Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 21. szám - Trefort Ágoston beszéde melyet megválasztása alkalmával 1865. nov. 14-dikén választóihoz tartott

/ lasztókerületóben Török Sándor 1861-dik évi másodalispán, az ecsegi kerületben DessewffyOttó 1861-dik évi első álispán, és a nógrádi kerületben Huszár Is tván 1861-dik évi főszolgabíró választattak meg. A füleki kerületben Kuhinka Ferencz leléptével B eniczkyGyula 1861. évi fősz.-biró választatott követül. A losonczi kerületben gr. CzebriánLászló választatott meg Kubinyi Ferencz ellenében. A baranyam. mágocsi kerületben MajthényiJózsef. Keszthelyen TolnayKároly választatott meg. A veszprémi választókerületben Kupritz Imre. A nagyvázsonyi kerületben egyhangúlag Gá 1 Péter. Az enyingi választókerületben Kerkápoly Károly gr. Festetich Pál ellenében 456 szavazatnyi többséggel választatott meg. Mosony megye zurányi választókerülete Zichy Ferráris Viktor grófot felkiálltással választotta. A zala-letenyei kerületben egyhangú felkiáltással K i r á 1 y i P á 11 választották meg képviselőnek. A zala tapolczai kerületben Botka Mihály egyhangúlag választatott meg. Fehér megye sárkereszturi járásában Madarász József nyert szavazattöbbséget; a ráczalmási kerületben ZichyNándor, a bodajki kerületében b. Miske Imre választatott meg a visszalépett ifj. Szögyényi László ellenében; a váli kerületében Salamon Lajos lett követté. Komárom városa egyhangúlag Ghy czy Kálmánt válásztá meg országgyűlési képviselőnek. Kecske, raéten közfelkiáltással Kiss Miklós 1861 -diki országgyűlési követ választatott meg, mely alkalommal általános csodálkozást idézett elő Földvári Gábor lemondása, kit a követséggel senki sem kínált meg. Ugyanott HorváthDöme egyhangúlag választatott. Torna megye görgői kerületében Lü kő Géza, a szinnyeiben Z s a r n a y Imre, a hajdúkerület dorogi választókerületében pedig Oláh Imre választatott meg. Nyíregyházán Bánó József nagy fáklyásmenettel tiszteltetett meg és 750 szavazattal 423 ellenében megválasztatott. Borsodm. csáti ker. Vay Lajos a bessenyőiben Vay Béla s a keresztesiben Prónay József egyhangúlag, az edelényiben Jekelfalussy, a kövesdiben Mocsáry sa dédesiben Zsoldos szavazattöbbséggel vá- . lasztatott meg. A szatmármegyei mátészalkai választókerületben U jfalusy Lajos választatott meg egyhangúlag. Eger város képviselŐválasztáza nov. 22-én ment végbe. Az összeirott választók közöl C s iky Sándorra 1143, Kormos Bélára 188, Vavrik Albertre 9 adta szavazatát, Csiky Sándor megválasztatását a legnagyobb lelkesedéssel fogadták. Czegléden ismét Bobori Károlyt választották meg. Csongrádon a legszebb rendben ment végbe a választás. Rónay Mihály 1861-ki első alispán választatott meg Csongrád városa képviselőjéül 550 szavazattal Eder István 109 szavazata ellenében. A csongrád-szegvári kerületben Bogyó Sándor közfelkiáltással. Arad megye patonyai választókerületében újra Mark o vics Antal 1861-iki képviselő választatott meg. Baján a képviselőválasztás alkalmával 976 szavazat közöl Tóth Kálmán 793-mat, Latinovics 183-mat kapott. Zentán az 1861-diki képviselő Opitz Sándor 328 szavazattöbbséggel vá- I vonzalommal mulat. A történeti regény e neme elérte virágzó korát; annyira, hogy sem Spindler gazdag és tarka képzelete, sem Wilibald Alexís helyismeretével és Brandenburg embereinek és vidékének hü színezetével a nagy alapító mestert, Walter Scottot utói nem érheti. ScheíFel „Ekkelhard"-jában talán mindeniket felülmúlja az emlékeiben már elfelejtett és megsemmisült kor hü visszaadásában; de alakjainak mozaikszerüsége absorbeálja az élet teljes üde lehelletét: mintha egy régi, bizantiumi kép állana előttünk; arany talapzatos feszes figurák, melyeknek tartásában és érzésében hiányzik a könnyüség. De e könyvek már rég kimentek divatból! s mindenki tudja, hogy nyilvános könyvtárakban nem tartoznak a kapósabbak közé. Az uj történeti regény egészen másnemű teremtmény. A változásnak, mely harmincz év óta a történet-tudományban előállott, a regényekre is szükségképen vissza kellett hatnia. A külsőségek puszta leírása többé nem elégíti ki a közönséget. Azon pár adomával, melyet a régebbi regényírók a királyok és királynők festésénél fölhasználtak — többé senkit sem lehet elragadni; nem a kigondolt, hanem a valóban létezett történeti személyeket kellett előtérbe helyezni. Komoly szellemet kívántak, hogy a multaknak ne csak ruháját, hanem bensőjét és a miveltségtörténcti eszméket, használják föl. Mennyivel mélyebb tekintetet követel az angol forradalom története, a Scott „Woodstock"-jában érvényesítettnél. Egy nemzetnek sem volt még olyan történeti regénye, mely a reformatió és renaissance idejéhez közeledve, a kort ellenségeinek, tetteinek és viszonyainak teljességébe tükrözte volna vissza. E czél után törekszik a történeti regényköltészet. Mig Frenzel eszmemenetét követve, a jelenlegi német^ irodalom ferde irányát kellő szinezettel állitanók elő, szükségesnek látjuk itt saját magunkra is egy tekintetet vetnünk, s kijelölni a világ legjobb történeti regényét, példánykép gyanánt. A regényirodalom ujabbkori roppant fejlődési fordulatának hatalmas képviselője nálunk Jftsika Miklós; Scott iskolájának oly kitűnő növendéke, a kire bármely irodalom büszke lehetne. Azonban, a mi örökbecsünek látszik, az, mint fennebb emiitök, gyorsan kimegy divatból. A történet lényegének fölhasználása nálunk is bekövetkezett. Annyira, hogy történeti regényirodalmunk, kevés bár, de kitűnő müvek által világirodalmi szempontokkal dicsekhetik. B. Eötvös „1514" b. Kemény Zsigmoad ^Özvegy és leánya," s ujabban a „Zord ldők" czimü müveikben megmutatták, hogy a kor rajza mily mértékben tökó279 lasztatott meg. Békésen nagy többséggel Szakai Lajos választatott meg országgyűlési képviselővé. Legújabban Bujanovics választatott meg Eperjesen Podhorányi Nándor ellenében. A sirokai kerületben Pillér Gedeon egyhangúlag, a felső tarczai kerületben Berzeviczy nagy többséggel lett követté. A veszprémmegyei ugodi kerületben N agy Ignácz 1861-ki képviselő választatott meg szavazattöbbséggel Sárkány apát és Szabadhegyi ellenében. Miskolczon végre VadnayLajost és Horváth Lajost választották meg képviselökül. A zágrábi országgyűlés érdekeltségét neveli, de tán az ülések ideiglenes föloszlatását is okozza az úgynevezett önálló nemzeti, vagyis, fusio-párt programmja, melynek némelyek nagy fontosságot tulajdonítanak. E párt alapelvei következők : 1- ször: Az össz-monarchia egységi kötelékének, s nagyhatalmi állásának föntartása. 2- szor: A közös ügyek elvileges elismerése, s hogy azok együttlegesen és alkotmányosan tárgyaltassanak. 3- szor : A monarchiának határozás! jogú összképviselete, minden illetékes tényezőnek egyenjogú képviseltetésére alapítva; és egy ezen képviseletnek felelős összkormány. 4- szer: Ezek iránti törv.-javaslatok kidolgozása végett a horvát országgyűlés egy küldöttséget meneszt a császárhoz, hogy ott a magyar országgyűlésnek hasonló küldöttségével öszhangzólag járjon el. 5- ször: A kölcsönös tanácskozmány eredménye a zágrábi országgyűlésnek s aztán kir. szentesítés alá terjesztendő. 6- szor : Ha ezen kérdések végleges elintézése nem sikerülne, az idevágó országgyűlési határozatokból a három-egy királyság közjogaira semmi következtetést ne lehessen vonni. Hogy mily súlyt tulajdonítanak e pártnak, melynek élén, mint hírlik Mazurani cs a volt horvát kanczellár áll, legjobban kiviláglik a félhivatalos „Ost Ztg." egyik czikkéből, melyben a programmra vonatkozólag a többek közt ezeket mondja: „Saját szempontunkból indulva ki, nem búsulhatunk, ha a horvát országgyűlésen oly párt-programmra találunk, mely a fősúlyt a birodalom teljes egységére helyezi. Oly irányok ellenében, melyek ezen egységet a közösség minimumára akarnák redukálni, s a kik mindig csak Magyarország önállósági kérdését veszik számításba, az ily correctivumot nagyon jó lesz utilisálni. Azonban a dolognak másik oldala is van : s nem akarunk azon hibába esni, melylyel szomszédainkat, a magyarokat, vádoljuk. — Az efféle extrém harczijel „Ausztria vagy Magyarország" ! nem vezet czélhoz: mert mi nem győzni, hanem kiegyezkedni akarunk, s csak az Őszinte kiegyezkedés adhatja meg a dolgok uj rendjének a tartósságot. Tehát jelszavunk a birodalom egysége, de ezen belől a magyar korona egysége is. Ezen értelemben nyilja meg a létesíti a regényt. Jókai társadalmi regényeiben culminál inkább, s „Erdély aranykora" czimü gyönyörű müvében is nagyobb szerepet játszik aji inventio, mint az adatok fölhasználása. A történeti regények példányképeül szolgálhat Thackeray „Esmond Henry"-je, melyet ez idő szerint a világ legjobb történeti regényének lehet neveznünk. Mindenki elolvashatja a Kisfaludy-társaság kiadványai között. Tulviszik e modort azok, kik a regényírást egyes , nagy hősök meseszerű életrajzává alacsonyítják. Felületessé teszik az olvasókat, s kibújnak a compositió követelései alól. E félszeg iskolának van jelenleg legnagyobb keleté Németországon, hol nők és férfiak egyaránt versenyeznek e silány, de hasznos mesterségben. Nem sokat szólanánk itt felölük, ha legfőbb képviselöjök, Mühlbach Lujza, nálunk is oly igen nem volna ismeretes. Mint Birch-Pfeifer Sarolta a német színpadokra, — ugy Mühlbach Lujza is valóságos j e 1 a regény-költészetre nézve. Hogy e jel jót vagy roszat jelent-e, azt megmondják "a madárjósok. Mühlbach Lujza nem sok történeti müvet olvasott el, de a mit elolvasott, azt ügyesen fel tudja használni. Regényei nagy részét memoirokból, levelekből, régi város leírásokból és conversations-lexiconokból faragja össze. E tudákossággal való megelégedés, és annyi ismeret látása miatt, mely, ha nem is a művészi styl ezüst kelyhében, de legalább kényelmes tányéron van átnyújtva — az olvasó örömében összeüti bokáját, az olvasónö pedig (mert a hasznost össze kell kötni a mulatságossal) , valahányszor a sorok alatt e jelentékeny-szavakat olvassa: „történeti tény", „saját szavai" stb. — bámulása miatt leejti kezéből a kötőtűket. A történettanulás minden iskolában nagy hézagokat hagy; ezeket kitölteni van hivatva az ő történeti regényük. Ezen elbeszélők soha ki nem merülnek ; az asperni ütközet után jön a wagrami harcz: ha Mirabeau meghalt, fellép Robespierre. — Valóban csodálkozva kérdi az ember: ez-e a Goethe, ez-e a Schiller nemzete ? Bámulja az ember a szerzők szorgalmát, s némi tisztelettel tekint azon buzgalomra, mely tizenkét rosz könyvből egy még roszabb tizenharmadikat teremt. Aztán azon tényhamisitások fólemlítése, a könnyelmű hibák kijelölése magában hasonló dolog volna a Danaidák munkájához. Volt eset, hogy a Luthert excommunicaló X. Leo-féle bullát Lipcsében égették meg. ZILAHY IMRE. 43*