, hogy az árak is e tények-