Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 14. szám

171 kelt levele, melyben a Kisfaludy-Társaságot Vörösmarty szobrának f. é. máj. 6-dikán Székes-Fehérvárott leendő leleplezése ünnepélyére meg­hívja : a Társaság a maga kebeléből Egressy Gábort, Gyulai Pált, Tol­nay Lajost, Zichy Antalt és alulírottat küldte ki, hogy az ünnepélyen kép viseljék. A szónoki tisztre Gyulai Pál vállalkozott. Örvendetes tudomásul vette továbbá a Társaság az Antverpiában székelő belga archaeologiai Akadémia meghivását az ott f. é. aug. 12­dikén megnyílandó s 21 -dikén berekesztendő nemzetközi archaeologiai congressusra. Csengery Antal ur lemondása tagságáról, miután azt a Társaság megújított kérésére sem akarta visszavenni, sajnálattal tudomásul vétetett. A „Regék olaszföldröl" czimü munka egy díszpéldánya Pulszky Ferencz úrtól, a Bukurestben megjelenő „Missiói lapok" első száma Czelder Márton úrtól, s Kazinczy Ferencz jegy sajátkezű levele Deák Farkas úrtól köszönettel fogadtattak. Köszönetet mond a Társaság azon, magát meg nem nevezett ha­zafinak is, ki egy könyvalakú arany ékszert ajándékozott a Társa­ságnak. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy á legújabb három kötetnyi pártolói könyvilletmények (részben még 1865-re, részben már 1866-ra) a kiadóhivatal részéről már expediáltatnak.) Pákh Albert tag egy debreczeni tanuló, Szathmáry Károly ur által beküldött karácsonyi mysteriumot mutatott be, Egressy Gábor tag pe­dig, az immár elkészült „Színészet könyvé"-bői, a festő hangról szóló szakaszt olvasta föl, mit a jelenvoltak élvezettel hallgattak. Radó Kálmán urat fölkéri alulirt, szíveskedjék vele személyes érintkezésbe lépni. Kelt Pesten márcz. 29-dikén 1866. Greguss Ágost, titkár. GAZDASÁG, IPAR, KERESKEDÉS. Üzleti Szemle. PcSt, april 3.. A külpiaczok gabonaforgalma az ünnepeket megelőzött héten ál­talán lanyha volt; nevezetesen az angol piaczokon inkább hanyatlás volt szemlélhető, nemhogy haladásról lehetne szó. Még Poroszország­ban sem igen emelkedett a tudakozás, noha ott a háborúra való készü­letek erősen folynak. A helybeli s általában a magyarországi piaczokcn nyugodt hangu­lat uralkodott. Az agio csökkenése visszahatott a gabona árára is, de amannak emelkedésével emez is megszilárdult. Nagyobb üzlet azért sem igen jött létre, minthogy jelenleg nagyon kielégítők, a vetések álla­pota szerte az országban s a lanyha, közbe közbe kissé rideg időjárás csak biztosítja a kilátásokat, e mennyiben az elfagyástól való félelmet csökkenti. A forgalom búzában körülbelül 45,000 mérőre tehető, mely­ben a Dél felé való kivitel némi részben, többnyire pedig csak a fo­gyasztás vett részt. Rozsra nézve sem volt valami élénk üzletmenet; alig 10,000 mérő kelt el, nagyobbára a katonai kincstár számára. Ár­páról szólni is alig lehet; zabból körülbelül 14—15000 mérő kel­hetett el. Kukoriczában közel 20,000 mérő talált vevőre. Az ide­szállítás mindössze 32—33000 mérőre rúgott. A lisztüzlet körülbelül egyenlően haladt a gabonaüzletteJ, azaz, hogy ez is csekély volt, ára változatlan maradt. R e p c z e s ola­jos vetemények, szesz és disznózsír alig tüntettek föl némi üz­letet. Az utóbbira nézve nevezetesen a tulajdonosok merev követelése akadályoztatja az élénkebb üzletet. Mézben s viaszban csak el­kelt valami, többnyire a régebben jegyzett árak mellett. Nagyobb ingadozás tünt ki az értékpapírokban, s a börze üzleté­ben félreismerhetetlen a kilátásban levő porosz-osztrák viszály előtti félelem hatása. Nemcsak, hogy a külföldi értékek s a valuta folyvást emelkedik, de az állampapírok csökkenésével visszafelé halad a leg­jobb iparpapirok árfolyama is, s a deroute ujabban a vasúti papírokra is kiterjedt, melyek eddigelé ellensúlyozói voltak a börzei panique­nak, de mióta a vasúti papírpénz eszméje fölmerült bécsi hiva­talos köiökben, azóta ezek iránt is megrendült a tözsér-közönség bi­zalma s az árhányatlás mindinkább kiderül. Magyarországi jegybank létesítése körül Weainger Vincze, a M, T. Akadémiában tartott nagyérdekü fólolvasásában következő pontokat ajánl, melyek szemmel tartása mind a szükséges biztosságot, mind az ily banktól várt hasznot előidézni képesek: 1. Jegybankot csak parlamenti engedély folytán alapíthatni. 2. Az ércz­pénzben teljesen befizetett bankalap nem lehet kevesebb p. o. egy millió ftnál. 3. Bankrészvényes CBak belföldi lehet. 4. Egy-egy részvényes legfeljebb a bankalap 2°/0-v&\ lehet részes. 5. A bank részvényesei korlátlanul kezesked­nek a bank tartozásaiért. 6. A bank legfelebb 3 hóra terjedő hitelt közvetít, és pedig csak váltó vagy börzeképes értékpapir alapján. 7. A bank egy-egy hi­telkérőnek az alaptökének legfeljebb 2°/0-kk\g közvetít. 8. A jegybank sem­miféle hatósággal nem léphet kölcsönügyleti viszonyba. 9. A bank legfeljebb három annyi bankjegyet hozhat forgalomba, mint a mennyi alaptökével bir, s a 6. pont alatt említett fedezet nélkül nem adhat ki bankjegyet. 10. A bank mindenkor köteles jegyeit kívánatra érczpénzzel becserélni. 11. A bankjegy 10 ftnál kisebb összegre nem szólhat. A bankjegyen szembetűnő legyen a bank czóge. Á bankjegy rajza, alakja, szine, a kormány engedélye nélkül nem vál­toztatható. 12. A bankjegy elfogadására senkit sem kötelezhetni. 13. A bank­részvények névre szólanak, s csak a bankigazgatóság jóváhagyásával ruházha­tók át más személyre. 14. A bankigazgatóság hetenként részletes kimutatást ad vagyonállapotáról a hivatalos lapban, s a részvényesek jegyzékét és a va­gyonkimutatást a közönség részére nyitott üzleti helyiségben szemlélhetövé te­szi. 15. A bankigazgatóság in solidum felelős a heti kimutatás számainak való­ságáért. 16. A kormánybiztosnak joga van bármikor megvizsgálni a bank könyveit. 17. Minden vidéki jegybank üzleti összeköttetésbe léphet a pesti jegybankkal jegyeinek felváltása iránt, e czélra megfelelő érczpénz-biztosítékot nyújtván a pesti banknak. 18. A bank maga részére értékpapírokat nem vehet. 19, Az évi tiszta nyereménynek egy része tartalékképzésére fordíttatik, a me­lyet a bank tetszés szerint helyezhet el, s ingatlan birtokra is adhat. 20. A bank felszámítása és egyéb viszonyainak elintézése a létező általános törvények értelmében történik. A nagyvárad-koIOZSVár-braSSÓÍ VaSUt érdekében gróf Zichy Ferencz ur elnöklete alatt e napokban tanácskozmány tartatott, melyben elhatározta­tott, hogy petitiót adnak be a m. országgyűléshez kamatbiztosításért, miután ennek megnyerése esetében biztos kilátás van rá, hogy az épitésre szükséges 80 millió forintot a Bischoffsheim és Hirsch bankárház utján meg fog lehetni kapni. A Déli Vaspályatársulat hír szerint a denártarifát akarja Jgabonaszálli­tásoknál alkalmazni s már május l-jével életbe léptetni. Ez oly régen óhajtott intézkedés, ha valósul, a sokáig sanyargatott magyar gabonakivitelre is üdítő ­leg hatna. Uj Szállítási díjszabásban állapodott meg az osztrák állami vasuttársa­ság, valamint a „Ferdinánd" éjszaki vaspálya s a Dunagőzhajózási társulat igazgatósága, mely szerint Bécs, Marchegg, Pozsony és Pesttől számítva az Al­Duna állomásai felé a czukorszállitások vizén és szárazon egyforma csökken­tett díj mellett folynak. Az uj tarifa az 1866-diki hajózás megindításától fogva lép érvénybe. Fiúméban tengeri biztosító társulat alakul, melynek Cofulich Kázmér és társai által benyújtott, az osztrák kereskedelmi hajók kölcsönös biz­tosítását czélzó alapszabályai kevés módosítással helybenhagyattak. A llg Eszterházy-féle ügyben jelentik, hogy a herczeg egyezkedése a belga bankkal legfelsőbb helybenhagyást nyert, minélfogva a hg 12 millió frtnyi kölcsönben részesül, melylyel Kaposvár, Ozora, Dombova és Buják hgi uradalmak lesznek terhelve, s e czélra a hitbizományból kirekesztve, .külön gondnok alá állíttatnak. A „banque du crédit foncieru Bécsben fiókot állít, a belga földhitelbank székhelye pedig Bécsből Pestre tétetnék át. Az OSZtrák Zálogházi intézet mult héten tartott közgyűlése alkalmával az igazgató választmány minden javaslatát ellenmondás nélkül elfogadták, ha­bár nem mondhatni, hogy a részvényesek valami nyerészkedő vállalatban vet­tek részt, mert a kezelési költség oly nagy, hogy noha az alakító költségből és leltárból úgyszólván semmi le nem íratott, alig birták az 5°/0-os kamatot kite­remteni,, felülosztalékról pedig szó sincs. A szegény embereknek végre, kiken e nagy hűhóval életbe léptetett intézet által segíteni akartak, méregdrágán fize­tik meg a közvetítést. Jelzálog! bank Vagy földhitelintézet körülbelől egy és ugyanannak tar­tatott eddigelé, mégis, habár czimök teljesen ki nem fejezi, lényeges különbség van közöttük. A különbség fontossága kiderül abból, hogy Csehországban lé­tezik egy jelzálogi bank, mint országos intézet, mely hasonlóan a m. földhitelintézethez törlesztendő, a földbirtokra, mint jelzálogra betáblázott köl­csönökben részesíti a birtokosokat. Most azonbon ugyanott földhitelbank készül alakulni, mely lényegében hasonló akar lenni az escompte-bankokhoz. Ugyanis nem a jelzálogi, hanem a kölcsönös jótálláson alapuló személyes hitel lesz a vállalat alapja, mely gazdasági terményekre s a« aratásra adandó előle­gek, valamint a földipar termékeinek értékesítése által a termelő pénz- és áru­forgalmát akarja könnyíteni s közvetíteni. Mind oly föladat, melynek megol­dása, hazánkban alakuló hasonló intézet által szintén üdvös eredményeket szülne. Borkiviteli részvénytársulat alakult Triestben, melynek czélja az istriai borok nemesítése s kivitelére képesitésc. A társulat megalakulására 100 db 50 frtos részvény szükséges, melyből 32 már alá van írva. A gaÜCZiai SÓtermelés iránt érdekes adatokat terjesztett a kormánybiz­tos az ottani országgyűlés elé. A fogyasztott kő- és fó'ttsómennyiség Galicziában 1865-ben 893,000 mázsára rúgott, mely Összegben egyébiránt a Bukovinába kivitt só nagy mennyisége is foglaltatik. A marhasó termelése, körülbelől 200,000 mázsa volt, s a só ezen neme sokkal olcsóbb ott, mint bármely öiiö országban; keleti Galicziában ugyanis 70 kr., nyugatiban 91—35 kr. A borbevitel a német váraegyleti államokba 1864-ben 236,648 mázsát, vagyis évnegyedenkint 60,000 mázsát tett. Az uj tarifát követő évnegyedben azonban 116,000 mázsára, vagyis közel kétannyira emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents