Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 24. szám - A közoktatás kérdéséhez 2. [r.]

311 iránt egy nov. 29-én megjelent császári rendelet azt határozza, hogy minden ily társulat, kivéve a biztosítókat Ausztriában jogosan fenállónak tekintendő, azon föltétel alatt, hogy az idegen államban is jogosan fenáll, s hogy osztrák társulatok ott hasonló jogokban részesülnek. Minden ily külföldi társulat köte­les üzletét az osztrák államhatóságnak bejelenteni s a nyilvános lapokban hir­detendő képviseletet állítani, melyek tagjai a belföldi főhelyen székelnek s jogi viszályokban a társulatot képviselvén, per esetén osztrák törvénykezés alá es­nek. — A belföldi képviselőség köteles a politikai hatóságnak minden üzletév első havában a közgyűlés jegyzőkönyveit az összes üzleti, valamint az osztrák külön üzlet mérlegét is bemutatni. E mérlegeket azon tul közzé is kell tennie. A képviselőség tagjai minden hibás mérlegből netalán a hitelezőkre háramlandó kárért személyesen felelősek. A külföldi társulat az adókat és illetékeket a bi­rodalmi törvények értelmében fizeti. — Az államhatalom visszavonhatja az en­gedélyt, ha a társulat hazájában a kölcsönössséget megszegik, vagy ha a tör­vény határozmányai ellen vét. A trieszti kikötő, melyet a kormány a lefolyt két évtizedben annyi előnyben részesített Fiume rovására, korán sem elegendő az újabb időben oda érkezett hajóknak, habár számuk nem valami rendkívül nagy. A megérkezett hajók ugyanis biztos, kényelmes kirakodó helyet követelnek, hogy a rakodást legrövidebb idő alatt, legkevesebb költség mellett teljesíthessék. Bizottmány is alakult ez ügyben, de nincs kilátás rá, hogy a hiányokon egyhamar segítve le­gyen. Ezért ismét a kereskedelmi miniszterhez fordulnak, szerencséltesse Triesztet mielőbb a kikötő és indóházI kérdés mihamarább. Hogy a már száz­ezreket elnyelt Triest támogatása helyett a czélszerübb fekvésű kikötővel biró Fiume sokkal többet lendítene Magyarországon kivül a birodalom kereskedésén is, azt ideje volna, hogy Bécsben belássák. A gabonakivitel igen élénk. Már­cziusig egy millió star gabonát kell hajóra rakni, s alkalmasint még élénkebb lesz az üzlet, miután Délolaszország is hiányt szenved s Magyarországból kény­telen azt fedezni. Kiviteli kereskedésünknek tehát szép jövő nyilik ; de ha 'Odessa hamarább talál elkészülni vasutaival s indóházaival — irja a „Debattea — mint kikötőink az Adria mellett, vele aligha fognánk versenyezhetni. Igaz, sőt még akkor sincs előnyös versenyre kilátásunk, ha Triest kikötője minden igénynek megfelel, Fiume meg az marad a mi eddig volt: nagyjövőjü, kevés reményű, elhanyagolt emporium. Az UZSOratÖrvény eltörlése, bécsi hirek szerint bizonyosan még ez év vége előtt meg fog történni. Az OSZtrák áraforgíllom a külfölddel egyre szaporodik. Egyik örven­detes jeléül említik bécsi lapok, hogy .'ujabb időben roppant összegű osztrák bankjegyek kerültek be Éjszak-Németországról fedezendő az oda szállított árúk és termények árát. A bécsi börze árfolyama december első hetében. Adott á r 4. 5. I 6l 7. 8. 9. 5%-os nemzeti kölcsön. 100 ftos 66.20 66.10 65.80 65.40 — — 65.20 5°/n-os metalliques . . 100 „ 63.— 62.80 62.50 62.10 — — 62.— 1839-ik évi teljes . . 100 „ 139.— 139.— 139.— 139.— — — 130.— . 1839-ik „ ötödrész . 100 „ 136.— 136.— 136.— 156.— — — 135.90 . 1854-ik „ teljes . . . 100 „ 79.20 97.10 79.10 79.25 — — 75.20 ( 1860-ik „ teljes . . • 100 n 83.70 83.50 83.50 83.80 — — 83.70 1860-ik _ ötödrész . 100 „ 92.30 92.40 92.40 92.50 — — 92.40 5%-os magyar, földteh. kötv. 100 _ 66.— 66.— 66.— 66.— — — 66.50 \ „ horvát „ 100 „ 70.— 70.— 70.— 70.— — — 70.— . Hitelintézeti sorsjegy . 110 „ 118.70 118.50 118.20 118.25 — — 118.25 n —.— —.— —.— —.— — — —. — • 77 760.— 762.— 761.— 762.— — — 763.— . 200 „ 159.— 160.— 157.— 158.— — — 158.— Londoni váltó 3 hóra 10 ft sterl. 3% 105.70 105.60 105.10 105.10 — — 150.20 Párisi „ 3 „ 100 frank 3°/„ 41.60 41.50 41.70 41.70 — — 41.70 105.40 105.30 105.50 105.50 — — 105.48 Budai sorsjegy * . . . 40 frtos. 21.— 21 .— 21.— 21.— — — 21.— Eszterházy hg sorsjegy . 40 „ 62 .— 62.— 62.— 62.— '— — 62.— Triesti „ .... 100 „ 108.70 109.— 108.60 108 50 — — 108.40 Dunagözhajózási részvény 100 „ 438 439 439.— 439.— — — 434.— Éjszaki vasút „ 1000 „ 1653 1654 1652 1655 — — 1654 AUatu „ „ . . 500 „ 106 106.10 106.— 106.— — — 176.— Déli „ „ . . 500 „ 95.70 95.65 95.70 95.75 —. — 95.70 Leguj abb. A M. Akadémiának vasárnap este folytatott nagygyűlésén megvá­asztattak: 1) tiszteleti tagokká Horváth Cyrill és Dózsa Elek 2) rendes tagokká Brassay Sámuel, Kautz Gyula és fíunfalvy János; 3) levelező tagokká: Mihályi Károly, Baintner János, b. Mednyánszky Dénes, Frivaldszky János, Reitter Ferenc z, SzilyKálmán és Skálniczky Antal; 4) külső levelező tagokká Rajendrolala Mittra, báró Sleckta Ottokár, Oppert Gr y u 1 a, H u i 11 a r d-B r é(h o 11 e s, HörnesMór és Hauer Ferenc z. Laptulajdonos: B. EÖTVÖS JÓZSEF. Egy eseménydús hét kezdetére, így kezdi vasárnapi czikkét a „Wanderer," melyben visszapillantva tizennyolez évre, mely előtt a most uralkodó fejedelem, még mint az utolsó koronás király alteregója Magyarország országgyűlési követeivel érintkezett — ugyanazon feje­delem, ki a napokban készül személyesen megnyitni az országgyűlést, óhajtva s remélve, hogy mihamarább Szt-István koronájával ékesítve legyen. Visszapillant a „Wanderer" még továbbra is, a mikor évti­zedeken át, azzal kellett beérnie Magyarországnak, hogy a gra­vaminákat gyűlésről gyűlésre, újra meg újra felterjeszsze orvosatlanul. Ez idő elmúlt, a magyar most mindent ad a királynak a mi a királyé, de viszont mindent is követel megcsonkitatlanul, a mi alkotmánya szerint illeti. S ha e viszonyok közt, folytatja a „W." nehéz is talál lenni a kiegyenlítés, sikerülni mégis fog, mert mindkét részről kívánják, hogy létrejöjjön, tudják, hogy létre kell jönnie. Hiszi, hogy a kormányban megvan a kellő akarat, de tudja azt is, hogy a lajtáninneni (bécsi) pártok akadályoztatni nem fogják a ki­egyenlítést, s igy vérmesség nélkül ugyan, de a legjobb reménynyel tekint a kezdő hét elő, melyben uj — s mint óhajtja — örvendetes szakasz kezdődik Ausztria történetében. A „Debatte" az összes hatást iparkodik jelezni, melylyel rá a lajtántúli országgyűlések tárgyalásai voltak s erre néhány szót elégsé­gesnek tart. Vannak — úgymond — a nyugati országokban meggyő­ződések, melyeket szellemmel, melegséggel védnek, de egy valameny­nyi szétágazást túlszárnyaló meggyőződés nem létezik, vannak tiszte­letreméltó.^ kisebbségi szavazatok, de az absolut többség tekintélyes votuma maiglan nem létezik. . . . Az „Ostd. Post" fentebbi bécsi levelünk állítását igazolva, a cseh felirati javaslatról szólván, azt mondja ezen passussáról: „Remél­jük, hogy egy nemzet sem vállalja magára azon súlyos felelőssé­get, miszerint a testvérnemzeteknek áthághatlan akadályokkal re­keszti el a pályát," — hogy értelme a német országgyűlésekre vonat­kozik ; ezek azok, melyek, midőn a lajtántúli országok számára az al­kotmány helyreállítását követelik, a cseh testvérnemzet pályájának át­hághatlan akadályokat görditnek útjába. Nevezetesen a szűkebb reichsráth az — úgymond — mely az ő értelmökben vett „legi­tim" jogokba ütközik.... A „Presse", még pedig a higgadtabb régi „Presse" a kezdő hét ünnepélyességéhez keveset illő hangon gúnyolja a magyarokat, kik min­dent oly nagy mérvben tesznek, hogy a választásoknál Árpád ivadéká­ból néhány százat agyonütöttek (?) s néhány ezerét megsebesítettek^), hogy most is túlságos ünnepélyeket fognak rendezni s föliratokat fa­ragni , melyek „alázatosságtól tisztelettől tul áradnak", holott a jó­zan munka pillanatai is megkívánják jogukat stb. De tán elég is mu­tatványul ennyi — az egyezkedési kísérlet küszöbén a centralisták szívességéből! A belga király hogylétéről szóló tudósítások ugy hangzanak hogy Európának készen kell lennie egy ember elvesztésére, kit nehe­zen nélkülözhet. Lipót király csendes, de fáradhatlan tevékenysége a világ sorsára nagy és többnyire üdvös befolyással volt. O az európai politikában közbenjárói szerepre volt utalva s e szerepét nagy okosság­gal és elővigyázattal tudta vinni, ugy hogy az európai diplomatia Nes­torának tiszteletczimével ruháztatott fel. Valahányszor valami összeüt­közés támad, még soká fogják őt nélkülözni. Ellenben az aggodalmak túlzottak, melyektől Belgium fenállását illetőleg, közvetlen tartanak. Anglia, mindamellett, hogy a „be nem avatkozás" politikáját vallja, bajosan fogná ez elvet annyira kiterjeszteni, hogy nyugodtan és csön­desen nézze, ha Francziaország, partjait a Scheldéig kiterjeszteni akarná. A konstantinápolyi diplomáliai értekezlet, mely a kolera terje­dése elleni rendszabályok vizsgálatára van kiküldve, csak január kö­zepe táján fog összeülni. Syriát, Damaskust és Latakiát kivéve, a jár­vány megszűnt. Athénéből irják, hogy az olasz követteli viszály kiegyenlittetett, miután Deligiorgis miniszter, a vétkesek szigorú megbüntetését igérte. A mexikói idegen légió alakítása nehézségekbe ütközik. Maximi­lián császár tízezer embernyi osztrák hadat kér; azt hiszik, hogy kívánsága nem fog teljesíttetni. Shofield tbnok, Sherman tbnok egyik segéde, bizalmi küldetésben Londonba megy, hogy az Anglia 8 az amerikai Egyesült-Államok közt fenforgó viszályt kiegyenlítse. A Politikai Hetilap magán távsürgönyei. Zágráb , dec, 10. Tegnap és ma a kiegyezkedés el­érésére bizalmas magánértekezleteket tartottak.Megegyezés folytán mind a két párt Haulik bibornok érsekhez fog ta­gokat küldeni, kinél az egyezkedésekre czélzó tárgyalások fognak folyni. Brüssel, dec. 10. A király 11 óra 55 perczkor ne­héz halálos küzdelmek után meghalt. A temetés egy hét múlva lesz. Felelős szerkesztő: KELETI KÁROLY. 48*

Next

/
Thumbnails
Contents