Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 21. szám - Trefort Ágoston beszéde melyet megválasztása alkalmával 1865. nov. 14-dikén választóihoz tartott

I 272 ját. Ellenben egy korszerűen rendezett rabbiképezde — seminarium — kérdésében hajthatatlan /olt, ezt az izraeliták szebb jövője mellözhetlen feltételének tekinté. Szükségesnek tartotta továbbá az izraelita hitközségek oly szervezését, hogy azok egy egészszé egyesüljenek, és ne legyenek alávetve legszentebb vallási és iskolai érdekeik oly hatóságok intézkedésének, melyek kebelében egyetlenegy szakértő izraelita sem találtatik. — „Az emancipatio — ez volt Kern meggyőződése — soká nem késhetik többé; de ez nem a hitfelekezet, ez az ország ügye, ellenben az autonómia megszerzésére, s ha megszerezve lesz, megőrzésére és növelésére törekedni, oly szent kötelessége az izraelita hitfelekezetnek, melynek teljesítése nélkül önmagát nem becsülheti." Kern meggyőződése volt, hogy a zsidó mint nemzet nem létezik többé, neki a zsidó csak hitfelekezet és népfaj volt; s valamint meg volt győződve, hogy vallási elveiből és faj származási emlékeiből egy hajszálnyit is engednie nem szabad, ép oly erősen hitte, hogy a magyarhoni izraelita nyelvre és nemzetiségre nézve nem lehet más mint magyar. Kern jelszava volt: A tudomány szabaddá tesz, és ezért különösen a műveltség haladásában látá hitfelekezete szebb jövőjének zálogát, és azért különösen a népiskolák emelésének szenteli magát, s ámbár Kern nem volt magyarhoni születésű, mégis e „ bevándorló tt" oly mélyen érzé választott hazája iránti kötelességeit, hogy senki sem volt buzgóbb előmozdítója a magyar nyelyvnek iskoláinkban és közintézeteinkben való meghonosításának mint ő. A nevelés egy másik ága, mely Kernt élete fogytáig elfoglalta, a kézműipar és földmüvelésnek hitfelei közötti terjesztése volt. „A magyarhoni izraeliták között nehéz mesterségeket és földművelést terjesztő egyletet" ö alapította azon időben midőn a törvények és a szűkkeblű czéhrendszer a zsidókat a kézmüvek legnagyobb részétől még eltiltották ; s az óriási nehézségek daczára, Kern e culturhistóriai missióját megoldotta. Polgárnak, e város polgárának mondja szónok Kern Jakabot, bár sem választóképessége, sem a város tanácsában szava nem volt, mert ugy hiszi nem a polgári jogok gyakorlása, hanem a polgári kötelességek teljesítése az, mi ha nem is a polgári czimet, de a polgári érdem koronáját adja. — Kern polgári érdemei közül kiemeli, hogy szóval és tettel mozdította elő közgazdasági érdekeinket, ós különösen a fővárosnak kereskedelmi emporiummá való emelkedését. Ő alapította a „Pesti Lloydtársulatot," és a kereskedelmi akadémiát. 0 alapította a „Pester Lloyd" czimü hírlapot is, s ö volt e lap politikai irányának meghatározására legfőbb befolyással. „Voltak idők, midőn oly döntő súlyú helyről lett e lap iránya veszedelmesaek mondva, midőn még a hasonérzelmüek táborában is gyakran hallatszott a csüggedtség transactíót javasló Bzava, hogy kevésbbé szilárd jellem, mint a minő Kern volt, az épen ö ellene intézett fenyegetések és ijesztgetések által könnyen megingathatott vagy épen hátrálásra indíthatott volna. — Es Kernek ezen szilárd kitartása ama súlyos időkben nagy politikai érdem volt, mert a Lloyd magatartásának lehetett nagy részben köszönni azt, hogy nem történhetett hivatkozás az ország németajkú lakosaira, mint oly pártra, mely a magyarokkal ellentétben, a birodalmi tanácsban látja a maga Oapitoliumát! Legyen Kern példája — mond szónok, — mindnyájunk mintaképe, és legyen aciviiisatio és a haladás utain jelszavunk a munka! A beszédet igen számos és igen válogatott közönség hallgatta meg, mely kétségtelenül bizonyítja, hogy nem csak az országban, de magában a fővárosban is tetemes számra megy a „magyar zsidó" értelmiség. A pesti állatkert ujabban tartott választmányi gyűlésében jelentés tétetett, hogy a tervek s egyéb munkálatok elkészítésére választott bizottmányok nagy tevékenységet fejtenek ki. Nevezetesen az építészeti bizottmány Gregerse n-nel megköté a szerződést s az ízletes rajz szerint készülő kerítés remélhetőleg be lesz e hó végével fejezve. A meglevő állatok számára L o h r építőmester oly házakat készít, sőt egyet már el is készített, melyekben kényelmesen telelhetnek, s a melyek később raktárul s őri lakul lesznek használhatók. A fogadó, kapus és pénztár helyiségei számára Skalniczky építész részletes terveket készített, de minthogy költséges voltuk miatt igy el nem fogadhatók, határozatba ment, hogy valamennyi terv a társulat pénzerejéhez idomítandó, s újra előterjesztendő. A parkbizottmány felosztá a telket, kijelölte az állatok ketreczei s a fogadó helyét; a beosztás elfogadása után az utak s házhelyek kipéczézése a főkertészre bízatott s az ebbeli munkák erélyesen folynak. A tudományos bizottmány egyelőre az állatok étrendje megállapítására s a meglevők összeírására szorítk ózott. Eddigelé a társulat hirtokában van: 2 szarvas, 3 őz, 2 medve, 2 farkas, 1 vidra, 1 nemes nyest, 3 saskeselyű, 2 sas, 3 füles bagoly, 2 fátyolos kacsa, 3 karicza-szalukóta, 2 kecske, 3 páva s több apró állat. A pénzügyi bizottmány a belső igazgatás kezelési utasítását dolgozta ki, mely közelebb tanácskozás alá kerül. Minthogy a télire járó idő miatt ujabb munkálatok foganatba nem vehetők, F i t z i nger szakértő közreműködésével az általános tervek lesznek kidolgozandók, hogy tavaszszal a kert végleges berendezéséhez lehessen fogni. A kert megnyitása j. é. június végével biztosan remélhető. Vegyes. A lipótvárosi választás Pesten, czime alatt egy czikk jelent meg a „Hon"-ban „Több iró" aláírásával mely b. Kemény Zsigmondról a többek közt ezt mondja: „Nincs müveit magyar ember, kinek kötelessége ne volna tudni, mi históriai érdemei vannak Keménynek a magyar irodalomban, tehát a nemzet legnagyobb szellemi érdekében és az irodalmi téren is épen a politikában." Figyelmeztetve továbbá az ellenjelölt pártját hogy helytelen volt szavát előre lekötni,Ráthhoz fordul, kitől méltán várta volna hogy Kemény elöl vissavonul mert, igy végződik a czikk: „Derék becsületes ügyvéd van csak Pesten is elég, de Kemény Zsigmond az egész magyar hazában csak egy." Irodalom. Egyik korán elhunyt, éltében törekvő irónk, Kempelen Győző munkái az imént kerültek ki sajtó alól, megtoldva neje, K e m p e 1 e n-T ó t h R i z a egy beszélyével. Az összes munka két csinos kötetben jelent meg, ára 2 ft. Az elhalt iró kesergő édes anyja, mint annak idejében jelentettük volt, a munka jövedelmét fia sírkövének szánta s igy sajnálattal látjuk , hogy a könyv végén közzétett számadás szerint a költségek levonásával alig 80 ft maradt e kegyeletes czélra. A munka szerző családjának tulajdona s igy tán nem késő újra felhívni melegen érző közönségünk figyelmét, hogy egyik elhunyt iró emléke iránt még most is tanúsíthatja rokonszenvét. — „Régen történt mindez" czime alatt báró Podmaniczky F r i g y e 8, ismert irótól csak nem régen jelent meg Lauffer Vilmos nál egy csinos, három kis kötetben foglalt regény, melyet szerző Beniczky-Bajza Lenke asszonynak ajánl. —• A vasmegyei szombathelyi választókerület 1865. évi október 23-án tartott gyülekezetében Horváth Boldizsár követjelölt beszédet tartott, mely egyszersmind politikai programmját képezi. E beszéd most ^Irányelvek közjogi legfőbb kérdéseink fölött" czimü külön füzetben is megjelent s a benne foglalt politikai jeles fejtegetések miatt; jelen mozgalmas politikai életünk közepett kétszerte érdekes. — „Abauj monographiája" fog legközelebb füzetekben megindulni, magában foglalva a nevezett vármegye történelmi, földrajzi, tájrajzi, földismei és statistikai ismertetését. Minden monographiát örömmel üdvözlünk, a fentebbit pedig kétszeres örömmel, mert szerzője,, Korponay János, m. akad. tag ós Abauj vármegye főlevéltárnoka, a vállalt munkára teljesen illetékes erő. A munka 3 ives 30 füzetben, aláírás utján jelenik meg; minden füzet ára 30 kr, mit az aláírók csak a űzet átvételekor fizetnek le. Az aláírók számától függ a munkához csatolandó térképek és rajzok mennyisége és minősége. Ha a megrendelők száma a kiadás költségeit biztosítja, az első füzet már jövő januárban megjelenik. — „A székely tiszta nyelve" (Des Szeklers reine Sprache) czime alatt elméletgyakorlati tankönyv jelent meg németek számára s német nyelven a mai magyar irodalmi 8 társalgási nyelv alapos megtanulására. Uj módszer szerint dolgozta Dr. Ivan Traugott Schust e r, mediási tanár s a kopenhágai tud. társaság rendes tagja. A műnek eddig csak első, tanfolyama látott napvilágot Lauffer Vilmos kiadásában Pesten. Ara nincs kitéve. — Rákóci Jenőtől „Színmüvek" czime alatt egy kis kötet jelent meg Vodjanernél, melynek tartalma: „Aesopus", vígjáték í) felvonásban, és „Ötödik László", szomorújáték 5 felvonásban. Ara 1 ft" 20 kr. , —.Ács Károly rövid életrajza és arczképe elent meg egy kis füzetben. Osszeálliták barátai. „Magyar Néplap" czimé alatt Kiss (Ilméri) István jogtudor szerkesztése mellett Vodianer Fülöp egy politikai s vegyes, tartalmú hetilapot ad ki, melynek előfizetési ára évnegyedre 1 forint, félévre 2 ft, egész évre 4 ft. Képzőművészet — A Debreczenben megjelent „Történelmi képek" czimü kétfüzetes munkának czimképe egy fodros hajú fiatal szépséget mutat, mely alatt Zrínyi Ilona neve áll. E női mellkép azonban nem Zrínyi Ilona arczképe, hanem rosz körajzu másolata Palma-Vechio szép müvének, mely tulajdon leányát ábrázolja s a bécsi Belvedere egyik ismert ékessége. Följegyezzük e furcsa plágiumot, mely mint a közönség szántszándékos és meglehetősen merész mystifikálása megrovást érdemel. — A bécsi művészet és iparmúzeum mind nagyobb termékenységet fejt ki, sikeresb működése mind szélesebb körökre kezd kiterjeszkedni. A mult hónapban egy külön szakközlönyt indított meg, mely „Mittheilungen" czim alatt havonkint egyszer fog megjelenni, s mint első számából is látjuk, kiválóan alkalmas lesz az intézet czéljait hathatósan elősegíteni. Á bevezető czikkben a múzeum mindenek fölött a művészet álláspontját vallja a magáénak. „Az izlés nem'esitését" tűzve ki az intézet legfőbb czéljául, innen folyó elveknek a „Mittheilungen" is hűséget fogad, a művészet és ipar tisztán üzleti és kereskedelmi érdekeit pedig azon intézetekre bízza, melyek különösen e feladat teljesítésére hivatvák. Az első szám főbb czikkei a múzeumban kiál-. litott kristály edényekről, a galvanoplastikáról s a steinschönaui rajztanodáról szólnak, mely utóbbi Ausztriában még utol nem ért mintatanoda képében van bemutatva. A szerkesztő neve nincs ugyan kitéve, de nem lehet más, mint az intézet fáradhatlan igazgatója: Eitelberger, kit e téren Falke, Lützow, s más kitűnő szakférfiak támogatnak. — AzUniondebeau x-a rts appliqués á l'industrie kiállítása Párisban a Palais de 1' Industrieban f. é. aug. 10-étöl fogva nyitva áll, és minden reményt felülmúló tömeges látogatásnak örvend* Három főosztályai elsejében a francziaországi összes állam- és polgári iskolák mümunkálatai vannak kiállítva; a második a napjainkban divatos franczia müipari czikkek mutatványait foglalja magában ; a harmadik az úgynevezett Musée retrospectif gyűjteményét. Az egész kiállításnak fény- és súlypontját ez utolsó képezi. A párisi mü-