Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 6. szám

78 Ionná folyvást el van hanyagolva 5 mázsája 32—33 ^forint. Törökszilvában az összes forgalom 2000 mázsára rúgott; ára 91/,—9% forintig. — Mézre nézve csendes az üzlet, fehérminöségü 20 frt. — Viasz elhanyagolt, rozsnyói másodkézből 105 frt. — Borkő iránt mutatkozik némi vételkedv: vörös 26—28 frt., fehér 30Va frt. Gubacs iránt élénk a tudakozódás, miután a kedvezőtlen aratási hirek az üzérkedést bátorítják; elsőrendű magyar llfrt, másodrendű IOV2 frt. CSEREI MANÓ. * A szombati gabona börzén búzára nézve szilárd hangulat uralkodott. Az árak mérönkint 10 krral javultak. A „Pannónia magyar viszontbiztosító intézet" m. hó 27-én tartott választmányi gyűlésében felolvasott igazgatósági jelentés szerint, az ez idei első félévben, a díjbevétel körülbelül 42,000 írttal nagyobb, mint az 1864. év első felében ; a bejelentett károk Összege pedig alább szállt. — Tekintve még azt, hogy az 1865. évre átvitt díjrészlet is 28,000 frttal nagyobb, mint az 1864-ki, a társulat ez idei üzlete kedvezőnek mondható. A Pesten tervezett zálOgkÖICSÖnintézet ügyében egy udvari rendelvénynyel a cs- kir. pénzügyminisztérium részéről az alapszabályok némely szakaszaira nézve tett ószrevétetek oly meghagyással érkeztek a magyar kir. Helytartótanácshoz, hogy, miután az emiitett intézet engedélyezéseért annak idején folyamodott 4 vállalkozó közül három időközben kérelmétől elállott s ennélfogva az intézet felállítása most már a Koclimeister Frigyes által képviselt alapítókat fogná illetni: ezeket a hivatolt megjegyzések tekintetében nyilatkozattételre felszólítván, az ügyiratokat saját kimerítő véleményes jelentése kíséretében is ujolag felterjeszteni siessen. A főmegjegyzés az ügyrendtartás 75. § ban megállapított mellékdíjakat illeti, s nevezetesen a felvételi és becslési dijakra nézve azon óhajtást fejezi ki, hogy azok a kölcsönügylet rövid idejű tartamánál mérsékeltebb összegben állapíttassanak meg, olyforma fokozatban, mint ez a bécsi hasonnemü záloghitelintézetnél lett elfogadva. A magyar SZCSZfmomítÓ társulat alakító bizottmánya előmunkálatai javában folynak. Az 500,000 ftos részvénytőke 500 ftos részvényekben már teljesen alá van írva s a gyár még az év folytán forgalomba lép. E fontos gyár létesülésével hazai szeszgyártásunk nagy horderejű lendületet nyer, mely képessé fogja tenni, hogy Francziaországban, hol a porosz finomított szesz győztesen versenyez az angollal, viszont győztesen versenyezzen a némettel. A kivitel biztossága pedig majd lábra segíti e hajdan széltiben virágzó, ujabb időben mind hanyatlott iparczikkünket. A gyÓ'rvidéki gazdasági egyesület sz. kir. Győr városában f. é. october 5, 6, 7 és 8-dikán általános termény, bor-, gyümölcs-, gép- s egyéb házi ipartermékből kiállítást rendez. A kiállítási tárgyak részletes ismertetését most küldi szét az egyesület. A kiállítás oct. 5-én reggel 10 órakor nyílik meg, s a jutalmak 7-én déli 12 órakor leendő odaítélése után 8-án d. u. 5 órakor lesz berekesztve. A bejelentések sept. 15-éig fogadtatnak el s a kiállítást rendező bizottmány jegyzőjéhez Krisztinkovich Ede úrhoz (takarékpénztári épület Győrött) intézendők. A jutalmak arany, ezüst s bronzérmekből és dicsérő oklevelekből állanak. AZ alföld-filímci Vasnt ügyében Orosházán tartott értekezlet elnöke, Trefort Ágoston ur nyilt levelet közöl, melyben az érdeklettekkel tudatja, hogy O felsége, a vasúti ügyben Bécsbe ment küldöttséget július 28-án legkegyesebben fogadni méltóztatott, oda nyilatkozván, hogy gondja lesz, mikép kormánya a kellő figyelmet az alföld — fiumei vasút ügyére fordítsa, hogy az alföldi vonalon kész földmunkákra nézve a kisajátítás ügye mielőbb tisztába hozassék, s az illetők kielégitessenek. A főkanczellár pedig kijelentette, hogy ismervén az alföld*fiumei vasút egész horderejét, kötelességének tartja életbeléptetését előmozdítani. Az Országos Gazd. Egyesület az alföld-fiumei pálya erkölcsi pártolására felkéretvén — válaszolá : hogy már több izben volt alkalma az alföld-fiumei vasutterv iránt helyeslőleg nyilatkozni, s annak fontosságát beismerve, kiépítését mindannyiszor óhajtani és pártolni, a hányszor erre hatáskörének korlátai közt alkalom nyilt. S midőn legközelebb az olcsó vasutak tárgyában benyújtott bizottmányi javaslat alkalmából a nevezett vonal a másodrendű vaspályák között említtetett meg, az osztályozás pusztán a pályaépítés módjárá vonatkozólag történt, s korántsem a pálya fontossága tekintetéből; mert egy, Nagy-Váradtól hazánk legáldottabb gabnatermő vidékén a legközelebbi tengerparthoz Fiúméig vezetendő vasút országos fontosságát nemcsak elismeri, hanem szívesen fogja megragadni az első alkalmat, midőn e pálya, mint első rendű országos vonal mellett, az illető hazai törvényhatóságoknál erkölcsi pártfogását érvényesítheti. A fiumei kereskedelmi kamara hozzá intézett felszólítása, meleg részvétet tanúsítván a vállalat iránt, tudatta, hogy szándéka van, harmad izben ő Felségének küldöttség által a fiumei vasút ügyét legmagasabb figyelmébe ajánlani. A debreczeni kereskedelmi kamara pedig levelében e vasúti ügy iránt rokonszenvét fejezvén ki, közlötte, hogy a vállalatot pártolólag, legfelsőbb helyre felirt. A pest-lOSOnczi vaSUt állomásait és díjszabását a legelébb forgalom alá bocsátandó pest-salgó-tarjáni vonalra nézve az igazgatóság már fölterjesztette a kereskedelmi minisztériumnak. Az egyes állomások távolsága Pesttől: Kőbánya 0,43, Rákos 0,81, Csaba-Keresztur 1,80, Péczel 2,57, Isaszegh 3,62, Gödöllő 4,52, Aszód 6,72, Tura 7,85, Hatvan 8,86, Szánthó 10,73, Pászthó 12,72, Kis-Terenye 14,77 és Salgó-Tarján 16, 24 mértföld. A gráCZ-kÖrmcnd-gyŐri Vasútvonalat jelző bizottmány írásbeli jelentést intézett a gráczi kereskedelmi kamrához, hogy sept. 5-én Gráczban bízott mányi gyűlést fog tartani az építő-társulat megalakítása végett. A kamrát föl kérték, hogy képviselőt válasszon s azt a szükséges utasításokkal ellássa. Erre az említett ker. kamra utóbbi ülésében azt határozta, hogy a grácz-fürstenfeld-körmend-pápa-győri vonal, mint legmegfelelőbb mellett fog nyilatkozni. Pénzzel azonban nem járulhat e vállalathoz, mert költségvetésében ez iránt nem intézkedett. Az erdélyi VaSUt építését illető ajánlatát Pickering, a reichsráthban elhatározott módosítások folytán visszavette. AZ ErZSébel-CSászámé Vaspálya augusztus havában is 7% agicpótlékot fog szedni. így értik az osztrák pályák feladatukat a közönség irányában. AZ odeSSa-CZCrnOViCZi vasút megkezdett kiépítéséről Bukovinából szállongott híreket, jól értesült helyről megezáfolják. A pÓStaÜgy az osztrák birodalomban, a „Sürg." közleménye szerint, ujabban meglehetős lendületet nyert, mert míg 1850-ben csak 32 millió darab magánlevél, 4 millió font szekérpóstai magán küldemény, 333 millió frt pénzküldemény eszközöltetett a posta által: 1863-ban a póstai forgalomra 86 millió magánlevél, 24 millió hivatalos levél, 4 millió keresztkötés alatti küldemény, 34 millió újságszám, 8 millió font szekérpóstai küldemény 1614 millió frt magán-, és 1149 millió frt hatósági pénzküldemény esett. E nagyobb forgalom s azon körülmény mellett, hogy 1849 óta, midőn az egész birodalomban 1800 postaállomás és hivatal létezett, 1863-ig fokonkint a postahivatalok száma 2023-ra gyarapodott, mégis azt tapasztaljuk, hogy a levélforgalomra nézve még távol állunk más müveit államoktól. Az osztrák birodalomban ugyanis egy főre 21/2—3 levél jön; Bajorországban 5; Porosz-, Szászországokban s Würtembergben 6 ; Francziaországban 7 — 9 ; Helvetiában 10 ; Angliában pedig egy főre 20 — 22 levél esik. A StametZ Maycr bankház főnöke Mayer Henrik ur, nem szünteti meg, mint korábban irtuk volt banküzletét, hanem azt folytatni fogja. A Csehországi aratásról kevés jót olvashatni a cseh lapokban. A rozs aratása silány, a búzáé középszerűn alól marad s még minősége sem kielégitő, főkép búzánál, melyet a roppant hőség korán érlelt. Árpa s zab többet ígérnek ugyan, de annál roszabbul állnak a lóherföldek és rétek, melyeket a száraz hő teljesen kiaszalt. A dohány-Cgyedáruság a Dunai-fejedelemségekben egy, aug. 1-én kelt herczegi rendelettel behozatott. A kormány nem lesz gyáros egyszersmind, hanem csupán kereskedő. A dohányt kész állapotban vásárolja s 10,000 p.-ig rúgó őszieteknél 20°/o ot készpénzben, a többit 8 °/o"os utalványokban fizeti; 10—25,000-p-ig 15%-ot, 25—40,000-pig 10%-ot, 40,000 p.-en felül 5°/0-ot készpénzben, a többit mind 8%-os utalványokban fizeti, melyek beváltása iránt a rendelet semmit sem határoz. A bécsi börze árfolyama j alias —ausustus hóban, Adott á r 31. 1. 2. 3. 4. 5. 5°/0-os nemzeti kölcsön . . 100 ftos 73.45 73.20 73.40 73.40 72.30 71.50 5°/0-os metalliques . . . 100 „ 69.10 68.40 68.— 68.— 67.15 67.50 1839-ik évi teljes . . . 100 „ 145.— 145.— 145.— 145.— 145.— 145.— 1839-ik „ ötödrész . . 100 „ 144.— 144.— 144.— 144.— 144.142.50 1854-ik n teljes . . 100 „ 84.— 84.— 84.25 83.50 83.25 83.25 1860-ik „ teljes . . . 100 „ 90.— 90.90.90 90.90 90.10 90.90 1860-ik „ ötödrész . . 100 „ 96.90 97 — 96.75 96.80 96.— 96.60 5%-°s magyar, fóldteh. kötv. 100 „ 72.— 72.— 72.— 72.— 72.— 72.— „ horvát » 1°° n 72.50 72.50 72.50 72.50 72.50 72.50 Hitelintézeti sorsjegy . . 110 „ 122.20 122.10 122.— 122.— 121.50 121.80 26.— 26.— 26.50 26.50 26.— 26.50 790.— 794.— 793.— 793.— 790.— 790.— . . 200 „ 175.50 175.40 175.30 175.60 174.60 175.70 Londoni váltó 3 hóra 10 ft sterl. 3% 109.85 110.— 110.75 111.— 111.55 111.40 Párisi „ 3 „ 100 frank 3°/0 44.60 44.60 44.50 44.65 44.80 44.80 100 frank 3°/0 108.— 108.— 108.— 108.25 108.75 108.50 Legújabb. A horvát pártok és prograinmjllk cziine alatt a „Debatte" vasárnapi száma oly czikket- közöl, mely a horvátországi jelen pártállásra fényes világot derít. A nemzeti mozgalom kezdetét Í860-ba teszi, a mikor három magyar mágnás az akkori szűkölködőknek a Magyarországon gyűjtött segélypénzt megvitte. Akkor még nem léteztek pártok, az egész ország ellenzék volt, az akkori kormány irányában. Pártok csak akkor kezdtek alakulni, mikor az októberi diploma elveitől a februári pátenshez tértek át. De az akkori pártok is, határozott programm nélkül, inkább csak abban különböztek egymástól, hogy az egyik szorosabb, a másik lazább összeköttetést kivánt Magyarországgal. A 61-iki országgyűlés végéről a szorosabb kapcsolatú magyar párt visszavonult s a lazább nemzeti párt ker ült kormányra. De e párt hivatalnokai oly módon gazdálkodtak, hogy főkép , miután a horvát kormány férfiak egészen Schmerling tábo rába átmentek, a nemzeti párt határozott ellenzékbe lépett kormánya iránt. így lett három párt: az unió pártja, a szabadelvű nemzeti, s a kor má nypárt. E harmadik párt alakulása azonban a két elsőt is közelebb hozta egym áshoz. Ezért legelébb a közös ellenség ellen egyesültek s miután a két párt értelmes 12*