Politikai hetilap, 1866 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1866 / 1. szám

I I állapotát világosan megítélhesse s összehasonlításokat tehes­sen az iránt, tevékenységének eredménye hogyan alakult a megelőzött évekhez képest ? Nemzeteknek és országoknak iparkodni kell, hogy megál­lapitsák a nemzeti munka eredményétsa nemzeti va­gyon állapotát. Ily vizsgálat alkalmával mindig észre lehet venni az ipar és kereskedés gátló akadályait, jobban megle­het ismerni a gazdasági élet szükségeit, s meg lehet találni az alapot, mely a foganatosítandó gazdasági reformoknál kiindulási pontul szolgálhat. Nemzetgazdasági állapotunk megvizsgálásához hiány­zik különben egy igen fontos eszköz, melynek segélyével egyedül lehetséges a vagyonállapot mérlegelése, a biztos el­járás, s a mely a vizsgálónak egyúttal a legérdekesebb, leg­meglepőbb eredményeket nyújtja: ez a különleges ma­gyar kereskedelmi-, ipar- és gazdasági sta­t i s t i k a. Koránsem akarván néhány egyes, Magyarországon megjelent statistikai mű becsét kicsinyleni, mégis a legjob­bak közülök is alig nyújtják a szükséges támpontokat. Vagy nagyon általánosan vannak tartva, vagy már elavultak. Ne­künk, ha az ország nemzetgazdasági viszonyai világos ké­pét akarjuk nyerni, ha a kereskedés és ipar terén fölmerülő jelenségek összefüggését helyesen akarjuk megítélni : az utóbbi öt év mezőgazdasági termelésének, termékeink ki­vitelének s a gyártmányok behozatalának rendszeres össze­állítására van szükségünk. Szükségünk van továbbá a kö­zépárak kiderítésére; a hitelintézetek összes tőkeforgalmára ; végre pedig teljes kimutatására az ország iparos termelésé­nek, a bérviszonyoknak, a nagy és kis üzletforgalmak, a mesterek és legények arányának, a gőzgépek és gyármun­kások számának stb. Ily adatok alapján lehet aztán következtetéseket vonni, összehasonlításokat tenni, gyakorlati s tudományos összeve­tésekbe bocsátkozni. Ily munkálatok aligha magánosak müvei lehetnének, kik az állam erélyes támogatása nélkül aligha végrehajthatnák. — Ezért idején volna, hogy a ma­gyar kormányférfiak az annyiszor kinyilatkoztatott országos kívánságnak megfelelve, ez ügyet valahára végelintézésre segítenék s egy magyar statistikai hivatal felállítását foga­natosítanák. Habár a szükséges adatok és részletek hiányzanak, szemléleteink s sok évi tapasztalatainkalapján s viszonyaink számbavételével mégis meg fogjuk kisérteni, a lefolyt év ipar és kereskedelem , főkép egyes ágai helyzetét, habár csak vázlatosan is bemutatni, mit közelebb megindítandó czikk­sorozatban megtenni, magunknak fenntartunk. Cs. A Magyar Országos Iparegyesület alap­szabályai. I. Az egyesület czélja s eszközei. 1. §. A „Magyar Országos Iparegyesület" czélja: ahazaikézmü­és gyáripar helyes irányban fejlődését és felvirágozását előmozdítani. 2. §. E czélra a következő eszközöket használja az egyesület: a) A rokon iparágak gyakorlati s az ezen iparágokhoz szüksé­ges ismeretek elméleti mivelőit szakosztályokba csoportosítván, az őket közösen érdeklő iparügyi tárgyakban közöttok folytonos eszmecserét tart fen, mely a midőn az iparos értelmiséget és közszellemet fejleszti, egyszersmind alkalmat nyújt, közös érdekeik tisztább felfogására s ha­tályosabb előmozdítására. b) Az iparágak elövitelére szüksége ismeretek terjesztése végett : az egyesület, saját költségén az összes hazai iparágak érdekeit szem előtt tartó munkákat, és a sajtórendszabályok megtartása mellett szaklapot ad ki; az egyesület helyiségén előadások tartatnak szakférfiak által; olvasó terem nyittatik, ellátva szakmüvekkel és folyóiratokkal; rajz-, anyag-, készítmény-, műszer-, gép- és eszközminta-gyüjte­mények szerveztetnek; uj találmányok, tökélyesitett iparművek mutattatnak be és ismer­tetnek meg; időszakonkint egyetemes vagy részletes igarmütárlatok ren­deztetnek. c) Találmányokra, a kézmű- és gyáripar körében, jutalmak tűzet­nek ki, s hol a siker bizton remélhető és a mennyiben az egylet pénz­ereje engedi, a feltalálóknak a kivitelre anyagi segély is nyuj tátik. 3 d) Igyekszik az egyesület, a hazai iparnak keletet és elismerést szerezni s az ország jelesebb iparüzleteivel nemcsak tárlatain, hanem az irodalomban is megismertetni a közönséget. e) Az Iparegyesület minden oly egyesületet és vállalatot pártol, mely az iparosok értelmisége, anyagi és szellemi jólléte emelését tűzi ki föladatául s hasonló külföldi indézkedésekkel a hazai iparosokat meg­ismertetni, azok előmozdítását közöttök meghonosítni mindenkép tö­rekszik. f) A hazai kézmű- és gyáripar érdekében a hatósághoz, a kor­mányhoz élőterjesztésekkel s ha kívántatik, véleménnyel járul. II. Az egyesület székhelye. 3. §. Az egyesület székhelye: Pest. III. A tagok. 4. §. Az Iparegyesületnek tagja lehet minden nagy korú, önálló s jó jellemű egyén, ki az egyesület részére legalább 100 forintot osz­trák értékben ir alá, vagy kötelezi magát, hogy hat évig öt forint évi tagságdijt fizet. Amaz alapító, ez rendes tag. 5. §. Mind az alapító, mind a rendes tagok az igazgatóság beje­lentésére, a képviselő-bizottság által választatnak meg. 6: §. Ugyancsak a képviselő-bizottság köréhez tartozik valamely tagnak kirekesztése is. Ily kirekesztésnek csak erkölcsi romlottság s a tagságdíj makacs nemfizetése esetében van helye. 7. §. Örömest veszi az egyesület, ha az alapító tagok az alapított tökét lefizetik. Ha maguknál kívánják hagyatni, alapítványukról, mely után ötös karmatot fizetnek, kötelezvényt állítanak ki. 8. §. Az egyesület, az alapítványi tőkéknek csupán kamatait fordíthatja czéljaira s gondoskodik arról, hogy e tőkék teljes biztosítás mellett, minél jövedelmezőbb módon legyenek elhelyezve. A be nem fizetett tőkékre nézve az alapítóktól kielégítő biztosíték követeltetik. 9. §. A rendes tag azon évre, melyben elválasztatik az elválasztás után azonnal lefizeti az első évi díjat. A következő évi dijak fizetésé­nek ideje a polgári évvel kezdődik, s az igazgatóság gondoskodik arról, hogy év végére hátraléka ne maradjon, s a fenmaradt hátralékok, ha egyébként nem lehet, törvényes uton is behajtassanak. 10. §. Az alapító tagság holtig tart. A rendes tagok aláírása hat évenkint nyiltatik meg. A mely tag a hatodik év lefolyása alatt kilépési szándékát be nem jelenti, további hat évre újra tagnak tekintetik. 11. §. Az egyesületi tagok: a) a közgyűléseken szavazati és indítványozási joggal bírnak s egyiránt választók és választhatók ; b) az egyesület könyvtárát, gyűjteményeit az egyesület helyisé­gein szabadon használhatják; a tudományos előadásokon, minta- és iparmű-tárlatokon, a találmányok stb. bemutatása és megismertetése al­kalmával külön díj fizetése nélkül bármikor jelen lehetnek ; c) az egyesület szaklapját és egyéb kiadásait 20 százalékkal ol­csóbban kapják, mint a közönség; d) az időszaki kiállítási vagy folytonos szemléltetési helyiségek váltásánál saját iparmüveik számára nem-tagok felett szintén 20 száza­lék elengedésben részesülnek; . e) szakosztályaik utján javaslatokkal járulhatnak az egyesület elé s viszont ettől véleményt utasítást várhatnak szaktárgyakban; f) fontosabb vállalataikban az egyesület pártolására és közbenjá­rására is számíthatnak. 12. §. Jeles külföldiek, kik általában az iparügy körül, s különö­sen a Magyar Országos Iparegyesület irányában érdemeket szereztek, az igazgatóság ajánlatára a képviselő bizottság által tiszteletbeli tagokká választathatnak, megválasztatásuk felső jóváhagyás alá levén ter­jesztendő. IV Az egyesület szervezete. 13. §. A „Magyar Országos Iparegyesület" ügyei: a) a közgyűlés, b) a képviselő-bizottság, c) az igazgatóság és d) a szakosztályok által intéztetnek. A) Közgyűlés. 14. §. Közgyűlés évenkint egyBzer, rendesen juniushó folytán, mindenkor az egyesület székhelyén tartatik, szükség esetére azonban az elnökség által, vagy a képviselő-bizottság határozatára rendkivülileg is összehivathatik. 15. §. A közgyűlés napja a tárgysorozat megjelölésével két héttel előre az egyesület közlönyében és a Buda-Pesten megjelenő hivatalos lapban kihirdetés által közzéteendő s az illetékes politikai hatóságnál bejelentendő. 16. §. A közgyűlési határozatok érvényességére legalább 50 tag jelenléte ás általános szavazattöbbség kívántatik. 17. §. A közgyűlés tárgyai: a) az elnök és alelnök választása; b) a képviselő-bizottság választása; c) az elnöki vagy igasgatósági jelentések az évi munkálatokról; d) a képviselő-bizottság által az igazgatóság javaslata folytán megállapított költségvetés előterjesztése és jóváhagyása; e) vizsgáló bizottság kinevezése a pénztári számadások felül­vizsgálására ;

Next

/
Thumbnails
Contents