Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 1. szám

15 biztosítását. — A kormány kiköti azonban magának a) a szabályszerinti ellen­őrködést, b) a telekkönyvi bejegyzést, c) a társulat csődjének a kölcsön meg­kötése előtt való megszüntetését, d) bogy a 4 millióból mindenekelőtt az állam követelése fedeztessék. A társulatnak igy 1,800,000 frt marad, mi elegendő a vasútnak Tarjánig való kiépítésére. II. A közgyűlés megegyezését adja a Schul­ler-ház s a több hitelező által már elfogadott kiegyenlítéshez, mely szerint a hi­telezők nem biztosított kötvények által fizettessenek ki 70 árfolyam mellett, ül. 12. tagból álló bizottmány választatik, melya kötendő kölcsönnek ő felsége (s nemcsak a pénzügyminisztérium) általi legfelsőbb biztosítását, a hitelezők követeléseinek liquidálását, s a csőd megszüntetését kieszközölje, miután uj köz­gyűlés hivatík egybe, mely az új igazgató-tanácsot megválasztja. E bizottmány a bécBi bankár-consortium 2 tagja által „erősíti" meg magát, de ezek csak ta­nácskozó szavazattal birnak. A közgyűlés a bizottmány működése zsinórmérté­kéül a társulati alapszabályokat tűzte ki. A fő szónok gróf Forgách Antal volt, kinek a közgyűlés a társulat ügye körüli fáradozásaiért egyhangúlag köszöne­tet szavazott. A JlüZNOUy-IiagySzombati Vasnt megváltoztatott alapszabályai a legfel­sőbb helybenhagyást megnyerték. * Az éjszaki Vaspálya s a cs. kereskedelmi minisztérium közt alkudozások folynak az éjszaki vasúti Bzabadalom meghosszabbítása iránt. A kormány e meghosszabbításban egyenértéket keres a köszéntarifában kivánt engedmé­nyekért. A PeSt S Uj PeSt kÖZÖtti lÓTOnata Taspálya részvénytársulatnak, az átidomított alapszabályokhoz képest leendő alakítását azzal méltóztatott ő fel­sége helybenhagyni, hogy ez alapszabályak a társulat által netalán használan­dó pecsét leírásával, s a 41. §-ban emiitett nyugdijalap rendeltetése, magassága s mikénti kezelése iránti közelebbi határozótokkal pótlólag lesznek kiegészi­tendők. Minthogy továbbá a nevezett vaspálya a fennálló fogyasztási adó- és vámvonalokon tul is kiterjesztetni szándékoltatik, s ekként az említett adó, az az után járó községi pótlék, s az illető ut- és kövezetvárnnak biztosítása is szükségesnek mutatkozik, a m. k. Helytartótanács egyszersmind oda utasítta­tott, hogy az e részben szükséges intézkedéseket a budai orsz. pénzügy-igaz­gatósági osztálylyal egyetértőleg megállapítsa, s még a vállalat megindítása •előtt kellőkép foganatosítsa. Leszámítolási bank terveztetik Nagy-Kanizsán, s az illető alapszabályi tervezet, melyen csak némely csekély változás lesz teendő, már megnyerte a legfelsőbb helybenhagyást. Nemzetközi vaSilli Syndicat alakításáról van szó, melynek czélja volna mindazon kérdések tárgyalása, melyek közös ügyeikre vonakonzak. A syndi­cat az egymáshoz csatlakozó vasutak díjszabályzatát egyensúlyba hozni ipar­kodnék; hogy ezek a kereskedés érdekében a mennyire lehet öszhangba jöjje­nek. Továbbá egyformaságra törekednék a belső szolgálat kezelésében s a kü­lönféle társulatoknál létező szokásokat és módozatokat egyesítené. Hasonló mó­don a vonatok elindulási és megérkezési ideje is jobban rendeztetnék be, szó­val elháríthatnának mindazon akadályok, melyek a különféle vaspályákon az or­szágok egymásközti összeköttetésének s ennek gyorsításának útjában állanak. £ szerint általános európai vasúthálózat alkotásáról van szó, a mi pénzügyi, gazdasági, kereskedelmi, sőt politikai tekintetben is mindenesetre nagy fontos­ságú haladásnak tekinthető. Az osztrák-angol kereskedelmi szerződés a „Mem. dipi." szerint azért lép csak 1867. jan. l-jével életbe, mert a két hatalmasság meghatalma­zottjai eddigelé csak az elvek iránt jöttek tisztába , melyek később a tarifák megállapításakor fognak alkalmaztatni. A szerződés, melyre nézve Ausztria je­lenleg Francziaországgal alkudozik, kiindulási pontul fog szolgálni, de a mely­re nézve az osztrák kormány fentartotta magának, hogy Angliától compensatió­kat kiván. Ugyancsak a franczia szerződés előmunkálatai gyanánt halljuk, hogy Triestben a cs. központi tengeri hatóságnál tárgyalások folynak a hajózásra kivánatos pontozatok megállapítása iránt. Az ülések már megkezdődtek. A b(!CSÍ nemzeti bank utolsó heti kimutatása szerint a bankjegyforga­lom ismét 209,000 fttal megapadt; szintén megesökkent a bankóban visszafi­zetendő államadósság 1000,000 fttal, a bankezüstben visszafizetendő követe­lése 38,000 frttal, a kölcsönök 219,000 írttal; ellenben a leszámítolás 1,450,000 az érczpénzkészlet 38,200 s a beváltott záloglevelek összege 35,000 frttal emelkedett. OSZtrák-oUlSZ forgalmi könnyítések iránt tanácskoznak jelenleg a cs. kereskedelmi minisztériumban. Azt hiszik , hogy a florenczi miniszterváltozás kedvező befolyást fog gyakorolni Ausztria jöveudőbeli kereskedelem-politikai viszonyára Olaszország irányában. A vámegylet-olaszországi kereskedelmi szer­ződés valószínűleg már e hét folytán meg fog köttetni. OsZlrák-tÖrÖk kereskedelmi SZerzŐdéS iránt is folynak tárgyaBásofc J a cs., kereskedelmi minisztérium kebelében s ennek következtében élénk sürgöny­váltás foly Bécs és Konstantinápoly között. — A béCSi ipar- és keresk. hitelintézet közhírré teszi, hogy a decz. VI-én tartott ülésben jelen volt igazgató-tanács tagjai letették mandátumaikat, mivel az állam a tartandó közgyűlésig, felfüggesztette az igazgató-tanács hatá­rozatát, a mely — miután az 1865-diki üzletév eredményeiből kivette, hogy a részvény-tőkét a tartalék-alap igénybevétele nélkül is lehet 5°/0-tel kamatoz­tatni — azt határozá, bogy jan. l-jén részvényenként, 10 ft osztalék fizettes­sék ki. Ugyan erre vonatkozólag a „Gen. Cörr." külön kiadásban megerősíti, hogy az országfejedelmi biztos tiltakozott a hitelintézet osztalékainak kifizette­tése ellen, mielőtt a közgyűlés a mérleg rendbehozása iránt határozott volna. Egyszersmind kijelenti, hogy midőn az államhatóság ezennel igénybe veszi a társaságok mérlege rendbehozásának sürgetése iránti jogát, egyszersmind a lehetőségig figyelemmel lesz a közgyűlés által elhatározandó minden oly rend­szabály iránt, a mely által a társaság mérlegének á törvény által igényelt kiiga­zítása összhangzásba lenne hozható az osztalékra számot tartó részvénytulajdo­nosok közvetlen érdekével. A kőszéntarifák kérdésében hallani, hogy a cs. minisztérium általános díjcsökkenésre törekszik valamennyi vaspályán. A Ferdinánd császár éjszaki pálya már kapott is ez ügyben minisztriális felszólítást. Az OrSZ. m. Gazdasági Egyesület decz. 30-án tartott választmányi gyű­lése tanácskozásai közt egyik legfontosabb a helytartótanács intézkedése az 1867-diki párisi világkiállítás ügyében. Az országos bizottmány, leginkább az Orsz. Gazd. Egyesület javaslatai alapján, már meg van alakítva. Elnöke: gróf Festetich György, alelnöke : Korizmics László. A helyt, tanácsi leirat különösen súlyt fektet arra,hogy a kiállítók minélelőbb tegyék meg a bejelentése­ket, miután a korán jelentkezők jobb helyet kapnak. A kiállítási országos bi­zottmány tanácskozásait már megkezdette. Másik szintén nagyfontosságú és korszerű ügy a temesvári keresk. s ipar­kamrák kérelme a helytartótanácshoz egy Pesten tartandó nemzetgazdasági ér­tekezlet iránt. Ezen értekezlet leginkább a gazd. egyesületek kereskedelmi s iparkamrák küldötteiből állana, s a közgazdasági kérdések ügyében majdan ki­küldendő országgyűlési bizottmányoknak segédkezet nyújthatna. Az Orsz. Egye­sület a temesvári kamra átiratát egyelőre a közgazdasági szakosztálynak adja ki véleményezés végett, addig is, mig értesülni fog a Helytartótanács intézkedéseiről. Reméljük, hogy a közgazdasági szakosztály pártolni fogja ez indítványt, mert számos anyagi kérdéseink csakis az ország minden vidékéről került szakférfiak közreműködésével lesznek megoldhatók. Legújabb. Közös lajtántnli országgyűlés. A „Debatte"-nak Grátzból, az auto­rjomisták fő hadiszállásáról, mint a közvélemény óhajtását nyilvánítják, vajha a Belcredi-ministerium fölkarolná egy kÖzös,lajtántuli országgyű­lés eszméjét. A lajtántuli népek közös képviselete mélyen érzett és jo­gosult kivánság, úgymond a levelező, s legbiztosabb eszköz arra, hogy az autonomisták végkép kilépjenek a negativ állásból, s a nagy kér­dések megoldását erélyesen, és mindazon sikerrel elömozditák, melyet e jóakaratú, és erélyes párttól méltán remélhetni. A bécsi lapok vasárnapi czikkei, melyek egyúttal az év forduló napján megjelenve, újév másodnapjáig fel nem lesznek váltva, megin­dították a visszapillantások, évi szemlék és mérlegvetések hosszú sorát. Ismertessük-e ? Olvasóink, kik e lapok táborok szerinti csoportosítását régóta ismerik, nem szorulnak rá, hogy az „Ost d. Postok", ó- és uj „Pressék" édeskeserü resumeival újra untassuk. Nevezetesen az „Ost jel. P-u mely egyébiránt ujabban a foderalismus bőszült ellensége a ma­gyarokkal sem tud rokonszenvezni, ugy látszik uj évre sem szándéko­zik barátságosabb lenni irántunk, legalább rösteli, hogy remény­kedünk. A kiegyenlítést sürgető „Debatte" komolyabb küzdése, az őszin­tén rokonszenvező „Wanderer" centralista ellenes viaskodása az 1866­diki évben is támogatni igérik a dualismus alapján habár különbözöleg színezett kiegyezést, és határozott párthivök akadt egy „ujon megindult bécsi lapban, a „Nat. Ztg."ban, mely első számában közzétett pro­grammjában kijelenti, hogy nemcsak a szabad korszellem szabad nyi­latkozata elleni erőszakot férfiasan vissza fogja utasítani, sőt minden nyilatkozatát Örömest támogatni készül, de küzdeni az ó-szabadelvü irány és látszatos konstitutionalismusa ellen. Magyarország viszonyát Ausztriához különösen akarja értekezé­sei tárgyává tenni s kereken kijelenti, hogy az egyezkedésre a magyar mérsékelt és szabadelvű Deák-párt szellemében s a kölcsnös jog alap­ján erejéhez képest törekedni. Programmja folyamában kimondja, hogy Ausztria a mint jelenleg össze van alkotva, a magyar ko­rona országaival kapcsolatban csak a szigorúan tagozott dualis­mus alapján, de csakis ez alapon kormányozható eredményesen, ezt pedig ellenkezve a meghiúsult Józsefféle experimentatiókkal, s el lenkezve a közel múlt 15 év kísérleteivel a lefolyt századok tapaszta­latai 1858-ig eléggé bebizonyították. Nem követhetvén a „Nat. Ztg" ot további cikkeiben, örömmel üdvözöljük, a derék lapot, mely oly kiindulási pontot választ politikai tárgyalásának, melyen minden jóravaló magyar ember rokonszenvéről meg lehet győződve. Berlinben félhivatalosan azt hírlelik, hogy az ülés-szak rövid lesz; a költségvetés fölötti vita tartós hadi állapot volna. A kormány­nak kötelessége, az országgyűlést bezárni. A népegylet gyűlésében Wagener a királyi diktatúrát óhajtaná; a parlamentaris állapot Poroszországot vesztébe sodorná. A félhivatalos „Berliner Revue" hevesen kifakad Ausztria belső s külső politikája ellen. Drezdából írják: a vámegylet meg Olaszország kereskedelmi szerződését egyfelől Porosz-, Bajor-, Szászország s Baden részéről, más­felöl Olaszország részéről decz 31-dikén fogják aláírni. Az olasz miniszter válság ügyében arról értesülünk, hogy a kabi­net megalakítása Lamarmora elnöksége alatt bizonyosnak tart­ható. 0 venné át a külügyi tárczát is, Scialosar senator a pénz­ügyet, Jacini a közmunkákat. Ohiaves megtartaná a belügyet. A kabinet többi tagjának neve még nincs tudva.L amarmora annyi­val inkább megmarad a helyén, minthogy általa megkezdett fontos al­kudozások befejezéséről van szó. Laptulajdonos: B. EÖTVÖS JÓZSEF. Felelős szerkesztő: KELETI KÁROLY,

Next

/
Thumbnails
Contents