Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 15. szám - Lehetnek-e jelenleg pártok?

T8I 188 melyet a kormányra jutott hazafiak érettsége iránt a megyei kérdésben kitüntettek, azért viszont meg nem vonta tőlük bizalmát, hanem a követválasztások körül tanúsított higgadt magaviselete, roppant érdekeltsége mellett is kitüntetett megfontoló eljárása által elejét akarta venni mindenkorra azon gyanúnak, mintha a helyzettel vissza akarna élni, vagy a fejedelmi nemes szándékot méltányolni nem tudná. Ha végig tekintünk az eddig tudomásunkra jutott s úgyszólván tömegesen megindult választási mozgalmakra, s ha végig nézzük az eddig megjelent, bár különböző pártszinezetü programmokat, egyet közösnek találunk bennök: a. szellemet, mely mindnyáját átlengi s szárnyait a 48-diki törvényeken növeszté. Az ország területi épsége, a birodalom hatalmi állásával összeegyeztetve, a 61-ben elismert közös ügyek egyenjogú tárgyalása, jogaink szigorú megőrzése, de méltányosság a lajtántúli népek iránt is, ezek nagyban és egészben a fő vonások, melyek valamennyi képviselői programmon, az egyéniség szerint tündöklőbb vagy halaványabb szinekben átragyognak. Egyéniségeket emliténk, pedig a választási mozgalom általános jellemét, a jövendőbeli képviselők általános politikai hangulatát akartuk néhány vonással ecsetelni. De egyének képezik a követek tömör testületét s az egyéniség bélyege politikai s szellemi tekintetben némileg választóiban is megtaláltatik, hiszen a választók összeségének egyéni kinyomata a teljesen kielégítő, habár ily tökéletességben csak elméletileg képzelt képviselő. Számos a követjelölt, s ha a jelöltek legnagyobb részében egy irányt, hasonló nézeteket és meggyőződést s egy czél felé törekvést látunk: úgy az a nemzet élénk s minden egyes képviselőjében nyilvánuló jogérzületen kivtil nagy részt azon férfiaknak is köszönhető, kik a 48-diki törvények hozásán fáradozva, azokat 6 l-ben megvédeni segítették, — és köszönhető nagyrészt a főváros első képviselőjének, Deák Ferenoznek, ki e jogvédelmet az 1861-diki feliratban formulázta. Deák Ferenczet választói ma voltak fölkérendők a követség elvállalására. 1865-diki programmját ez idő szerint még nem ismerjük, de csak szószerinti szövegét nem, tartalmát, szellemét, czélját az egész ország ismeri. Magyarországon kivül az egész birodalom lesi ajkáról a hangot, Európa figyelemmel várja megszólalását. A főváros egyéb választó kerületeinek több jelöltje is van. j A Józsefvárosban Szentkirályi Mór bir tekintélyes j párttal. Programmjában erősen hangsúlyozza a 48-diki töri vényeket, melyek megalkotásában oly kiváló szerepe vala. I Vele Szilágyi Virgil és ÉrkövyAdolf állnak szemj ben, ki a közös ügyek elintézésében Deák hívének vallja magát, helyes nemzetgazdasági nézettel leginkább a szabad társulás eszméjét emeli ki. A Ferenczvárosban Rottenbilder főpolgármesterré neveztetése folytán Horváth Károly felé hajol a többség. A Terézvárosban vetélytárs nélkül Gr o r o v e a jelölt. A Lipótváros kereskedő által kiván i képviseltetni, deVecseySándor,ki majdnem valamennyi i párt szavazatára számíthat, még nem nyilatkozott határozotI tan; mellette Ráth Károly van jelölve. Budán az első választó kerület, mint mult lapunk kö' zölte, már meghallgatta jelöltje programmját. A második váI lasztó kerület Lónyay Menyhért, a közohajtással föl! kért s ős Budának méltán díszére választott nemzetgazda le! mondásával tömegesen Balázsi Antal körül sorakozik. De a vidéken sem kevésbbé élénk a mozgalom. A 61j ben nagy előszeretettel fölléptetett főurak sok helyen most is j jelöltek: B. Podmaniczky Frigyes Szarvason, b. ! Ba 1 dacciEsztergomban,KubinyiFerenczLosonczon, igr. Andrássy Gyula S. A. Ujhelyen, gr. Batthányi i Zsigmond Zalában, Somssich Pál Kaposvárott, b. | Orczy Béla Abonyban stb. Találkozunk különben 1 ugyancsak 61-bŐl ismert több jeles névvel vagy mint ellen* j jelöltekkel, vagy egyéb kerületekben is. Tisza Kálmán a határozati párt 1861-diki vezére, Debreczenben, Grhyczy I Kálmán a köztiszteletben állt 61-diki képviselőházi elnök i Komáromban, ki igen érdekes programmot közölt választói| val, melyben az ország nemzetgazdasági érdekeit védve, nevezetesen a kereskedelem s ipar szabadságát emeli ki, s az 1 ország érdekében a bécsi bankmonopolium megszüntetését, | szabad jegybankok állítását követeli. Anyagi érdekeink • egyáltalában jól lesznek védve számos alapos ismeretekkel ! biró férfiú által. Hogy a már emiitettük Lónyay Menyhért; ről ne is szóljunk, ki 61-diki választó kerületéhez hű akart I maradni, csak Kautz Gyulát emiitjük, a nemzetgazdaság derék egyetemi tanárát, kinek Győrben készül erős párt; Trefort Agostot, egyik legelső nemzetgazdasági j capicitást, ki újra Békésben lesz képviselő; továbbá Hollán i Ernőt, ki különösen hazánk közlekedési ügyével, ez elhanyagolt, mégis oly lényeges közügygyei foglalkozik; C s e ngery Antalt, Biharmegye egyik választó kerülete derék szetnek, mely pokolkőböl és collodiumból kotyvaszt számodra halhatatlansági koronát. „Zrínyi és Frangepán az újhelyi tömlöczben" Madarász e jeles történelmi képének sorsa s néhány többé kevésbbé hasonló eset bö anyagot nyújt ily féle reflexiókra. E példák különben arra is szolgálnak, hogy végeldöntéshez közelítsék ama függő kérdést: vajon a müizlés finomitása tekintetében a közönség neveli s miveli-e a művészeket, vagy ezek a közönséget, és felvilágosítást nyújtanak a kölcsönös elöresegités azon arányára nézve, mely közönség és művészek között Magyarországon tapasztalható. Innen-onnan ugy látszik, mintha a padagogiai feladat Magyarországon első sorban a művészeket illetné. Annyit legalább állithatni, hogy szépre törekvő nemesebb hajlam, valóban nemzeties művészet felé iparkodás, alakban s tartalomban helyes és igaz utáni küzdelem Magyarország művészei között többé nem tartozik a ritkaságok közé; holott a közönségben magasabb műtermékek iránti szükségérzet alig nyilatkozik finomabb müérzékkel, józan Ítélettel, s főkép annak helyes érzetével, hogy mi hiányzik még nekünk, csak nagy ritkán találkozunk. Avagy meg lehetne-e különben magyarázni, hogy feltűnőbb művészeink legnagyobb részének, pedig nem csak a képzőművészet köréből valóknak állandó lakkelye a külföld, holott más országokban csak a nyeglék, csak az utolsó rendbeli tehetségek kényszerülnek arra, hogy hazájuk határain kivül próbáljanak szerencsét. M arkó hamvai olasz földön porladoznak. Hoszu, munka- s eredménydus élete az idegeneké. Mienk csak a szégyen, s a mester hátrahagyott müveinek néhány foszlánya. B r o c k y önkénytes számkivetésben halt meg Londonban..Csak akkor hallottunk felőle, midőn bucsúüdvözletét küldé nekünk- Tökéletes képek valának azok teli bájjal s szépséggel; ö maga egyike legkitűnőbb művészeinknek. Zichy nagy tiszteletben részesült a szt.-pétervári udvarban s közel viszonyban áll, mint hirlik, az oroszok czárjával. Mi egyetlenegy ujabb müvét sem ismerjük. A szobrász Engel csak keveset köszön Magyarországnak. Albert herczeg, az angol királyi férj, haláláig helyettünk pártfogolta e derék művészünket. A Koburgok jól ismerék műhelyét Rómában. Libay Bécsben, kinek egyiptomi nagyszerű képes müvét a hazában alig ismeri valaki, annál ismertebb a külföldön. Humboldt elismerő szép levelet intézett hozzá; külfejedelmektől nyert rendjelei számosak s a porosz király több izbeli látogatás és tetemes megrendelések által tünteti ki. Kovács nem régen visszatért Spanyolországba, — azt mondják nem kéjutazás volt a czélja, aportugalli király megrendelései hívták oda. Madarász csak néha-néha látogat meg bennünket néhány hétre. Búcsúzáskor azt szokta mondani: Isten hozzátok, ismét haza kell mennem — t. i. Párisba. Wágner és Székely legtekintélyesebb müvei a b a j o r nép diszmuzeuma számára készültek. Litzenmayer jelenleg Münchenben az uj részvényes színház festői díszítésével van elfoglalva. Vajon szabad-e neki azt tanácsolni, hogy hazajöjjön, szaporítandó az itt működő csekély számú művészek karát? Hát Izsó, és mások ? Ugyan miért nem sietnek az egykori reichsráth által oly szabadelvűén valamennyi „koronaország" számára megszavazott ösztöndijakat igénybe venni. Értse a ki tudja. Tudjuk pedig mindnyájan. KELETI GUSZTÁV.