Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 26. szám

233 ezentúl 203 vagy 204 fog szünetelni, ez az egész különbség, ez pedig csakugyan semmi különbség! Mindazáltal mind Grátzban, mind Bécsben közbeszólt a kormány képviselője, kijelentvén, hogy e választásokra a kormány kezdeményezése szükséges. Gráczban egyszerű „kedves egészségéré"-t mondtak kormánybiztos urnák és a választást végbevitték; Bécsben pedig, a mindig harczkész Berger tudor inditványára a helytartó nyilatkozatát megvizsgálás végett az alkotmány-bizottmányhoz utasították és mi lesz az eredmény ? Hogy e bizottmány nem fog , a mint nem is lehet találni oly törvényt, mely a helytartó nyilatkozatát igazolná, hogy ez alkalommal ismét egypár csipős beszéd fog váltatni és hogy a kormány egy vereséggel többet fog feljegyezhetni a maga ifjú életének történetébe. Az ily apró csetepáték bármint végződjenek is, nem méltók Belcredi grófhoz, akiben elejétől fogva azt dicsérte leginkább a közönség, hogy ő „nagy stylü" politikát folytat, mely nem bibelődik apróságokkal és csekély pillanatnyi eredménynek nem áldozza fel a fősikert, miként elődje annyiszor tette volt. Igaz, hogy ő excja mostani szerepe az önmegtagadásnak nem csekély mértékét kívánja, mert Ö — az államminiszter, a kabinet elnöke — teljesen háttérbe szorul magyar kollegája elől, hanem ez utóbbinak jutott a feladat, a Lajtán inneni actio számára egyengetni a tért és — ezt minden irónia nélkül mondjuk — ha Majláth ő excja sikert arat, Belcredi grófnak szívesen fogják megbocsátani tétlenségét, sőt azt még meg is köszönni. A nemes gróf a fenforgó körülmények közt teljesen fogott megfelelni a maga feladatának, ha a bureaukratiát békóiból kiszabadítja a birodalmat és a nemzietségek egyenjogúságát valósítja. Többet egyelőre nem kívánhatni, legkevésbbé pedig positiv programmot, melyet e perczben és mielőtt nálunk valami döntő lépés nem történt, felállítani nem lehet. Épen azért a föderalismussal való kaczérkodás is nagyon felesleges és csak arra szolgálhat, hogy ő excját már is népszerűtlenné teszi, mielőtt még tulajdonképeni politikai cselekvése kezdődött volna. A föderalismus legfölebb a Magyarországgal való kibékülés meghiúsulása után következhetnék — talán; de mindenesetre korszerűtlen oly pillanatban, midőn mindnyájan e kibékülés sikerülését hisszük és reméljük! Csak tessék körülnézni! az összes bécsi journalistikában a föderalismusnak egyetlen közlönye sincs és a kik egy pillanatra a föderalismus és dualismus közt ingadozni látszottak, mindinkább az utóbbira térnek vissza, mely maholnap a birodalom öthatodrészének jelszava leend. A hét eseményei közt feltűnést okozott még Schmerling lovagnak a cseh országgyűlésből történt kilépése, mely által ö excja — a cseh országgyűlés részéről lévén küldetve a birodalmi tanácsba — ez utóbbiból is kiváltnak tekinthető. Ez államférfinak ujabb időben, mint mondani szokás, szerencsétlen keze van. Tudvalevő, mily rosz benyomást tett azon toaszt, melyet ő az egyetemi jubilitum alkalmával Frankfurtra mondatott; most ípedig nem csak a kormánylapok támadják meg a cseh országgyűlésből kilépését, melyet ő excja Lazansky gróf beszédével indokolt, hanem még a centralista sajtó is gúnyos hangon kijelenti, hogy ez áldozattól a hajdani államminiszter megkímélhette volna magát, mert ennek ők semmi értéket nem tulajdonítanak. Utóvégre mégis igazuk lesz azoknak, a kik midőn Schmerling lovag az itteni legfőbb törvényszék elnökévé neveztetett ki, e felett csodálkoztak és nem birták megfogni sem azt, hogy a februári alkotmány szerzője ez állomást a mostani kormány alatt elfogadta, sem azt. hogy e kormáy ily állomást e határozott pártemberre ráruházhatott. Azt mondták ugyan, hogy a birónak a politikához nincs köze, de ez csak akkor állna, ha itt esküdtszék volna, mely politikai perek tárgyaltatása alkalmával önállóan Ítélne a vétkes vagy nem vétkes felett, ugy, hogy a biró egyedül a fenálló törvény objectiv alkalmazására volna hivatva. De ennyire még nem vagyunk itt; itten a biró itél a vétkesség felett; ilyenkor pedig, főleg a politikai ügyekben, nem lehet, hogy az ő s u bjectiv felfogása határozó befolyással ne legyen Ítéletére. Vegyünk csak egy közel fekvő esetet. Miként ma hallatszik, az Ost D. Post perbe fog idéztetni oly czikk miatt, mely Lazansky grófnak ismeretes nyilatkozatára vonatkozik, azon nyilatkozatra, melynek következtében a legfőbb törvényszék elnöke az imént a cseh országgyűlésből kilépett, melyet tehát ő is kárhoztat. Már most tegyük fel, hogy — a mi igen valószínű — az Ostd. Post pere eljut egészen a legfőbb törvényszékig, nem fog-e annak elnöke igen kellemetlen helyzetbe jutni, midőn egyfelől, ha a szerkesztő elitéltetik, olyasmi ítéltetik el, e mi az elnök nézeteivel is megegyezik, ha pedig fölmentik, ugy látszhatnék, mintha e kimenetelre az elnök egyéni véleménye és érzülele is befolyással lett volna ?! Alkotmány os államban, a hol párthoz tartozni és önálló véleménynyel birni nem valami bűn, mig másfelől a sajtó elmés szabadsága sajtópereket és a szabadabb politikai élet általában politikai pereket vonhat maga után — ily alkotmányos államban mondom a biró csak akkor teljesen független, ha a jury intézménye áll az ő oldala mellett. Reméljük, hogy ennek eljövetele is már csak idő kérdése és hogy hazánk e tekintetben is, miként sok másban, úttörő leend a monarchiára nézve! (Fk.) Külföld. Pest, dec. 23. Három trónbeszéd vagy ahoz fogható üzenet , hangzott el a lefolyt napokban különféle országok, sőt világrészek fejedelmei s elnökei ajkáról, s a mily különfélék a személyek, kiktől ered, oly különféle tartalmuk, de hatásuk is. Johnson az Egyesült-Államok elnökének üzenetét néhány szóval már emiitettük múlt számunkban, I. Lipót belga királyé, lelkes példája egy alkotmányos érzületű király és nemzet meleg érzelmének. C u z a hgé egy szóval kielégíteni akaró, tettel odáig nem emelkedhető fejedelem szószaporítása. Az Egyesült-Államoknak a külföldhöz való viszonyára nézve azt mondja az elnök, hogy területök nagysága, változékonysága, mely majdnem mindazt megtermi, mit szükség és kényelem igényelnek, függetlenné teszi az Egyesült-Államokat a külföld változó politikájától s a „befonó szövetségek" csábjaitól, holott az egyetértés és erő helyreállítása legjobb biztosíték lesz a jelen pillanatban „oly nemzetek iránt, melyek hatalmuk öntudatában a jogról megfelejtkeznek." Sem Francziaország, sem Anglia nem igen fognak örülni e nyilatkozatnak, mely külön-külön értelemben mindegyikökre vonatkozik; főkép Anglia az, melynek a kalózhajók ügyében is kijut még néhány keserű megjegyzés s mely iránt Johnson kereken kimondja roszalását, hogy az Amerika által ájánlott békebiróságot visszautasitá. Pedig nem a kárpótlás az, melyre az elnök czéloz, hanem szükségesnek látja, hogy „a béke és igazság érdekében a nemzetközi jog fontos alapelvei megállapittassanak." A brit miniszter — igy folytatja azjüzenet — igazolását arra alapítja, hogy valamely nemzet municipalis joga és magyarázata szolgáltatja a mértéket egy semleges hatalmasság kötelességei iránt. A nemzetek törvényszéke előtt ez igazolás meg nem állhat. . . A két ország további barátságának a kölcsönös igazságosságon kell alapulnia. Az EgyesültÁllamok megtartották hagyományos politikájukat, midőn az európai nemzetek tetszésére bizták dynastiá] oknak az időnkénti kormányrendszer szerinti megválasztását. E következetes mérséklet hasonló mérséklet követelését igazolni fogja. Szabadelvű álkotmányunk megalapítása óta hol a demokratia, hol a monarchia érdekében támasztott forradalmak okoztak rángatózásokat a civilizált világon. De az Egyesült-Államok mind e felforgatások közepett bölcsen tartózkodtak attól, hogy a köztársaság számára propagandát csináljanak. A köztársaság az egyedüli , ránk nézve lehetséges kormányforma ; mégis soha se iparkodtunk azt másokra erőszakolni s következetesen követtük Washington tanácsát, hogy csupán áldásai gondos megóvása és bölcs fölhasználása által ajánljuk. Elmondja továbbá, hogy e politika követése óta az Egyesült-Államok s Európa közt barátságos viszonyok léteztek s habár a köztársaság két izbén kényszerítve volt beleszólni az európai bonyodalmakba, szava mind a kétszer tiszteletben tartatott; mert belátták, hogy a be nem avatkozás és önmérséklés elve tarthatja fenn csupán a jó egyetértést.