Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 26. szám

335 Péter (országút, Huszárház), Ke ve József (Deák utcza 4. sz.), Mád a y Sándor (Erzsébettér 3. sz,), P o m p é r y János (uri utcza 3. sz. Rosti Pál (hatvani utcza Horvath-ház), Szemző Nándor („Nádor" vendéglő), Szerdahelyi Kálmán (vasutcza 12 sz,), Telepy Károly (Akadémia-épület), Urváry Lajos (főút 5 sz.) és Zilahy Imre (borz-utcza 7, sz.) A meghivó jegyek szétküldése (még e hó végéig [fog eszközöltetni. Azon t. vidékiek és idegenek, s egyáltalán mindazok, kik ennyi jegy szétküldésénél könnyen megbocsátható tévedésből január 1-jéig meghivást nem kapnának, sziveskedjenek valamely ismerős választm. taghoz fordulni. — A rendezőség a bált a lehető legnagyobb fénynyel fogja kiállitani,és remélhető, hogy egyrészt a mulatsággal egybekötött jótékony czél, másrészt a minden igénynek megfelelő rendezés oly számos közönséget fog gyűjteni, mely bő élvezetben részesülvén, egyúttal bő jövedelmet szolgáltat egyik legnemesebb czélu hazai egyletünk alaptökéjének. Irodalom. Thaly Kálmán, erélyesen kutató fiatal történésztől, ki majdnem kizárólag a Rákóczi korszakot teszi tanulmányai tárgyává, egy érdekes kötet került ki a napokban sajtó alól. Czime: „Rákóczi Tár", történelmi érdekű naplók, emlékiratok, levelezések, pátensek, hadi szabályok, országgyűlési diariumok és törvényezikkek gyűjteménye II. Rákóczi Ferencz korához. — Thaly azt mondja a többek közt bevezetésében, hogy a szatmári békepontok kivivhatása körülbelül százezer magyar ember életébe került . . . s mégis — úgymond — alig van hazánk történetének korszaka, mely tüzetesebben ne lett volna ismertetve, feldolgozva, mint épen a bennünket oly közelről érdeklő Rákóczi-korszak, a melyhez pedig annyi az adat. Valójában, szomorító volna ez elhanyagolás, ha okai nyilvánságosak nem volnának. Ismerjük ezen okokat, s nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk el : miszerint a Rákóczi-kor történetírásának korábbi elhagyatottsága nem az utódok hálátlanságában, nem a történetírók bűnös restségében, hanem merőben tőlünk nem függő, külső okokban gyökerezett. A minthogy a legújabb időkben, a midőn e tiltó körülmények — lassanként bár — múldogálnak vala: örvendetes munkásság támada e téren. Az érdem legfőbb koszorúja —• mások egyes babérlevelei mellett — itt is boldogult Szalay Lászlónkat, nemzetünk ihlett történetirój át illeti — a ki oly kiváló előszeretettel csüggött Rákóczinak korán... Fájdalom — folytatja szerző, hogy a ki a Rákóczi korszak történ etirása érdemében eddig is legtöbbet tön, s fényes talentománál fogva leginkább volt hivatva ezentúl még többet tenni: fájdalom/hogy a pótóThatlan Szalay életét épen e működése közepett oltotta ki az igazán könyörtelen halál. De Szalay László elhunytával nem szabad a kuruezvilág történetírásának elnémulnia. Kidőlt ugyan az erős oszlop, s a nagy feladat kicsinyekre szállott: hagyján, — hiszen a gyenge erők munkálkodása is jobb a teljes tétlenségnél!" E kicsinyek egyikének vallja magát Thaly s nem tagadhatni meg tőle, hogy erélylyel s szorgalommal folytatja tanulmányait s közlésöket. — Jelen kötet tartalmát Rákóczi imádsága, Beniczky Gáspár, Szathmári Király Ádám és Ráday Pál naplóik, a szécsényi országgyűlés diariuma s törvényezikkei képezik, mellékletül a szécsényi országgyűlési tábor kőnyomatu térrajzával. Ha e vállalat az olvasók részvétével találkozik, Thaly folytatni készül azt s a közelebbi kötetre fölötte érdekes tartalmat, a többek közt „a lángeszű, szikrázó elméjű s minden ízében tősgyökeres magyar Bercsényi Miklós gróf" leveleit igéri. Ám döntsön a közönség — s reméljük, kedvezően fog dönteni — a vállalat folytatása iránt. — A M. T. Akadémia egyik állandó bizottsága által kiadott, Hunfalvy János szerkesztette „Statistikai és nemzetgazdasági közlemények" első kötetének H. füzete következő érdekes tartalommal megjelent: Pest városának egészségügyi slebészeti viszonyai 1864-ben drTormay Károlytól; elemi^tanügy a szatmári s váczi egyházmegye területén 186Vben dr. Barsi Józseftől; Magyarország álladalmi s országos útjai, térképpel Fest Vilmostól; am. kir. kúriának statistikai működése dr. Kőnek Sándortól; és „Egyveleg" czim alatt különféle nagy érdekű statistikai adatok gyűjteménye. E füzettel az illető bizottság, mely széles ez országban az egyedüli, statistikával tudományosan foglalkozó közeg, ismét fényes jelét adta üdvös, bár kevéssé méltányolt működésének. Lauffer Vilmos kiadásában megjelentek: „A magyar ifjúság könyvtárának" mint mulattató olvasmányok hetedik kötete. Tartalma: „A napkeleti regék gyöngyei" a fiatalság számára átdolgozta H o h e nauer I g n á c z, nyolez csinosan [színezett képpel. Ugyanott megjelentek továbbá: „Regék" mulattató s tanulságos olvasmány ifjak és felnőttek számára Hauff Vilmos után Szabó Antaltól, hasonlólag képekkel. A karácsonyi ünnepek alkalmával kedves ajándékul szóigálhatnak e csinos kiállítású könyvek. Knauz Nándor, m. akad. tag aláírási felhívást bocsát ki Dr. Lányi Károly a „Magyar anyaszentegyház történelme" czimü, általa átdolgozott mnnkájára. A mü 12 füzetekben fog megjelenni 80 90 ivnyi tartalommal, egy füzet ára 1 frt. Zene. Rózsavölgyi s társánál közelebbről következő zenemüvek jelentek meg: „Ich bin der schöne Mayer" Polka; zongorára irta Au. ára 40 kr. „Szerelmes Kántor" csárdás zongorára irta Állaga Géza; ára 50 kr. „Grandé Fantaisie" sur L'Africaine deG. Meyerbeer, zongorára irta Oury; árá 1 f. 20 kr. van benne minden olyan képlet, milyeket a sálon zenéhez szoktak használni ; összeállítása elég csinocs; technikája nem nehéz s azoknak, kik kedvelik a sálon zenét, elég háládatos. — Lipcsében Breitkopf és Hástel kiadványai közt megjelent: „Das musikalische Lied in ge^schichtlicher Entwickelung" irta Schneider K. E. tudor. Ára 4 ft 50 kr. Jelen munka a dal történetének harmadik folyama, melyben ismert mesterekkel is találkozunk. A legújabb korszakot azonban nem karolja fel, s csak a már megjelent röpiratokra s értekezésekre utalja az olvasót, mondván : hogy ha itt ellenkező nézetekre találunk, melyek zavart okoznak; mindez csak saját nézeteit fogja igazolni : mert e korszak felett még most nem lehet egységes Ítéletet mondani. — Heidelbergben Mohr könyvkereskedésében megjelent K o c h zenei szótárának második egészen újra dolgozott kiadása. Ára 9 ft. 60 kr. Berlinben pedig Guttentagnál „Lehrbuch der musikálischen Kompo,sition" Reissmanntól. Jelen első kötet a zeneköltéstan elemi része. Ára 5 ft. 40. kr. — Mexikóban jelenleg öt színház van, s ezek közt legfőbb a teatro imperial vagy olasz opera, mely szépségre nézve Európa színházaival párvonalba tehető. Jelen igazgatója maestro B o s o n i, s személyzete 150 tagból áll, zenekara pedig 50 zenészből; másod igazgatója Carlo Fattori; kartanitója Agostino Balderas; első hegedűse Eusebio Delgado néger. E társaság a közelebbi öt hónap alatt következő operákat adott elő Traviata, Trovatora, Álarczos bál, Belisario, Lucia Norma, Ördög Róbert, Eskü. — Párisban az „Opera Comique"-ban fényes stikkerrel adtak egy vig operát, melynek czime: „Utazás Chinába" a szövegét irták: Labiche és Delacour , zenéjét Bazin. Flottow is Párisba érkezett s M á r t h a czimü dalmüvét személyesen fogja igazgatni. Meyerbeer özvegye egy nagybecsű órát adott ajándékba Doru berlini királyi karnagynak, hogy az „Afrikai hölgy"-et oly szépen betanította, s oly nagy sikerrel vezényelte. Á Bouffes parisiennes-ban Oífenbach „juhászok" czimü operettejének első előadatásakor oly nagy a tolongás, hogy egy páholyszékért 200 frankot is fizettek. A madridi királyi szinház e téli szakra Csillag Rózát fényes feltételek mellett szerződtette: havonkénti 8000 frank fizetésre. Adelburg hegedű művész s zeneköltő nemrég „Zrínyi" czimü öt felvonásos nagy operát végzett be, melynek szövegét is maga irta. A „Fremdenblatt" szerint szerző a magyar nemzeti színházban kívánja előadatni. Ullmann urnák Pesten rendezett három hangversenye 14,000 forintott jövedelmezett. A magyar képzőművészeti társulat f. hó 26-kán kedden este 6 órakor saját helyiségében felolvasást rendez, melyre a társulati tagokat és átalában a művészet barátait tisztelettel meghívja a választmány. A felolvasás tárgyai lesznejt : 1. Emlékbeszéd Rahl Károly felett, K e1 e t i Gusztávtól. — 2. Értekezés a távlattanról, Barabás Miklóstól. — Az országgyűlési nyomtatványok kiállításával mint értesülünk, a képviselőház elnöksége Emich Gusztáv akad. nyomdászt bizza meg. Arról is értesülünk, hogy az országgyűlési Napló nem fog többé eddigi kényelmetlen ivrét-alakjában megjelenni, hanem, a többi európai parlament példájára, csinos negyedrétben.i A Dunaszabályozás és pesti csatorna mintha a halottak álmát aludna, oly síri csend borult rája. Pedig ha valaki a Duna partjára kiáll, a Csepel sziget és a budai part közt ott látja tátongani a veszély főokát, mely Budapestet az 1838-diki árvíz következményeivel fenyegeti. Á zátonyok szigetekké nőttek, dombokká emelkedtek, a Duna medre helylyel-helylyel ugy megszűkült, hogy bő pataknak sem illenék be. A jég, ha erős talál lenni, ott fog összetorlódni s jaj a testvérfővárosnak, ha idejekorán nem gondoskodik. E fenyegető baj közepett örömmel értesülünk, hogy a m. kir. Helytartótanács fogott a kezdeményezéshez, oly értelmű rendeletet adván ki, hogy az országos épitózzeti igazgatóság hassnálja fel e kedvező sekély 1 vízállást a szükséges fölvételek megtételére s terjeszszen véleményt, ha szükséges terveket a Helytartótanács elé, mit lehetne gyorsan, a foganatba veendő Dunaszabályozás előtt is megtenni, hogy a 38-diki veszély Buda-pestre nézve ne ismétlődjék. — Vajha'sikere volna e gondoskodó eljárásnak, sikere oly értelemben, hogy az alaposan gyógyító, ismert hármas tervezet mielőbb életre keljen. GAZDASÁG, IPAR, KERESKEDÉS. A pesti vízvezeték és hazai vasgyáraink. A pesti vízvezeték ügye alkalmat nyújt szót emelni, hazai vasgyáraink mellett. Köztudomású dolog, hogy nemcsak hazánk, hanem Styria, Karant, Morvaország és Szilézia vasipara is sajnos hanyatlásnak indult, hogy kivált a nyers- és Öntöttvasnak alig |van keleté — hogy az eladási ár itt-ott már kisebb a termelési árnál — 8 hogy, ha ezen veszélyes állapot nem változik, vasgyáraink nagyrésze kénytelen lesz üzletét végképen megszüntetni, mi által a felföld fökeresetforrása megapadna 52