Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 13. szám

155 műegyetem tanártestülete által a magas kormányhoz sürgetve benyújtott reformtervezettől, lássuk, mennyire felel meg a magyar birodalom egyetlen budai műegyeteme a mivelt világ által irányában méltán támasztható igényeknek, s mily viszonyok gátolják azt, az eléje tűzött magasztos czél elérésében. A jelen helyzet alapos felfogását előmozdítván a múltnak ismerete, czélszerü, de a jelen körülmények között még szükséges is, a budai kir. műegyetem rövid történetével megbaí'átkozni. Magyarország rendéi mélyen érezvén nemzetünk anyagi jóllétének alapfeltételét képező technikai műveltség szükségét, az 1832—36díki országyülésen gróf Széchényi István indítványára az országban, különösen Pesten felállítandó s a bécsi polytechnikumhoz hasonló fensübb nemzeti ipartanoda létesítésére 200,000 forintot szavazott meg. Ezen összeg azonban elégtelen levén e fontos czél elérésére, 3 840-ben, az újonnan szervezett magyar kir. tanulmányi bizottságnak meghagyatott; tízezer forintnál több évi költséget nem igénylő ipartanoda tervezetének elkészítése, mi 1844-ben elfogadtatván és szentesittetvén, 184G-dik évben József nádor 50 éves nádori méltóságának ünnepén, örökemlékezetü nádorunk érdemeinek elismeréséül, Józsefipartanoda czimmcl, a pesti egyetemi épület egyik szárnyában, e tekintetben rendkívüli buzgalmat s erélyességet kifejtő Karácson Mihály igazgatása alatt szerencsésen meg is nyittatott. Hogy ez intézet kitűzött feladatának megfelelhessen, saját épülettel s kitűnő taneszközökkel rendelkezhessék, még az emiitett évben kiadott legfelsőbb határozatban, a pesti Szerviták zárdája s kertje jelöltetett ki az intézet helyiségéül, a e czélra az országos tanulmányi alapból tényleg 300 ezer ft. engedélyeztetett is. Azonban a Szerviták tulajdonukhoz makacsul ragaszkodván, az emiitett nemzeti ünnepre egyenesen kitűzött kőletétel elmaradt; valamint az újonnan felfogott és sikerrel kecsegtető alkudozások is Kopácsy herczeg prímás halála s a 48-diki események következtében ugy látszik, tényleg megszakadván, Clionak adattak át feljegyzés végett. Ezek szerint a Sz. rend Pest valamely külvárosában hasonló nagyságú egyházat s telket egybekötve plébániával és húszezer frtot nyert volna kárpótlásul. Két évi működésének befejezte s a 48-diki viszontagságok alatti szünete után, az 1850-ik évben kelt rendeletben meghagyatott az ipartanodának a pesti egyetem bölcsészeti karához csatolt földmérői tanfolyammal egyesítése, műegyetemmé átalakítása, és Pestről mulhatlanul elhelyezé&e. Erre 185%riki iskolai évben már a műegyetemekhez átvezető ideiglenes tanterv szerint, — még ugyan az egyetem épületében, — megkezdetvén az előadások 180V55-iki iskolai évben ezeket a budai vár éjszaki végén levő egyetemi nyomda épületeinek kibérelt egyik részében kellett folytatni. Végre 185V58-iki iskolai évben már is tetemesen átalakított József-ipartanoda teljes műegyetemi szervezetet nyervén^ _.K K. Josephs Polytechnicum" név s német nyelvvel, l8f,0/(J,-iki évben pedig budai kir. „József-műegyetem" czim s magyar nyelven kezdette meg s folytatja az 1863-ik évben a tanerőkhöz, s a rendkívül szűk helyiségekhez alkalmazott szakrendszer szerint pályafutását. Ennyi hányattatások közt vettetett tehát a magyar birodalom egyetlen műegyeteme ama sziklafokra, melyen keresztül a mint nem juthatnak termőtalajba léte fentartására szolgáló gyökérszálai: ugy jelen viszonyai között — az enyészetet önmagában hordván — nem is fog az soha felvirágozhatni. Intézetünk e szomorú múltjánál, szűk javadalmazásánál, s természetellenes helyzeténél fogva, nem sokkal kecsegtetőbb jelene is; valóban kétségbeejtő lenne, ha a magyar nemzetnek technikai miveltségét, ugy jövőjét ez intézet jelen helyzete szerint — tekintet nélkül a közelmultna — kellene s szabadna megítélni. A budai kir. műegyetem állapotának főbb vonásaiban megismertetésére legczélszerübb lesz azt, az 1864-iki adatok szerint az 1865-ik évben újonnan szervezett bécsi,— valamint az 1864-ik évben szinte átalakított prágai s grátzi műegyetemekkel összehasonlítani. Hogy pedig értekezésünk czélján túl ne terjeszkedjék, s a tanerők közötti munkafelosztás , ezek jutalmazása , valamint e nevezett műegyetemeknek javadalmazásuk tekintetébeni különbsége világosabban feltünhessék, nézzük csak meg közelebbről e rovatos kimutatást, s gondolkodjunk E feltüntetett különbség kiegészítésére szolgál még az, hogy fentartását az állam pénztárból nyerő bécsi műegyetem mellöztóvel, a prágai műegyetem költségeit a 9*%o Q mértfölddel s 4 millió 705,525 lakóval biró Csehország viseli, s már egy második műegyetem felállítására is megkezdettek az aláírások, a grátzi műegyetem pedig a 407/84 • mértfölddel s 1 millió 56,773 lakóval biró Steierorsaság által láttatik el; a budai kir. műegyetem ismét, mely az 5853/38 • mertföldet s 13 millió 768,513 lelket számító magyar birodalom technikai mivel tségének fejlesztésére s terjesztésére lenne hivatva, az országos tanulmányi alapot veszi igénybe. Dr. GERLÓCZY GYULA. Bécsi levelek. XIII. Bécs, márcz. 24. Tulajdonkép csak egy tárgy van, mely jelenleg a kedélyeket foglalkodtatja és ez az osztrák-porosz bonyodalom. Az aggodalom ragályos nyavalya, melynek terjedési módja mindig ugyanaz, akár cholera, akár trichin, akár háború képezi ez aggodalom tárgyát. Eleinte a többség neveti a félénkek töprenkedéseit, de ezeket egyre reszketni látván, ittott egy-egy bátrabbnak is megesik a szive és aztán igazán geometriai progressióban halad az ijedtség. Alig egy hete, hogy csak hébe-hóba akadhattunk itt oly emberre, a ki Ausztria és Poroszország közti háború lehetőségében hitt volna; ma alig van valaki, a ki ily háborút legalább valószínűnek ne tartana és a ki nagy skeptikus, ezt az által tanúsítja, hogy azt mondja : no, de azért még korántsem bizonyos ! Az imént a „félelem" szót használtam. Helyreigazítom magamat. Nem igaz, hogy Poroszországtól félnének az emberek, hanem csak igen nagyon nyugtalanok, mert — és ebben teljes igazuk van — nekik legalább ez idő szerint semmiféle háború nem kellene. E tekintetben pedig egyetértenek a börze embereivel, az ipar és kereskedelem képviselőivel azok is, kik par excellence politikusoknak mondják magukat. Az olyan vérmesekkel, a kik azt hiszik, hogy a hadüzenet után az osztrák ármádia három nap alatt Berlinben lesz, ott Poroszországot ismét választó-fejedelemséggé degradálja, ennyi meg ennyi millió tallért kárpótlásul teszen zsebre és hazamenet amúgy enpassant még Sziléziát is dugja be, az ilyen vérmesekkel mondom, komolyan nem lehet szólni. A higadtabbak azonban ugy okoskodnak, hogy ez idő szerint még szerencsés hadviselés esetén sem lehet amúgy könnyedén valami provinciára szert tenni, a nélkül, hogy Európa bele ne szólna és hogy még ily szerencsés háború költségének is legalább egy része el van veszve, Ausztriának pedig vesztegetni való pénze nincsen. A háború szerencsétlen kimenetelének következményeiről még szólni sem akarunk. A mélyebben látó politikusok végre még attól is tartanak, hogy szerencsésen viselt háború talán a liberális elvekre nézve nem igen kedvező módon fogna visszahatni a birodalom belügyeire és minthogy ezt csak oly kevéssé kívánhatják, mint a háborúnak kedvezőtlen kimenetelét, természetes, hogy csak azt lehet ohajtaniok, miszerint egyáltalán ne legyen háború! Nem tudjuk, mennyiben alapos azon nézet, melylyel ezen emberek a háború kimenetele és a belpolitika közti összefüggésre nézve viseltetnek, hanem némileg meglepő, hogy épen most egy szabadelvű porosz lapban ezt a jóslatot olvassuk: a háborúból nem lesz semmi. Slezwig-Holstein, az augustenburgi herczegé leend azon föltétel alatt, hogy ezen uri ember az 1848-diki alkotmányt elejti. Ausztria és Poroszország pedig kezet nyujtand egymásnak a végre, hogy mindegyik a maga területén a liberalismus mételyét kiirtsa. Ha ez való, akkor még azzal sem volna nyerve semmi, ha nincs háború és igy igazán nehéz eldönteni: vajon mit kívánjanak a szabadelvűek, midőn ő róluk háborúval is, háború nélkül is, sz. Dávid hegedült volna. így ők aztán aligha tehetnek mást, mint a küleseményekre nem számolni és azon franczia közmondáshoz tartani magokat: aide toi et le ciél t'aidera! Visszatérve a bécsi hangulatra, ennek izgatottsága e héten a legtarkább mendemondákban nyilvánult. Egyebek közt azt állították, hogy az állami nyomda úgynevezett titkos osztályában a szedők ismét be vannak zárva és már most kiki azon törte a fejét: vajon mit nyomtatnak ott? Egyik azt mondta, hogy proclamátiót, manifestumot va^_ ilyfélét. A másik meg ugy akarta tudni, hogy állar