Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 25. szám - Az 1865-diki magyar országgyülést megnyitó trónbeszéd

319 s leányaikkal, s nappal avval mulatják magokat, hogy a képtárakban szorgalmatosan leltározzák a képeket, vajon mind ott vannak-e még, hol Murraynál le vannak irva. Este azután megtapsolják Patti Etelka ezüst hangját s trilláit, melyek a Pagliano színházban csengnek, s a madárénekhez basonlítnak, annyira természetesek és érzésnélküliek. Jaj, ha ezen gyönyörű hangban a sziv is szólna! a külsőség felülmúl­hatatlan, a bensöség hibázik. Sógora és tanitója Sztrakosjól értette a jelenkor felületességét s ugy képezte Patti Etelka énekét, hogy mé­lyen ne hasson, de annál bámulatosabban mulatassa a divatos társaságot, mely a mélyebb hatást még a szinpadon sem szereti. R o s s i n i, midőn Figaróját hallotta a hires énekesnétöl, felsóhajtott s azt mondta : „Ah comme el le m'a stracohonné mon Barbier! A'Pergolában F r i c c i énekesnő szerepel, kitűnő sikerrel, csakhogy itt is, mint a Paglianoban a többi énekes a karok s az orchestrum épen nem kitűnők. Azt halljuk ellenben Bolognából, hogy Mariani karmester az Africá­n á t a lehető legnagyobb tökélylyel hozta színpadra. Férni kisasz­szony énekli a főszerepet, s a közönség Florenczből, sőt Milánóból is Bolognába megyén, csakhogy az előadáson jelen legyen. Száz húszezer frankba került a kiállítás és annyira sikerült, hogy a vállalkozó már mostanáig is szép nyereményt aratott. Hangversenyeink közt különö­sen kitűnők a Quartett társaságéi. B e c k e r hegedűművész mindenkit elbájol, játékában meg van mindaz, mit Kazinczy a mesteri verstől s hegyalljai bortól megkívánt: íz, tüz, szin. A lángeszű művész február­ban Bécsbe s Pestre rándul, előre is ajánlhatom a pesti közönségnek. Bazzini is itt van, az olasz zeneszerzők legjelesbike, San Cle­in en te herczeg megbizásából az 51-dik zsoltárnak irta meg zenéjét, hogy M a r c e 11 o munkáját kiegészítse, e napokban fogják hallani ezen zenekölteményt, mely a közkiváncsiságot már előre is felköltötte. A dráma tere mindeddig meddő , uj darab ritkán adatik Flórenczben, a drámaköltők inkább Nápolyban s Milanóban adatják müveiket, mi­nek az itteni színházak hibás alapja az oka. Erről azonban máskor. GAZDASÁG, IPAR, KERESKEDÉS. Üzleti Szemle. Pest, dec. 17. A külföldi gabonaárak hangulata a lefolyt héten kevésbbé szi­lárd volt, mégis valóságos árcsökkenésről nem lehet szó. A londoni pi­acz lanyhább hangulatát a tetemesb szállítmányok okozták, melyek a kikötőkbe érkeztek és váratnak. E piacz hangulatánál a francziák és németeké sem volt különb, s befolyása alól a svajcziak sem mene­külhettek. Helybeli piaczunkon a gabnaüzlet igen csendesen folyt, a for­galom csekély vala. Egyrészt, mert a külföldi vevők a fennebbi hí­rekre megszűntek vásárolni; másrészt, mert malmaink is elegendő készlettel rendelkezvén, csak a legszükségesebb s hiányzó buzanemü­ekre szorítkoztak. Az árak mindamellett meglehetősen az előbbi hét színvonalán maradtak, minthogy a tulajdonosok — mint múlt czikkünk­ben bővebben kifejtettük —• azon véleményben vannak, hogy áraik korán sem tulcsigázottak s ezért hozzájok szívósan ragaszkodtak. A hajózás megszüntetése, minél fogva nagyobb vizi szállítmányokra többé nem számolhatni, a tulajdonosok ezen merev magatartásának kedvezett. A vasúton és vizén még jókor érkezett gabona mennyiség 315,000 merőre, az elkelt mennyiség 60,000 mérőre rúg. Rozsban lanyha az üzlet, miután a külföldi vevők a vásárlásokat megszüntették. Az árak 5 karai csökkentek. Árpában is csekély; zabra nézve a helybeli szükséglet fedezésére mutatkozott némi tu­dakozódás. Kukoricza iránt sem tanúsíttatott nagyobb vevői te­vékenység. A lisztüzlet folyvást élénken foly egy részt a bekö­vetkezett ünnep folytán, más részt mert a hajómaímak az égjárás ál­tal kénytelen voltak tevékenységüket megszüntetni. Az árak minda­mellett nem változtak. Gyapjúra nézve élénk volt az üzlet. Véte­tett körülbelül 800 mázsa egynyiretü posztó gyapjú osztrák gyárosok számára. Eladatott továbbá 600 mázsa fésűs gyapjú a lipcsei fonó­gyár számára az utolsó vásári árak mellett. Repczeolaj­b a n nem változott az üzletmenet csekély forgalom mellett. — Szeszre nézve is esekóly a tudakozódás. Disznózsír­ban élénk az üzlet. Eladatott körülbelül 800 mázsa. Szalonnából körülbelül 800 mázsa vétetett. Török szilvában lassú az üzlet. Gubacsban épen nem történt adás-vevés. — Hamuzsir csekély behozatal mellett el volt hanyagolva. A borkő ára csökkenő irányt követ; miután e czikk tökéletesen el van hanyagolva. Mézből el­adatott körülbelül 900 mázsa. — Viaszban csekély a behozatal. A pesti börzén csekély volt a forgalom; az árak következő­kép alakultak, pesti kereskedelmi b anki 690 ft; iparban­ki 210 ft, pesti takarékpénztári 1040; budai 440 ft, pesti hen­germalom 1060, Pannónia gőzmalom 1570 ft, Első magyar biz­tosító társulat 530 ft, Pannónia viszbiztositó társulat 308 ft. cs. A szombati bécsi gabonabörzén szilárdan fentartották ma­gukat a búzaárak. Zab 2 krral drágult. A Zimony-flllinci VaSUtrÓI irják, hogy a magyar és déli pályatársaság közt a keresk. minisztérium helybenhagyásával egyesség jött létre, mely szerint az nem fog kiépíttetni; — de Magyar- és Horvátország kereskedelmi érdekei­nek elömozditása végett a déli pálya Károlyvár-Trieszt közt annyira jelentősen le fogja szállítani árjegyzékét, hogy ezen vonalon nyers termények olcsóbban lesznek az adriai tengerre szállíthatók, mint a Dunán lefelé és azután a tenge­ren. Egyszersmind a déli társaság kötelezve van jutányos áron a sz.-péter-fiu­mei szárnyvonalat kiépiteni. — Ha pedig Horvátországon át mégis pálya épít­tetnék, ez a nagyvárad-kikinda-sziszeki lenne, szép igóret az a sz.-péter-fiumei s hogy ha mégis épül Fiúméig vasút . . . stb; de reméljük, ehez országgyűlé­sünknek lesz szava s Fiume mégis össze lesz kötve az országgal s az ország a tengerrel, bármit határoz a déli vaspálya-társaság. Yasnti tarifák általános leszállítására törekszik hir szerint a cs. keres­kedelmi minisztérium. Egy az éjszaki vaspályánál -ez irányban megkísértett lépés kedvező eredményt igér. Az államvasút ez iíleí OSZtaléfea 32% frankra fog rágni. Az igazgató­tanács párisi bizottmánya kivánja is, hogy kifizettessék, bécsi tagjai azonban csak 30 frankot akarnak kifizettetni, a hátralékot pedig tartozásai részbeli lerovására fordítani. Magyar jegykibOCSálÓ bank hirét vették a bécsi lapok, melyet az imént megnyílt országgyűlés fogna javaslatba hozni, alapját érczpénzkészletre fektetvén. A bécsiek hihetetlennek nézik e hirt, pedig még csak valószínűtlen­ség sem látszik benne, sőt a tegnapi „P. NaplóL< czikket is közölt ez ügyben^ mely ily magyar nemzeti jegybank fölállítását korán sem a lehetetlenségek közé sorolja. A budai Sorsjegyek kihúzott számai többé nem a Schuller J. Gr. nagykereskedő czégénél, hanem Buda főváros házi pénztáránál lesznek kifi­zetve. Áll pedig ez intézkedés már a jun. 15-én húzott számokra, melyek f. hó 15-től kezdve beváltatnak. Gőzhajózás a SZáván készül megindulni,"melyre a sziszeki piacz legelső kereskedelmi czégjei vállalkoztak. Angol-SZerb Dnna-liajÓzási Szerződés köttetett Belgrádon, mely a Du­na, Száva és mellékfolyamai hajózását, a Dobra, Duboka és Szokol melletti kőszénbányák kiaknázását 30 évre szabályozza. A hajózás az emiitett folyókon gőzhajókkal szerb lobogó alatt s szerb útlevéllel történnék. A kormánynak joga van fél áron utaztatni s szállíttatni. A béesi nemzeti bank legújabb kimutatása szerint a bankjegyforgalom 187,082 írttal, a leszámítolás 3.328,014 írttal, a kölcsön 379,300 írttal szaporodott. Uj OSZtrák Csődtörvényről szólnak a bécsi félhivatalosak. Ez uj törvény abban tanúsítaná a legnagyobb haladást, hogy a kiegyezési eljárást a csődel­járás keretébe szorítja. CSŐd alatti kereskedők nevére czirnzett árúszállítások iránt elhatározta a cs. pénz- és kereskedelmi miniszter, hogy az ily árúk az illető vámhivatalok által a vasúti állomásokon s rakhelyeken külön választassanak s a csődtömegbe föl nem vétetvén, a szállító szabad rendelkezésére hagyassanak, ha az illető szállítólevél még ki nincs váltva. A pOSla- és távirdai reform az „Austria" szerint a belföldi levéldij le­szállításával nincs még befejezve, hanem legközelebb a fuvaros postaüzlet ren­dezésével lesz kiegészítve. A posta által szállítandó tárgyak dija tetemesen le lesz szállitva, de egyúttal a tárgyak terjedelme s nagysága olyformán szabá­lyozva, hogy bármily tömegűek ne legyenek szállíthatók. Valószínű, hogy az egész postaegyletre nézve 10 uj kr. lesz az általános postadíj. Jan. l-jével lép életbe az uj távirdadij is, mely szerint az egész egylet részére csak három osz­tály lesz, mindegyik 40 krral különbözvén, ugy hogy a legtávolabb egyleti helyre is 1 ft 20 krnál nem lesz több a távírás. Az angol-osztrák kereskedelmi szerződés f. hó 16-dikán lett aláírva Bécsben. A szerződés onnan indul ki, hogy 1866 újévtől kezdve a két hatalom alattvalói és kereskedelme a legtöbb kedvezményben részesülő nemzetekkel egyforma legyen. Ausztria a jelen súly- és vámrendszer megtartása mellett arra ajánlkozik, hogy tarifáját oly módon változtatja, mely szerint a brit öster­melvényekre vetett vám maximuma 1867-től kezdve az érték 25°/0, 1870-től kezdve 20°/0-kánál magasabb ne legyen, ide számítva a határig felszaparodott költségpótlékot. Az értek és pótlék meghatározására legfeljebb 1866 márczius­ban mind a két kormány biztosai össze fognak Bécsben gyűlni s az angol fő szállító helyei 1865-diki átlagos árait alapul venni. Az érték revisiója bizonyos idő múlva fenn van tartva. A jövő tarifának Angliát leginkább érdeklő vámté­telei utólagos egyezkedésnek lesznek tárgyai. A tulajdon és bélyegóváB iránt teljes kölcsönösség létezik. Az irodalmi- és művészeti tárgyak szerzői tulajdon­joga iránt külön eyyezmóny köttetik. A szerződés ideje 10 évre szól. Mielőtt a tarifa egyes tételei meghatároztatnának az osztrák kormány az iparosok véle­ményét fogja kihallgatni, hogy a jogosult kívánalmakat számba vehesse. OSZtrák-OlaSZ kereskedelmi Viszonyokról írják, hogy Velencze hely­tartója Bécsben létekor erélyesen sürgette a Nagy-Olaszországgal való forgalmi viszonyok rendezését. Várnak is ez ügyben mihamarább határozó lépést. Egy­előre oda iparkodnak, hogy a két határbeli vámhivatalokat sok kellemetlen huzavona és sanyargatás kikerülése végett egy hivatali helyiségben egyesítsék. A pál'isi Világkiállítás ügyében olvassuk, hogy az ipar-palota Mars me­zején hosszúdad köralakban lesz épitve, melynek hosszabb tengelye 490, rö­videbb tengelye 380 méter lesz. E kör közepén kert lesz berendezve, melyből az egyes nemzetek kiállításának szánt helyiségeibe, a körnek, választófalak ál­tal elosztott egyes metszeteibe jutni. A kiállítási tárgyak nyolez csoportra osz­50

Next

/
Thumbnails
Contents