Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 12. szám - Mezőgazdaság és természettudomány

155 A kormány hét halálos DÜne czim alatt a „Debatte" vasárnapi számában hosszú czikket szentel a centralisták azon vádjai megczáfolásának, melyeket a jelen kormány ellen emelnek. E hét főbűn: a korona kompromittálása — a birodalom szétdarabolása — a jogi közérzület megingatása, — alkotmánysértés, — alkotmányosság' hiánya — az államhitel aláásása, — a közbizalmatlanság nevelése. E vádak a „D.u szerint sokkal komolyabbak, semhogy komoly vizsgálat nélkül maradhatnának ; sajnáljuk, hogy e vizsgálatában hely szűke miatt nem követhetjük. Kell ugyanis még egy-két mutatványt centralista laptársaink ujabb okoskodásaiból is közölnünk : A r é g i „Presse" még egyszer meghányja a héten át több bécsi lapban tárgyalt kérdést: Létezik-e még birodalmi képviselet vagy nem ?" S hosszú czikkéböl azt hozza ki, hogy igenis létezik, mi ellen természetesen semmi kifogásunk sem volna, ha kissé fellengzően s kissé magyarellenesen nem vonná le létezését saját okoskodásaiból. Létezik — úgymond a többek közt, s érti a tágabb reichsrathot — a nemzetek üdvére, hogy a februári alkotmány tagadhatatlan, épen a függő értekezés által kiderített hiányait és elégtelenségét kijavítsa, a miért magyar „escamotoge-ok" kárpótlást nem adhatnak; létezik a kormány javára, mely mohón kapna ez eszköz után, ha ütni fog az alig elkerülhető kijózanodás órája; létezik szilárd pontként a dualistikus és főderalistikus szellemtánczok zavarában. „A kétoldalú jogfolytonosságot meg kell óvni és közvetiteni; ez a feladat, melyet meg kell oldani. Ha a tágabb reichsráth joga ez idő szerint, tágabb a lajtántúli országgyűlésekénél, nem következik abból az, hogy elvetendő, még ha a magyar felfogással ellenkezik is. Mi Magyarország jogaiból semmit el nem vettünk; hivatalosan csak a diplomából ösmerjük e jogokat (hát a pragmatica sanctio ?) Még most kivánjuk a kiegyezést; de a magyar pártférfiak által járt utak valóban nem oda vezetnek." Valóban nem, ha annyian oly barátságosan útjokat állják ! A „N. Fr. Presse" az elevenen ható jogérzületröl közöl igen épületes hosszú czikket, melyben az angol fehér és vörös rózsa harczait, vérpadot és börtönt, a franczia forradalmat s ki tudja mi mindent összekever, csakhogy megkezdhesse illő fénynyel a martyromságot — „mert időszaki fordulat azt ma bűnné bélyegzi, mi tegnap dicséretes tett volt." Ez egyszer igaza van a „N. Fr. Pressernek s szivünkből sajnáljuk, hogy sajtópere akadt, főleg, ha csak okoskodásai okozták. Sajnos csak az, hogy korábban s ránk vonatkozólag nem igy gondolkozott. „Oroszország összeszedi magát.44 Ez volt a pétervári kabinet jelszava a krimi háború után. Azóta az európai haladás ártalma és az egész emberiség sajnálatára, nem egyszer mutatta meg, hogy az európai hatalmaktól külön vált uton akar haladni. Hogy egyebet ne említsünk, ott van, három nagyhatalom tiltakozása ellenére, Lengyelország gyászos leveretése. Több ok miatt lön ez lehetségessé. Francziaország cselekvöleges fellépését sem Anglia, sem Ausztria nem valának hajlandók gyámolítani; sőt ez utóbbi, az együttes diplomátiai fellépést is lassankén megszakította. A bécsi kabinet részéről, ez a szükség által parancsolt el járásnak látszott. Németországi állása fenyegetve lön attól a pillanattól fogva, melyben Poroszország, katonai egyezményre lépett Oroszországgal s ez által biztos utat egyengetett magának az elbai hgségekbe való betörésnek, kivált miután a német „Bund" száját üres ígéretekkel betömte. Nem akarjuk emlegetni a régi szent szövetségről, időről időre megújuló híreket, melyek a pétervári kabinet egyenes, majd közvetett sugallatai szerint terjesztetnek. Csupán azon magatartást akarjuk konstatálni, melyet Oroszország, az egész amerikai háború folyama alatt tanúsított. Halljuk csak, mennyire össze vannak terveinek szálai a legújabb eseményekkel nőve. A dunafejedelemségi zavarokban rég észrevette Francziaország az orosz Ézsau-kezet. A „Moniteur" lett erre először figyelmessé. Ma pedig azt írják egy frankfurti újságnak, hogy a pétervári kabinet, az utóbbi napokban, a nyugati hatalmakkal való diplomátiai értekezletek, valamint Kuz a hgiránti politikájának alapjául, a keleti kérdés vallási oldalát állította Mi Párisban tiltakoznak az ellen, mintha Oroszországnak joga volna külön és személyes nézpontból indulni ki Románia ügyeit illetőleg, mely az öt nagyhatalom együttes pártfogása alatt áll. A „Pays" megvallja, hogy K u z a fejedelem nem valósította a kezdetben hozzákötött reményeket, s hogy az 1856-ki szerződést aláirt hatalmaknak nem igen van min örülniök, de ha gyökeres változást akarnak, ismeretlen annak kimenetele s tán a jövő még roszabb fogna lenni. Legjobb lesz tehát arra hatni, hogy a jelent a mennyire lehet javítsák. Ez a suzeraine hatalmasság érzelme is, mely közvetlenül van érdekelve ebben az ügyben, s véleménye itt nagy sulylyal bir; ez minden párisi és londoni államférfiú érzelme is, — és ez fog dönteni. Még nevezetesebb az a még most csak titkolva rebesgetett állás, melynek hatása leginkább a nyugoti hatalmak fellépésén érezhető a gasteini szerződés irányában. „Drouyn ur sürgönyét — irják Parisból — még jobban meghegyezték volna, ha az oceántuli viszonyok a tuilériáknak nagy aggodalmakat nem okoznának és pedig azon nagy közeledés folytán, mely az utóbbi napokban, a washingtoni és pétervári kabinetek közt észrevehető. Montholon a washingtoni franczia követtől tudósítások érkeztek Párisba, melyben az orosz képviselő és Romero ur (Juarez küldöttje) közti benső és élénk közlekedés részletesen meg van irva; oly magatartás , mely ellenkezik Maximilián császárnak Oroszország általi elismerésével. Nem távoli összefüggésben látszik állani e dologgal, hogy midőn Dublinban a rendőrség több egyént üldözött és elfogott, két amerikai czirkáló hajó tizennégy ilyen egyént vett fel födélzetére. Egyébként isaféniek Amerikában számos népgyűlést tartanak s fegyvereket és pénzt szállítanak az íreknek. Bismarck ur Lauenburg miniszterévé neveztetett,^s az ott fenálló külön törvények szerint (?) fog kormányozni. A német nagyhatalmak, az okból, hogy a lobogóval való viszszaélés és a konsulsági vitályoknak elejét vegyék, hivatalosan megtiltották a dán konsuloknak, a hgségbeli jármüvek további oltalom alá vételét. Parisból távirják sept. 16-ról Hir szerint oct. 14. Francziaországban szabadelvű korszak kezdődik s pedig miniszterváltozással ; Olivier állam-miniszter és Lavalette külügy ér lenne. Az „Ind" azzal biztat, hogy Francziaországban a sajtó felszabadul. — Pereire 125 millió kölcsönt adott Spanyolországnak. — Az itteni német segély-egylet Bajorországból 20.000 frankot kapott, maga, a bajor király 7000. frkkal járult hozzá. Rus8ell lord, egy körsürgönyben a tengeri hatalmaknak közös törvénykezési eljárást ajánl a néger-kereskedésre nézve. A „Politikai Hetilap" magántávsürgönye. Berlin, sept. 17. A király ma délelőtt Merzeburgba utazott. Tegnap a grófi rangra emelt miniszterelnöknél hoszszabb üdvözlő látogatást tett a király. Bi lissel, sept. 17. Az „Independence" Russell lordnak a gasteini konventióra vonatkozó sürgönyét közli, kiemelvén, miszerint jogosítva volt hinni, hogy Németország népének s az elbai hgségek óhajai, valamint a „Bund" többségének véleménye tekintetbe fog vétetni, de valamennyi régi vagy új, világos, kétségbe vonhatlan népakaratra támaszkodó jogokat lábbal tiportak, csak az erőhatalom tekintélyét vették számba, az erőszak és meghódítás egyedüli alapnak ismertetett el. Russell élénken sajnálja a közjogi elvek s a nép óhajai iránt kinyilatkoztatott ily megvetést. Laptulajdonos: B. EÖTVÖS JÓZSEF. Felelős szerkesztő: KELETI KÁROLY. HIRDETÉSEK. Kereskedelmi Akadémia. Az uj iskolaév kezdődik october 2-án, a beiratás september 20-án. Levélbeli tudakozásokra postafordultával válasz adatik, szóbelire nézve az igazgatósági iroda naponkint nyitva van 9 órától 12-ig és délutáni 3 órától 5-ig. Az esti folyam october 12-én veszi kezdetét. Pest, august 15-én 1865. 249 3-s Az igazgatóság. EV1KII GUSZTÁV könyvkiadó-hivatalában (Pesten barátok tere, 7. szám. 1. emelet) s általa raindenhite1" könyvárusnál kapható : f; f' E é R BáMáM%E» (Beszély-gy űjtemény.) Irta Balázs Sándor. KÉT KÖTETBEN. Tar-alma : Henrik angyala. — Jogász-bál. — Három gép. — A sittrke kaputom tfrténete. — A kik az asztal végén ülnek. — Náni néni. — Tizenhatpengó'a szeielem. — A gyermek alszik. Ára a két kötetnek % írt.