Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 13. szám - A szabadkereskedelmi irány

167 A pesti börze üzletei, a lefolyt hét alatt szűk korlátok közt mozogtak 8 a kereskedelmi bank részvényein kivül, melyek 700 fttal kerestettek, a hangulat a többi papirok iránt lanyhának nevezhető ;iparbank 230 ft, pestitakarékpénztár 1025, budai takarékpénztár 440, pesti hengermalom 1020; Pannónia gőzmalom 1310; magyar biztositótársulat 555 ft; Pannónia viszontbiztosító intézet 346 ft. CS. — A szombati bécsi gabona börzén az összes forgalom 15000 mérőre rúgott, s az ár 5 krral olcsóbban alakult. Zab nem változott. A magyar iparbank tegnapelőtt tartott közgyűlésében b. E ö t v ö s József gyengélkedése miatt Conlegner Károly elnökölt. A közgyűlés feladata volt határozatot hozni a részvények második kibocsátása fölött. Bollender ur indítványozta, hogy a közgyűlés nyilatkozzék az első közgyűlés határozata mellett, mely szerint a korábbi részvényaláirók, kik részvényt többé nem nyerhettek, az új kibocsátásból elégíttessenek ki. Ezen javaslat több oldalról pártolásban részesült. Utána a nyilt vagy titkos szavazás kérdése merült fel, s a nyilt szavazás lön elfogadva. Minden részvényes neve fölolvastatván, megkérdeztetett, vajon a korábbi közgyűlés határozatára szavaz-e, vagy azt kívánja hogy minden eddigi részvényre essék uj részvény? Az eredmény a korábbi közgyűlés határozata mellett nagy többséget tüntetett ki. A reá következett igazgatóválasztásnál egyhangúlag Manó István nagykereskedő lett megválasztva. Uj vámtarifáról szól a hir, mely szabadkereskedelmi alapon készülvén, a 30%-nyi értékmaximumot tűzné ki véghatárul. Az erre vonatkozó tanácskozmányok közelben már megindulnak. A pesti hazai elSŐ takarékpénztár részvényeseinek f. évi martius hó 29-én tartott közgyűlése által a 436-dik szám alatti abbeli határozata, hogy a benn hagyott kamatok nem ugy mint eddig, egyszer — hanem félévenkint kétszer, június ós december hó végével tökésíttesBenek, e f. 1865dik évi július hó 1-én foganatba vétetvén, következő eredményt tüntetett elő. A betett tőkék éB azok kamatainak kimutatása 1865. július hó 1-én. í. Összes álladók 1865. január hó 1-én 11,117,002 frt 70 kr. 2. Az 1865. január 1-től június 30-ig betett töke összege 4,083,167 ft 56 kr, összesen 15,200,170 frt 26 kr. 3. Az 1865. január 1-től június 30-ig kivett tőkék összege 3,957,028 frt 72 kr. Maradvány 11,243,141 frt 54 kr. 4. A lefolyt félévről tőkésítendő kamat 252,016 frt 50 kr. 1865-ik év július hó 1-én töke és tökéskamat öszszege 11,495,158 frt 4 kr. — A közéj)(limai gőzhajó társnlat részvényeseit Szathmáry Károly titkár értesíti, hogy f. é. október 17-én délelőtt 9 órakor a köztelken közgyűlés fog tartatni, melynek főbb tárgyai: az alapszabályokban legf. helyen kivánt módosítások, és az igazgaitó választmány eddigi működéséről szóló jelentés lesznek. A tiSZa-kŐrÖSi Csatorna létesítése iránt a magyar országgyűlés elé törvényjavaslat fog terjesztetni, és ez ügy a magyar országgyűlésnek hathatóssan ajánltatik. E javaslat kidolgozásánál, használatra az államminiszterium műszaki osztályának a csatorna tervére vonatkozó müvéleménye is közöltetett. A R ic h e fréres brűsseli bankár-ház azon ajánlata, hogy a kérdéses csatorna építését az eddig követelt 11,500,000 frtnyi biztosítási összegnek 1 millió forinttal való leszállítása mellett is kész elvállalni, tekintetbe nem vétethetett, s ez alkalommal Hajdu-Böszörmény város folyamodványa is, melylyel ugyanezen csatorna mentében, saját határszélén víztartót létesíttetni kért, hasonlag visszautasíttatott. Egy uj magyar vasat engedélyeért folyamodott gróf K e g 1 e v i c h István. A technikai előmunkálatok e vonalat Komáromtól Vágujhelyen át, főiránya szerint a Zsitva völgyén Surányon s Verebélyen keresztül AranyosMaróthig vezetik, honnan az a Nyitra völgyébe átcsapva Oszlányra s Priviczére vezetne; végre a Thurócz völgyén Probenen s szt. Mártonon keresztül vonulva Szucsán táján a tervezett kassa-oderbergi vonalhoz csatlakoznék. Azon esetre, ha egy Trencsénböl Brünnbe vagy Olmützre vezetendő vasútvonalra mások nyernék az engedélyt, folyamodó gróf elsőbbséget kér egy kapcsoló vonalra Aranyos-Maróthról vagy Oszlányról Trenceénbe. E tervezet azon föltevésen alapul, hogy Komárom mellett a Duna okvetlenül át lesz hidalva, mi által a DélMagyarországon készült vagy épülő vonalokkal kapcsolat létesülne. A keszthelyi gazdászati és erdészeti tanintézetnél a gazdaságtan segédtanári állomására sipeki Balázs Árpád , az állatorvosi segédtanári állomásra Tormay Béla, a természettan és magasabb számtudományok tanszékére pedig Soós Mihály, prémontrei áldozár lettek a magyar kir. udvari kanczellária által kinevezve. — Az erdészeti rendes tanári és segédtanári állomás betöltésére nézve uj pályázat hirdetése rendeltetett el, melynek eredménye legkésőbb f. év végéig fölterjesztendő lesz. Az angol-osztrák kereskedelmi vizsgáló bizottság összeülvén, ezúttal nem előleges vizsgálatokkal fog foglalkozni, hanem közvetlenül alapot keres egy angol-osztrák kereskedelmi szerződés köthetésére. A bizottság elnöke Schaffer ur lesz, a londoni konsulság eddigi kanczellárja. Az angOl-OSZtrák enqiléle bizottmány ülései, októberben ismét megkezdődnek s mint Bécsben remélik, valami kereskedelmi szerződésféléhez fognak vezetni. Baj Angliára nézve az, hogy semmit nem kínálhat a megkötendő szerződés esetére. A mit vámokban leszállíthatott, már a maga s valamennyi nemzet érdekében tette. Ausztria nevezetesen a dohány- bor- és nyersczukor beviteli vámjait akarná leszállíttatni; de Angliában csak pénzügyi vámok létezvén, ezek leszállítása oly hiányt képezne az államköltségvetésben , melyet egyelőre semmivel sem pótolhatna. Anglia évenkint 36—37 millió mázsa nyers dohányt visz be, s e tekintetben Ausztriának s főleg Magyarországnak jó vevője lehetne. Ha Ausztria valaha a szabad kereskedés elvét fogja vallani, [Angliával való kereskedése is emelkedni fog, mely eddigelé alig 20 millió|frtra rug évenkint. Egy Bukarestről Gyurgyevora vezető vasnt építésére az engedélyt Barclay és Staniforth nevü angolok nyerték meg. A körülbelöl 10 mértföldnyi vonal a fővárost köti Össze a Dunával s ugy szólván kezdete lesz a Dunafejedelemségekbén építendő vasúthálózatnak. A bécsi börze árfolyama septemb. hó 3-ik hetében. Adott ár 5%-os nemzeti kölcsön. . 100 ftos 5%-os metalliques . . . 100 „ 1839-ik évi teljes . . . 100 „ 1839-ik „ ötödrész . . 100 „ 1854-ik „ teljes ... 100 „ 1860-ik „ teljes ... 100 „ 1860-ik „ ötödrész . . 100 „ 5%-os magyar, földteh. kötv. 100 „ „ horvát t „ 100 „ Hitelintézeti sorsjegy . . 110 n Pest-Losonczi — „ Bankrészvény — „ Hitelintézet 200 „ Londoni váltó 3 hóra 10 ft sterl. 3% Párisi „ 3 „ 100 frank 3°/, Ezüst Budai Borsjegy • . . . 40 frtos. Eszterházy hg sorsjegy . 40 „ Triesti „ . ... 100 „ Dunagözhajózási részvény 100 r Éjszaki vasút „ . 1000 , Állam „ „ . . 500 , Déli „ s . . 500 , 18. 19. 20. 21. 22. 23. 72.80 72.66 72.65 72.60 72.60 72.65 68.50 68.50 68.— 68.20 68.— 68.— 143.— 143.— 143.— 143.10 143.— 143.25 141.— 141.— 141.25 141.50 141.— 141.— 82.40 82.30 82.35 82.10 82.— 82.10 88.40 85.60 88.20 88.10 88.10 88.20 94.40 94.30 93.80 93.70 93.20 93.40 71.25 71.25 71.25 71.25 71.20 71.25 72.72.— 72.— 72.— 71.72.— 121.20 121.10 121.50 121.10 121.— 121.20 780.— 778.— 775 — 776.— 77. 5 776.— 173.— 173.— 173.80 173.40 173.10 173.40 109.20 109.20 109.20 109.10 109.— 109.10 43.45 43.45 43.30 43.30 75.20 43.15 107.— 107.— 107.— 107.— 146.— 107.— 22.50 22.50 22.50 22.50 22.50 22.50 75.— 75.— 76.— 76.— 76.— 76.— 108.108.— 108.— 108 — 108.— 108.— 79.— 79.50 79.50 74.50 79.50 74.50 1677 1670 1676 1675 1677 1680 176.70 170.80 178.50 178.40 17.— 178 .30 206.— 206.— 206.— 206.— 20.— 206.— Legújabb. A bécsi lapok nyilatkozatai az uj fordulatról nagyrészt öszhangzók azon bizonytalanságra nézve, melylyel a dolgok uj rendjére tekintenek. A hang a legtöbb lapban nyugodtabb s mérsékeltebb, mint közvetlenül a legf. nyilatkozvány kibocsátása előtt; de roszul eshetnének nekünk, ha a közvélemény hü tolmácsának tarthalnók, azon vádak, melyek több lapban Magyarország ellen formuláztatnak. Nem szándékunk e vádakat regestrálni s azért biztosítjuk a „N, Fr. Presse"-t, hogy méltányolni tudjuk a férfiasságot, melylyel ígérete szerint alkotmányukat védeni készül,és azon szavait, melyekkel vasárnapi czikkét berekeszti: „Ha a magyarok csakugyan oly nemzet, minőnek a minisztérium tartja, s mely az iránta nyilatkoztatott bizalmat megérdemli, nos akkor annál igazságosabbak lesznek irántunk, minél elhatározottabbnak látnak alkotmányunk fentartásában, és lehetséges, hogy ez igazságosságból mégis kisarjad az egységes alkotmány fája. Most Schmerling vészteljes szavának, hogy „várhatunk" rajtunk kell teljesülnie." Az „Ostd. Post" is óvni készül a lajtántuliak jogait, de nem akar Magyarország irányában azon hibába esni, melyet — szerinte — Magyarország követett el, midőn a reichsrath intézményét aláásta. Politikai meggyőződését az idéztük lap abban nyilatkoztatja ki, hogy a foederalismus Ausztriára nézve zűrzavart jelent. Ily felaprózó alkotás ellentétében — sit venia verbo — a centralista és dualista párt, úgymond, csakugyan találkozhatik. Ez utóbbi annál inkább járhat karöltve a centralista párttal, minthogy ez Magyarország törekvéseit, legalább bizonyos határig őszinte méltánylattal követni szándékozik, holott a foederalismus velők kezdettől fogva ellenkezik. A Magyarország iránt követendő magaviseletére az „Ostd. P." azért tartja magát kötelezettnek, mert „befejezett fontos tények súlya alatt nem akarja kihivó ellenzék által a Pesten ülésező országgyűlést szintúgy aláásni, mint azt a magyarok a bécsi reichsrathtal tették. A régi „Presse" inkább fájdalmasan mint panaszolólag nyilatkozik, de a lehető legnagyobb szabadságot tartja ő is a birodalmi hatalom egyedüli biztositékának. Elégedetlenebbnek látszik a „Wand.," mely „kérdések és kételyek" czime alatt fejtegeti, hogy nincs tisztában, miben áll jelenleg voltaképen a „birodalom alkotmánya" s majdnem kénytelennek látja, hogy a pragmatikai sanctióra kell vissza nyúlni. E mellett még a magyar alkotmány s a októberi diploma lehetne az, mely a februári pátenssel együtt a birodalmi alkotmányt képezhetné. De a magyar alkotmány az 48-diki törvények értelmében nincs egészen visszaállítva, hiányzik még a restitu álhatók közül is például a magyar minisztérium, a diploma és pátens sok paragraphusa pedig hatályon kivül helyeztetett. „Kételyre s bizonytalanságra találunk tehát—igy végzi czikkét a hova tekintünk, bizonytalanságra az alap iránt, melyen állunk, kételyre a jövő iránt, mely elé megyünk. Bizodalmunk a férfiak iránt, kik—a kormányon állanak nem csökkent ugyan, de útjaik ránk nézve homályosabbak lettek, mióta a februári pátens valóságos felfüggesztését kihirdetni jónak látták. A „Debatte" végre, mintha csak el akarná oszlatni e kételyeket, 26*