Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 3. szám

POLITIKAI HETILAP. Megjelenik hétfőn reggel \ másfél—két nagy iven. \ Előfizetési díja, akár Budapesten házhoz hordva, akár <; \ vidékre postán küldve, egész évre 8, fél évre 4, ne- \ \ gyed évre 2 frt. Egy szám ára 20 kr. Hirdetési díj 4 \ hasábos kisbetü-sorért 6 k-. Bélyeg külön 30 kr. \ Első évfolyam. 1865. ,Citius enim emerget vei itas e falsitate, quani e confusione." B a c o. 3. szám. Szerkesztőség és kiadó-hivatal. Czikkek, levelezések s átalában a lap szellemi részét illető küldemények és tudakozások a .szerkesztőséghez (Aldunasor. 20 sz.), előfizetési pénzek, reklamatiók és hirdetések a kiadó-hivatalhoz (Barátok-tere 7. szám) \ intézendők. Pesten, Július 17. Pest, 1865. július 16. A reichsrath nem sokára befejezi ülésszakát s ha bár az eredmények egyesek várakozásainak nem feleltek meg, nézetünk szerint a birodalom lajtántúli népeinek oka van, hogy törvényhozásuknak ez évi működésével megelégedjenek, s a követek egy része, azon öntudattal tekinthet vissza saját tevékenységére, hogy fáradozásai nem valának hasztalanok. Igaz, a reichsrath nem alkothatta meg azon törvényeket, melyek arra, hogy az alkotmányos lét minden előnyei az egyes polgárnak biztosíttassanak, Ausztriában talán még szükségesek, s ez indokolja a hangulatot, melylyel egyes lapok a német-szláv törvényhozás ez idei ülésszakára visszatekintenek, midőn az csaknem kizárólag a budget megállapításával foglalkozott. De ha csak ezt tekintjük is, bizonyosan senki sem találkozik, ki, ha a budget egyes tételeit, miként azok a minisztérium által először előterjesztettek, a megállapított összegekkel összehasonlítja, a reichsrath ez idei működésének eredményeit kétségbe vonhatná, s mindenki el fogja ismerni, hogy a világosság, mely e tanácskozások által a birodalom financzialis állapotjaira árasztatott, nemcsak az évi budgetnek leszállítását, hanem azon rendszernek megváltoztatását idézte elő, mely a birodalom bajai nagyobb részének kútforrása, s mely tovább folytatva, Ausztriát szükségkép egy pénzügyi katastrophához vezette volna. És vájjon nem korlátolt-e azok felfogása ? kik a reichsrath tanácskozásainak eredményeit csak az alkotott törvények száma s azon összeg után ítélik meg, melylyel a budget lejebb szállíttatott. — Kétségtelenül fontosak ezek, s az alkotmányosságnak fő előnyei közé tartozik, hogy mihelyt a szükség fölmerül, nemcsak jó, de oly törvények alkottassanak, melyek a nép érdekeit s jogfogalmait kielégítik, s hogy a nép képviselőinek őrködése által az állam költségeiben a kellő takarékosság hozassék be. De a törvényhozásnak hatása nem szorítkozik erre, s íokép, hol az alkotmányos élet, mint a Lajtán túl, csak most kezdődik, még fontosabb azon befolyás, melyet a törvényhozótestnek tanácskozásai arra gyakorolnak. hogy az alkotmányos szellem a népben megerősíttessék, mely nélkül az alkotmány csak irott malaszt, s egyesek hiúságának nyitott tér marad, — s ha a reichsrath ülésszakát ezen szempontból tekintjük, nem tagadhatja senki eredményeit. A „Saturday Reviewu 1-ső júliusi számában a porosz tör vény hozótest utolsó ülésszakáról hasonló nézeteket fejez ki : „A német liberálisoknak — igy szól — lassú haladásukat , a túlságig vitt türelmet, s inkább ügyvédekhez illő okoskodásaikat vetik szemökre. — Igaz, lassan haladnak ők, de el kell ismernünk, biztosan haladnak, s oly gyorsan, mint helyzetűkben józanul haladniok lehet. Előttük egy feladat áll, melyet teljesítniök kell, ha azt akarják, hogy törekvéseiknek nagy s állandó eredménye legyen : a nemzetet az alkotmányos kormányra nevelni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az alkotmányosság Poroszországban még kissé uj, és azoknak, kik arra törekszenek, hogy alkotmányuk valósággá váljék, sokat kell tanulniok magoknak is, és sokat küzdeniök a még uralkodó előitéletek legyőzésére, s a létező eszmezavar helyreigazítására. Még sok akadályt kell eltávolítani, mielőtt Poroszországban valóban szabad alkotmány megállapítható ..... De az alkotmányos párt kerülve minden erőszakot, és csak józan belátására hivatkozva, végre meg fogja győzni honfitársait arról, hogy a törvényes jogoknak általános védelme legfőbb kötelességük, s ha ekként a szabad alkotmány erkölcsei Poroszországban elterjedtek, a szabadelvű pártnak talán még hosszabb ideig kell várni, mig kivánatai teljesülnek; de el fogja azokat érni bizonyosan." S vájjon nem mondhatjuk-e ugyan (ezt a reichsrath utolsó ülésszakának eredményeiről? Kevés törvényeket alkotott, s lesznek, kik működését meddőnek mondják, de a nyiltság, melylyel az államban eddig követett rendszer hiányait kijelölé, a gondoskodás, melyet a birodalom hitelének fentartásában tanusitott, az erély, melylyel az állam költségeinek lejebb szállítását sürgeté s a practicus eredmények, melyek törekvéseit legalább e részben követik, megszilárdíták a bizodalmat, melylyel az osztrák nép még uj institutióihoz ragaszkodik, — s midőn a reichsrath ez utolsó ülésszakában ezt érte el, nézetünk szerint többet tett az alkotmányosság érdekében, mint ha biztosítására bár hány egyes törvényeket alkotott volna. De vannak ez utolsó ülésszakának még más s nem kevésbbé fontos eredményei. Az ágostai „ Allgemeine Zeitung " kivételével, mely egyik utolsó számában Ausztriában a minisztérium feladását, minden az államban létező irányok s törekvések neutralisátiójában keresi, jelenleg talán nincsen senki, ki el nem ismerné, hogy az ausztriai birodalom jövője, főkép a magyar kérdés czélszerü megoldásától függ, s hogy azon arányban, melyben ehhez közeliinek, az akadályok, melyek a birodalom anyagi jóllétének kifejlődését hátráltatják, s a veszélyek, melyek azt fenyegetik, eltávolíttatnak. A reichsrath e tekintetben utolsó ülésszakában sem tett annyit, mennyi hatalmában állt, s mennyit tőle várni lehetett. — Elismerve a nehézségeket, melyek a birodalmat környezik, s kimondva, hogy azokon gyökeresen segíteni nem lehet, míg azon ellentét, mely Magyarország s a birodalom között utolsó időben támadt, nem egyenlíttetik ki, talán a reichsrathot illette volna a feladás, hogy miután ily kiegyenlítés a februári alkotmány egyes pontjainak módosítása nélkül lehetetlen, e részben maga ragadja meg a kezdeményezést, s erélyesebben nyilatkozzék azon rendszer ellen, melyet a minisztérium az állítólag alkotmányos birodalom felében követni jónak látott; de ha a reichsrath ezt elmulasztá, vájjon tagadhatja-e azért valaki, hogy azon kérdésnek megoldása, melytől hazánk s a birodalom jövője függ, most valószínűbbnek látszik, mint elébb? És honnan ezen változás? Ha azon nehézségeket tekintjük, melyek a birodalom s hazánk között fenforgó kérdések végleges, azaz oly megoldásának útjában állnak, mely a birodalom két felében lakó népek érdekeinek s jogfogalmainak egyiránt megfeleljen, — e nehézségek ugyanazok maradtak. Mi épen oly szilárdan ragaszkodunk alkotmányos önállásunkhoz; a nézet, hogy a birodalomnak hatalmi állása csupán centralisatió által biztosítható, s hogy az alkotmányos szabadság Ausztriában csak egy birodalmi parlamenttel lehetséges, a Lajtán túl bizonyosan most is sok követőkre talál, s a mennyiben a birodalom két felének érdekei ellentétben álltak, ez most is ép úgy meg van, mint ezelőtt három évvel. Csak egyben változott helyzetünk: s ez azon hangulat, melyet a birodalom két felében különös viszonyaink megítélésében találunk. Ki nem emlékezik az időre, midőn az állítás: hogy Magyarország alkotmányát büntetésül elveszté s egész nemzetünk jogtalanná vált, a Lajtán túli népek képviselői által tapsokkal fogadtatott, mi pedig közönynyel néztünk mindent, mi az alkotmányos szabadság biztosítására ott indítvá-