Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)
1865 / 13. szám - Mezőgazdaság és természettudomány 2. [r.]
162 osztva. Az egyik 100 darab fedélnélküli kerítésben, a másik száz ugyanazon nagyságú kerítésben, de a melyhez fedett akol volt csatolva. A hizlalás október 10-töl martius 10-ig tartott. Naponkint s darabonkint a fedéllel ellátott ürük 20 font répát emésztettek fel, a ledéinélküliek pedig 25 fontot. Az eredmény az volt, hogy a fedeleseknek darabja általában 3 fonttal többre hízott, mint a fedetleneké; ámbár ezek Vjj-del több tápot emésztettek fel. Valamint a m e 1 eg, szintúgy takarmány kimélö a nyugalom az állattartásban. A szénenynek felhasználása a tüdőben bizonyos idö alatt kifejezhető a légzés száma által. Világos ennélfogva, hogy ugyanazon állatban a megkívántató tápanyag mennyiségének változnia kell a légzés száma és erőssége szerint. Es miután e szám és eröfok csekélyebb a nyugalomban mint a mozgásban, a szükséges tápmennyiségnek is ugyanazon arányban kell lennie. Általános tapasztalás, hogy az istállózott tehén több tejet és vajat ád, mint a legelös, habár ez több táplálékkal legyen is ellátva. A vásárra hizlalt borjukat Hollandiában oly szük ketreczekben tartják, hogy azokban meg sem fordulhat. Egy nyilás van az ajtón, melyen a borjú épen fejét teheti ki, s itt nyujtatik neki tejtápláléka bizonyos órákban. A mint ezt megitta, a nyilás is bezáratik, s az állat teljes sötétségben van. Ez erőltetett, úgyszólván örökös nyugalomban tetemesen rövidebb idő alatt és igy kevesebb táplálókkal meghízik, mint ha szabad mozgása és levegője volna. Az állattartásnak e tényleges tüneményei a zsir- és izom termelésnek helyes elméletére s egyszersmind hasznos gyakorlatára vezetik a gazdát. A kövérség az emésztési folyamatnak a tápszer légenytelen tényezőiből alkotott terméke, és képződik a gyomorba vett tápanyag és a tüdő s bőr által absorbeált éleny közt hiányzó arány bekövetkeztében. Főforrása a keményítő és czukor, melyeknek vagy alkotása olyan, hogy megfosztatván az élenytől, zsirrá válnak, és igy való az, hogy zsir csak desoxidatio által képződhetik, és egyszersmind abnormis állapotnak tekinthető, miután a vad állatok legnagyobb részében, mint a nyúl, szarvas, őz stb. soha sem képződik, a sok mozgás gátolván megalakulhatását. De a legszebb példát látjuk e részt a vadász- és versenyló idomitásában. Ez oly mozgás és tápszer megadásával eszközöltetik, a mely a nélkül, hogy a ló erejét csökkentené, meggátolja a zsírképzödést. Levegő, mozgás és nagy mértékben nyújtott légenyes tápszerek, min t zab, borsó, bab sat. képezik ennek titkát. E tápszerek ugyan tetemes mennyiségben tartalmaznak keményítőt és zsiros anyagot is, de a szabad levegőben való feles mozgás és izzasztás, mi a légzést olyannyira gyorsítja, ez anyagokat felemészti; s mig az izmok a folytonos gyakorlat által fejlődve erősbödnek, másrészt a zsirképzödés és lerakodás teljesen gátoltatik. Azon elvből, hogy minél kevesebb élenyt emészt fel egy állat, annál kövérebbé lesz, következik egyszersmind azon tény valósága is, hogy aránylag minél kisebb valamely állatnak a tüdeje és mjája, annál bizodalmasabb az; miután akis tüdő nem képes annyi tápanyagot a vérben decarbonisálni, valamint a kisebb máj annyi epét elválasztani mint a nagy, s igy több szénenynek kell felmaradni a zsir képzésére. A tapasztal ási tények továbbá azt bizonyítják, hogy a mely arányban valamely állat kövéredik, a táplálással kapcsolatban levő belszervei, különösen pedig tüdeje ugyanazon mértékben kisebbednek. Ez okból magyarázhatjuk ismét azon tüneményt, hogy a faggyú képződés és lerakodás a hizlalás későbbi stádiumában aránylag sokkal gyorsabban halad; és viszont az is, hogy az állatnak e kövéredése egyszersmind az ö tüdőszervei functiójának tetemes csökkentésével jár. Ezen functió minősége pedig idővel visszahat az állatnak egész szervezetérc, s mindinkább állandóvá válik. És itt egy ujabb tanúság fekszik a gazda száraára. Mert ebből határozottan következik, hogy folytatólagosan oly állatoktól tenyésztvén, melyek kövérek vagy a kövérségre feltűnő hajlandósággal bírnak, e tulajdonságot állatfajában nemcsak fokozhatja, de végre örökíti is. Ezen elvek alapján fejlesztek az angolok állattenyésztésüket jelen tökélyére, és pedig szarvas marha, juh és sertés fajaiknak bámulatos bizodalmasságát az egyik, lovaiknak aczélos izmosságát pedig az ellenkező másik irányban. Czélomnak, t. i. a mezőgazdaság és a természettudomány közt levő fontos kapocsnak kimutatására egyelőre elégségesnek tartpjfg a tudományos nyomozások folytán kifejezést nyert elveknek csak fövonásaiban való ily rövidszerü megérintését. Ez az alapja a gazdasági állattartás 3-ik, vagyis jelenkori stádiumának, melyben az ujabb chemia felfedezésein fejlődött éllettani tekintetek szolgálnak fáklyául, az állattáplálás minden irányban való célszerűségének megvilágosítására. Ezen elvek nyomán indult meg az európai Continens gazdászata is ez ujabb időkben, állattartásának és tenyésztésének tökéletesítésében, és szembeötlő azon haladás, melyet e rövid időszak alatt is felmutathat. Ez elvekből kiindulva tette részletes nyomozásait és kísérleteit legújabb időben Grouven, s állitá össze ezek eredményeit oly munkában, mely a gazdavilágban mindenesetre uj időszakot alkot, s melyre nézve épen a pozsonymegyei gazdasági egyesületnek jutott a dicsőség, hogy hazánkban az első volt, a mely annak közhasznúvá tételére törekedett. Ezen elvek szerint sikerült Grouvennek, hogy az exact tudományos nyomozások érvényesítésére véghez vitt sokoldalú gyakorlati kísérletek eredményeiből megalkossa azon takarmányozási rendszert, mely a természettörvényeinek az állati szervezet fejlődésében és functióiban jelentkező oeconomiáját véve figyelembe, ennek megfelelő takarékosságban állítja össze az illető tápszereket. (Vége következik ) Bécsi levelek. xui. Bécs, sep. 24. „Az actio kezdődött", még pedig a valóságos politikai actio, a mennyiben november 23-ra a Lajtán inneni tartományok országgyűlései mind egybehivattak; tegnap pedig azon császári manifestum és pátens jelent meg, mely ál februári pátens hatékonyságát és igy mind a tágabb, mind a szűkebb birodalmi tanács tevékenységét felfüggeszti, a minisztériumot pedig — miután már most hónapokig nem lesz oly képviselő testület, mely a kormány intézkedéseire befolyást vagy felügyeletet gyakorolhatna — igazán diseretionális hatalommal ruházza fel. A mi az országgyűlések egybehivását illeti, e lépésre hetek óta kellett elkészülve lenni és az itteni sajtóban mégis oly nagy zavart idézett elő ez esemény, mintha valódi meglepetés lett volna. Hogy az országgyűlések hivattak össze és nem a reichsráth, ezt mindannyian fájlalják. Teljesen helyesnek és gyakorlatinak látszik különben az ut, melyet a kormány — a szept. 20. császári manifestum szerint — követni szándékozik. Mindenekelőtt szabatosan meg kell állapítani az összes birodalom közös ügyeit. Ezekre nézve a monarchia nyugati része elfogadta az októberi diplomát és igy a közös ügyeknek abban foglalt részletezését is; kérdés már most: mit mondanak rá a keleti részek ? — Másodszor megállapítandó: mi módon tárgyaltatandók e fcözös ügyek ? A monarchia nyugati réaze e tekintetben elfogadta a februári pátenst és igy az abban foglalt tárgyalási módozatot is; kérdés már most: mit mondanak erre a keleti részek? A közjogi kérdések körül tehát egyelőre nincs mit mondaniok az örökös tartományoknak; ők nem csak elfogadták mind a diplomát, mind a pátenst, hanem éveken át az ezekből eredő jogokkal is éltek. Itt tehát nem csupán sejdíthetni, hanem bizonyossággal állíthatni, hogy ők vagy helyesebben a februári határozmányok szerint választott képviselőik (mások pedig most sem léteznek) teljesen magokévá tették mind a közös ügyek októberi difinitioját, mind a tárgyalási mód februári szabatosítását. Most meg kell hallgatni azokat, akik ama két okmányt nem fogadták el, a kik tehát — elvben elismervén mind a közös ügyek lételét, mind a közös tárgyaltatás szükséges voltát — amarra nézve mégis az októberi, emerre nézve pedig a februári állapítmányoktól eltérnek. Az egyik fél már szólt, vagy legalább az „alaptörvények" ellen nem tevén kifogást, e hallgatása által megelégedését fejezte ki. Csak akkor, midőn a magyar és