Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 12. szám

146 A lápokban Bráuér müvét magyar mtiszérkéz étben irott nyitánynak nevezik. így kezdték volt használni az A n s c h 1 a g kifejezésére a b i 11 e n t é s t (t. i. a zongorán) melynek folytán a krititikusnak sok esetben igen kényes helyzete lenne, kivált, szemben a virtuoznökkel. így terjedt volt el a drót helyett a huzal, (a távírókra alkalmazva) s e szerint a drótostótot huzalostótnak kellene neveznünk. Alig pár éve sokat küzdöttünk egy szaktudóssal a münéz e t felett s végre kiderült, hogy münézet az, mikor a mü nézi az embert. És most mit jelenthet amüszerkezet? Ha az illetők stylt akartak volna irni, ugy azt hiszem stylt, vagy irályt irtak volna. Ha pedig a műformára vonatkozik, ugy helytelen, mert magyar műforma még eddig széles értelemben csakis a magyar tánczzene, Bráuer Ferencz azonban nyitányt irt, s ezt nem lehet magyar formának nevezni. Tartalmára vonatkozólag hasonlít a békeszerető honpolgárhoz, ki semmi eshető körülmények közt sem csinál forradalmat Adelburg lovag „Zrínyi" czimü operájáról már egy idö óta sokat írtak a kül- és belföldi lapok. Az előadott nyitányra vonatkozólag kiemelik, hogy ebben szerző egy 300 éves harczi dalt dolgozott fel, mely Zrínyi harczidala volt. A napokban Thali Kálmán nyomán felderült, hogy a kérdéses dal nem Zrínyi, hanem Laudon korából való. Bármint legyen, épen ugy nem emeli e mü becsét, mint a régibb vagy ujabb nemeslevél nem tehet valakit okosabbá. Vajon Izsó csakúgy készíthet-e jó szobrokat, ha a hellén s római kőromokat dolgozza fel? Igaz, érdekes lenne, ha valamelyik müvére felírná, hogyarhodusi kolossus kisujja volt, de tulajdonkép ez által a szobor jobb nem lenne, azt se mondhatnók,hogy a kolossus kis ujjából csak egy körömfeketényit is látunk. Vajon Szász Károly Herodese csak úgy valóságos Heródes, ha Tóth József nem a nemzeti színház szabója által készített jelmezben, hanem Heródesnek épen Rómer ur által bebizonyított valóságos öltözékeiben lépne fel, vagy legalább ez öltözékek olyan kelméből szabottak, melyeket épen Heródes korában szőttek ? így tovább, mit mondana Maszák Hugó, ha Than Mór egy históriai képet dolgozna a bizanti korból, s a helyet saját erőteljes ecsetjével, az alakokat pedig emez iskola kezdetleges vonásaival adná ? Mit mondanánk a történeti regényíró eljárására, ha hőseit a fölvett kor nyelvén beszéltetné ? Sőt ezeknek kedveért maga az iró is ily kiejtéssel szólna? Amit ezekre mondanánk, bizton elmondhatjuk az oly zeneköltökre is, kik a fentebbi mód szerint akarnak zeneileg festeni. Mert legjobb esetben (ha t. i. a mü oly sikerült, mint Izsónak egy szobra) a kolossusnak kisujjából egy körömfeketényi sem látszik, vagy ha látszik, ugy bízvást aláirhatjuk: „H u m a n o c a p i ti" sat Ezért az ily eljárásokban nem láthatunk egyebet, mint helytelen felfogást, vagy némely esetben humbugot, mely a közönségnek légkedvesebb csemegéje. Adelburg lovag nyitányát illetőleg ama dal, lett légyen Zrínyié, vagy Laudon korának szüleménye, nem fedezi a mtí gyengeségeit. Elismerjük ugyan szerző szép tehetségét, de abban nem értünk egyet, hogy a keleti egyhangúságot oly egyhangúsággal adjuk vissza, mely végre unalommá válik. — A keddi hangversenyre, melyet a bölcsőde javára főranguak rendeztek, nagy számmal és feszült kíváncsisággal gyűlt össze a közönség, kivált a felsőbb körökből. A nagy szám hathatosán gyarapított egy jótékony vállalatot, a feszült kíváncsiság pedig bőven ki lön elégítve nemcsak látás, hanem hallás dolgában is — se szerint e hangverseny jól sikerült. A hangversenyi előadásokra oly hállátlan zongorán Nyári és Schmidegg grófok, továbbá gr. Csekonics Margit derekason működtek, s kivált ez utóbbi nagy tetszést aratott szabatos játékával. Hálásabb szerep jutott az éneklöknek: gr. Ziechy - Gatterburg Gabriela szende énekével, gr. Széchenyi Hugos Marietta kivált egy franczia dalnak eleven előadásával, Humann Olga k. a. (a színészi képezde növendéke) fris, erős és máris eléggé képzett hangjával kellemesen hatottak, míg báró Ambrózy Mária k. assz. kinek nemcsak rendkívüli hangja, hanem e hang fölött hatalma is van, s e hangot az érzelem igaz kifejezésére tudja használni, szinte megdöbbentett. A közönség tapsai kétszeres ismétlésre késztették, és mindenki szívesen fogadta volna még a többet is. Közre működött Reméyi is, és, mint gondolható, érzelmes, s a legnagyobb nehézségeken is könyeden átsikló játékával kivívta az általános tetszést, úgy, hogy előadását egyik közkedvességü népdalával kellett megtoldania. Marcz. 14-én adta Schumanné asszony első hangversenyét a vigadó kisebb termében. Élőadta Beethoven lágy D. sonatáját. Schubert „M omens musical"-jai közül az Allegrettot, Chopin kemény Asz Impromptujét, Mendelssohn „Variations seri eusw czimü müvét. S végre Schumann Kreislerian a-jából az 1, 2, ő, 6, és 8-dik számot. A művésznő jélességét mindenki ismeri, a részletekre legyen szabad jövő számunkban visszatérni. — A színházi conservatorium zeneelméleti nyilvános vizsgáját is meglátogattuk lő-én, s örömmel Írhatjuk, hogy a közönség nagy részvéttel kiséri, de másfelöl fájdalommal, mert az előszoba ajtósarkáig is alig juthattunk be. GAZDASÁG, IPAR, KERESKEDÉS. Az országos magyar iparegyesület mult szombaton értekezletet tartott az iparbank helyiségeiben, melyben b. Eötvös József, mint az alakuló egyesület ideiglenes elnöke, körülbelül a következőket adta elő : Az országos magyar iparegyesületnek 1864, márczius 14-dikén tartott alakító közgyűlése óta, melynek IV-dik pontja értelmében az, az alapszabályok megerősítése s a legfelsőbb engedély megnyerése után folytatandó vala, a szükséges teendők elintézésével megbízott alakító bizottság egyebet sem tehetett, mint a többször föl- és leküldött alapszabályok végleges jóváhagyását sürgetni. A f. é. február hó 13-án, 11334. sz. a. kelt nmltsgu m. kir. helytartótanács leiratával s a benne hivatolt kir. udv. kanczellária f. é.jan 30kán 1180. sz. a. kelt kegyelmes leirattal, Pest szab. kir. város t. tanácsa utján végre leérkezett mind az alakuló m. országos iparegyesület által tervezett, mind egy mintaszabályzat, mely szerint az egyesület alapszabályainak némely pontja megváltoztatandó levén, immár a végleges helybenhagyás is eleve kimondatott. Az alakító bizottság összehasonlítván az egyesület alapszabályi tervezetét a vele közlött mintával, a kivánt csekély változtatásokat megtevé s végleges elfogadás végett a közgyűlés elé fogja terjeszteni, egyelőre azonban az értekezlet véleményét is ki akarván hallgatni, elnök az alapszabályok fololvasását indítványozza, bemutatván egyúttal Keleti Károly urat, ki az egyesület végleges megalakulásáig ideiglenesen a titkári teendők vitelére vállalkozott. Az alapszabályok először magyar, aztán német nyelven a nm. m. kir. helytartótanács csekély módosításaival együtt felolvastatván, elnök folytatja előadását, mely szerint Galgóczy Károly ur, ki az orsz. m. iparegyesület létesítése körül buzgón fáradozott s alakulása első stádiumában tollvivője vala, megvált az egyesülettől, még mielőtt az végleg életbe léphetett. Az elnök kezeibe átszolgáltatott irományokból kitűnik az egylet eddigi működése, mely szerint a tagszerzés körüli fáradozások azon eredményhez vezettek, hogy a régen kibocsátott aláírási iveken 55 alapító tag jegyezte be magát, 5800 ft alapító tökével, azonkívül pedig 118 rendes tag irta alá a szétküldött iveket, 5 írt évi járulékra kötelezvén magát. Némelyek az alapítók és rendes tagok közül elvállalt dijakat le is fizették, nevezétesén az eperjesi takarékpénztár a gyűlés napján küldte be egész 6 évi járulékát, az előre befizetett 5 frt után 25 frttal, 8 így vált lehetővé, hogy az egyesület előleges költségeit fedezvén, némi, habár csekély összeget, kamatozó tökéül is megtakaríthatott. A mint ugyanis Galgóczy Károly ur részletes számadása kitünteti, az összes bevétel 115 frtra rúgott, melyből levelezésre, körlevelek szétküldésére stb. 51 frt 52 kr elköltetvén, a számadástevőt 1 frt 52 kr illeti, minthogy 65 frt a pesti takarékpénztárba van letéve. Az elnök továbbá figyelmébe ajánlá a gyülekezetnek, hogy Pest városa volt főpolgármestere által még 1863. okt. 23-án 1048/eln. sz. alatt kelt átirata szerint Magyarország volt királyi helytartója«komolyan megintette az alakuló egyesület ideiglenes elnökségét, hogy tagokul egyesületeket és városokat is felszólított volt. Igaz ugyan, hogy az alapszabályok 3. §. csak egyéneket említ, kik az egyesület tagjai lehetnek; de tudvalevő, hogy számos testület van az országban, melyeket tagokul megnyerhetni az alakuló egyesületnek nagy hasznára lenne, sőt tény, hogy némely testületek és városok, mint például az eperjesi takarékpénztár, a rimaszombati kereskedő testület, a resiczai vasgyár, Nagybánya városa stb. már is az alapítók sorába léptek. Kívánatos tehát, a mostani változott politikai viszonyok között', midőn a kormány a társulás eszméjét inkább pártolja semhogy akadályokat gördítene útjába, hogy fölkérjük a nmltsgu m. k. Helytartótanácsot, vajon fentartja-e jelenleg is a lelépet kormány ebbeli határozatát, vagy, ha hajlandó a testületeteket és városokat tagokul elfogadtatni ez üdvös czélu egyesületbe, kivánja-e az alapszabályok ekkénti megváltoztatását. Az alapszabályok megváltoztatása szükségesnek nem találtatván, csupán felirat fog intéztetni a nmltgu m. k. Helytartótanácshoz az alapszabályok kedvezőbb magyarázata iránt. Beliczay Imre a tartandó közgyűlés előtt az alapszabályok kinyomatását javasolja, hogy polgártársai jobban tájékozhassák magukat, mire nézve elégnek találtatott, ha az alapszabályok olvasottabb lapjainkban fognak közöltetni, mire az illető szerkesztők fel lesének kérendők. Szóló másik javaslata, mely szerint az alapszabályokban nem látván eléggé igazoltnak az országos elnevezést, fiók-iparegyletek alakítását is fel kívánja venni: G o r o v e 181 v á n és az elnök fölszólálása; folytán azért mellőztetett, mert az egyesület már azon tény által