Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 1. szám

I I állapotát világosan megítélhesse s összehasonlításokat tehessen az iránt, tevékenységének eredménye hogyan alakult a megelőzött évekhez képest ? Nemzeteknek és országoknak iparkodni kell, hogy megállapitsák a nemzeti munka eredményétsa nemzeti vagyon állapotát. Ily vizsgálat alkalmával mindig észre lehet venni az ipar és kereskedés gátló akadályait, jobban meglehet ismerni a gazdasági élet szükségeit, s meg lehet találni az alapot, mely a foganatosítandó gazdasági reformoknál kiindulási pontul szolgálhat. Nemzetgazdasági állapotunk megvizsgálásához hiányzik különben egy igen fontos eszköz, melynek segélyével egyedül lehetséges a vagyonállapot mérlegelése, a biztos eljárás, s a mely a vizsgálónak egyúttal a legérdekesebb, legmeglepőbb eredményeket nyújtja: ez a különleges magyar kereskedelmi-, ipar- és gazdasági stat i s t i k a. Koránsem akarván néhány egyes, Magyarországon megjelent statistikai mű becsét kicsinyleni, mégis a legjobbak közülök is alig nyújtják a szükséges támpontokat. Vagy nagyon általánosan vannak tartva, vagy már elavultak. Nekünk, ha az ország nemzetgazdasági viszonyai világos képét akarjuk nyerni, ha a kereskedés és ipar terén fölmerülő jelenségek összefüggését helyesen akarjuk megítélni : az utóbbi öt év mezőgazdasági termelésének, termékeink kivitelének s a gyártmányok behozatalának rendszeres összeállítására van szükségünk. Szükségünk van továbbá a középárak kiderítésére; a hitelintézetek összes tőkeforgalmára ; végre pedig teljes kimutatására az ország iparos termelésének, a bérviszonyoknak, a nagy és kis üzletforgalmak, a mesterek és legények arányának, a gőzgépek és gyármunkások számának stb. Ily adatok alapján lehet aztán következtetéseket vonni, összehasonlításokat tenni, gyakorlati s tudományos összevetésekbe bocsátkozni. Ily munkálatok aligha magánosak müvei lehetnének, kik az állam erélyes támogatása nélkül aligha végrehajthatnák. — Ezért idején volna, hogy a magyar kormányférfiak az annyiszor kinyilatkoztatott országos kívánságnak megfelelve, ez ügyet valahára végelintézésre segítenék s egy magyar statistikai hivatal felállítását foganatosítanák. Habár a szükséges adatok és részletek hiányzanak, szemléleteink s sok évi tapasztalatainkalapján s viszonyaink számbavételével mégis meg fogjuk kisérteni, a lefolyt év ipar és kereskedelem , főkép egyes ágai helyzetét, habár csak vázlatosan is bemutatni, mit közelebb megindítandó czikksorozatban megtenni, magunknak fenntartunk. Cs. A Magyar Országos Iparegyesület alapszabályai. I. Az egyesület czélja s eszközei. 1. §. A „Magyar Országos Iparegyesület" czélja: ahazaikézmüés gyáripar helyes irányban fejlődését és felvirágozását előmozdítani. 2. §. E czélra a következő eszközöket használja az egyesület: a) A rokon iparágak gyakorlati s az ezen iparágokhoz szükséges ismeretek elméleti mivelőit szakosztályokba csoportosítván, az őket közösen érdeklő iparügyi tárgyakban közöttok folytonos eszmecserét tart fen, mely a midőn az iparos értelmiséget és közszellemet fejleszti, egyszersmind alkalmat nyújt, közös érdekeik tisztább felfogására s hatályosabb előmozdítására. b) Az iparágak elövitelére szüksége ismeretek terjesztése végett : az egyesület, saját költségén az összes hazai iparágak érdekeit szem előtt tartó munkákat, és a sajtórendszabályok megtartása mellett szaklapot ad ki; az egyesület helyiségén előadások tartatnak szakférfiak által; olvasó terem nyittatik, ellátva szakmüvekkel és folyóiratokkal; rajz-, anyag-, készítmény-, műszer-, gép- és eszközminta-gyüjtemények szerveztetnek; uj találmányok, tökélyesitett iparművek mutattatnak be és ismertetnek meg; időszakonkint egyetemes vagy részletes igarmütárlatok rendeztetnek. c) Találmányokra, a kézmű- és gyáripar körében, jutalmak tűzetnek ki, s hol a siker bizton remélhető és a mennyiben az egylet pénzereje engedi, a feltalálóknak a kivitelre anyagi segély is nyuj tátik. 3 d) Igyekszik az egyesület, a hazai iparnak keletet és elismerést szerezni s az ország jelesebb iparüzleteivel nemcsak tárlatain, hanem az irodalomban is megismertetni a közönséget. e) Az Iparegyesület minden oly egyesületet és vállalatot pártol, mely az iparosok értelmisége, anyagi és szellemi jólléte emelését tűzi ki föladatául s hasonló külföldi indézkedésekkel a hazai iparosokat megismertetni, azok előmozdítását közöttök meghonosítni mindenkép törekszik. f) A hazai kézmű- és gyáripar érdekében a hatósághoz, a kormányhoz élőterjesztésekkel s ha kívántatik, véleménnyel járul. II. Az egyesület székhelye. 3. §. Az egyesület székhelye: Pest. III. A tagok. 4. §. Az Iparegyesületnek tagja lehet minden nagy korú, önálló s jó jellemű egyén, ki az egyesület részére legalább 100 forintot osztrák értékben ir alá, vagy kötelezi magát, hogy hat évig öt forint évi tagságdijt fizet. Amaz alapító, ez rendes tag. 5. §. Mind az alapító, mind a rendes tagok az igazgatóság bejelentésére, a képviselő-bizottság által választatnak meg. 6: §. Ugyancsak a képviselő-bizottság köréhez tartozik valamely tagnak kirekesztése is. Ily kirekesztésnek csak erkölcsi romlottság s a tagságdíj makacs nemfizetése esetében van helye. 7. §. Örömest veszi az egyesület, ha az alapító tagok az alapított tökét lefizetik. Ha maguknál kívánják hagyatni, alapítványukról, mely után ötös karmatot fizetnek, kötelezvényt állítanak ki. 8. §. Az egyesület, az alapítványi tőkéknek csupán kamatait fordíthatja czéljaira s gondoskodik arról, hogy e tőkék teljes biztosítás mellett, minél jövedelmezőbb módon legyenek elhelyezve. A be nem fizetett tőkékre nézve az alapítóktól kielégítő biztosíték követeltetik. 9. §. A rendes tag azon évre, melyben elválasztatik az elválasztás után azonnal lefizeti az első évi díjat. A következő évi dijak fizetésének ideje a polgári évvel kezdődik, s az igazgatóság gondoskodik arról, hogy év végére hátraléka ne maradjon, s a fenmaradt hátralékok, ha egyébként nem lehet, törvényes uton is behajtassanak. 10. §. Az alapító tagság holtig tart. A rendes tagok aláírása hat évenkint nyiltatik meg. A mely tag a hatodik év lefolyása alatt kilépési szándékát be nem jelenti, további hat évre újra tagnak tekintetik. 11. §. Az egyesületi tagok: a) a közgyűléseken szavazati és indítványozási joggal bírnak s egyiránt választók és választhatók ; b) az egyesület könyvtárát, gyűjteményeit az egyesület helyiségein szabadon használhatják; a tudományos előadásokon, minta- és iparmű-tárlatokon, a találmányok stb. bemutatása és megismertetése alkalmával külön díj fizetése nélkül bármikor jelen lehetnek ; c) az egyesület szaklapját és egyéb kiadásait 20 százalékkal olcsóbban kapják, mint a közönség; d) az időszaki kiállítási vagy folytonos szemléltetési helyiségek váltásánál saját iparmüveik számára nem-tagok felett szintén 20 százalék elengedésben részesülnek; . e) szakosztályaik utján javaslatokkal járulhatnak az egyesület elé s viszont ettől véleményt utasítást várhatnak szaktárgyakban; f) fontosabb vállalataikban az egyesület pártolására és közbenjárására is számíthatnak. 12. §. Jeles külföldiek, kik általában az iparügy körül, s különösen a Magyar Országos Iparegyesület irányában érdemeket szereztek, az igazgatóság ajánlatára a képviselő bizottság által tiszteletbeli tagokká választathatnak, megválasztatásuk felső jóváhagyás alá levén terjesztendő. IV Az egyesület szervezete. 13. §. A „Magyar Országos Iparegyesület" ügyei: a) a közgyűlés, b) a képviselő-bizottság, c) az igazgatóság és d) a szakosztályok által intéztetnek. A) Közgyűlés. 14. §. Közgyűlés évenkint egyBzer, rendesen juniushó folytán, mindenkor az egyesület székhelyén tartatik, szükség esetére azonban az elnökség által, vagy a képviselő-bizottság határozatára rendkivülileg is összehivathatik. 15. §. A közgyűlés napja a tárgysorozat megjelölésével két héttel előre az egyesület közlönyében és a Buda-Pesten megjelenő hivatalos lapban kihirdetés által közzéteendő s az illetékes politikai hatóságnál bejelentendő. 16. §. A közgyűlési határozatok érvényességére legalább 50 tag jelenléte ás általános szavazattöbbség kívántatik. 17. §. A közgyűlés tárgyai: a) az elnök és alelnök választása; b) a képviselő-bizottság választása; c) az elnöki vagy igasgatósági jelentések az évi munkálatokról; d) a képviselő-bizottság által az igazgatóság javaslata folytán megállapított költségvetés előterjesztése és jóváhagyása; e) vizsgáló bizottság kinevezése a pénztári számadások felülvizsgálására ;