Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 12. szám - Mezőgazdaság és természettudomány

153 állítás egyenlő mübecsü eredeti rajzokon. Ha örülünk, hogy jobb mű­vészeink mivelni kezdik a külföldön oly nagy becsben álló illustratió­kat, szivünkből óhajtjuk, vajha a kiadók több gondot és költséget for­dítanának a metszésre és kiállításra, mert jobb illustratiókat csak ez úton várhatunk képes lapjainktól, pedig a müizlés nevelésére épen e képes lapok kiválóan hivatvák. — Az Eszlerházy képtárnak szánt 3-dik emeletbeli helyiséget az akadémia épületében e héten bevégzik s benne is megkezdődhetik az alól már folyamatban levő rendezés. A nagy diszterem menvezete is elkészült. Általában nagy diszszel és fénynyel van kiállítva. Örömmel várjuk az akadémiai összes helyiségek ünnepélyes megnyitását, mely alkalommal a becses képtár régen sóvárgott kincsei is megnyílnak a közönség számára. Zene. A nemzeti színházban e hó 12-én szinrekerült Lalla-Roukh, Bánk-Bán, Faust, mint mindig, nagy közönséggel. A „Föv. Lapok" meg­róják az igazgatóságot, hogy a zenekarból Reindl jeles klarinét művészt elbocsátotta. Igaz, hogy nem lesz könnyű e helyet betölteni; de bár­mennyire sajnáljuk R. elbocsáttatását, az igazgatóságot ezért megróni nem lehet; mert biztosan tudjuk, hogy R. már több ízben adott alkal­mat e lépésre. Egy zenekar összevágó működésére épen oly szükséges a rend és fegyelem mint a művészi képesség. BM gíf — Rózsavölgyi s társa mükereskedése is gazdagodott a lefolyt zenedei ünnepélyek alkalmával, a mennyiben kiadója lön, Liszt Ave­Máriájának. E müvében Liszt nem a régi zongorahős, ki keveset törő­dött azzal, hogy hajmeresztő technikájával senki sem fog bírhatni; ha­nem mint hitszónok, népszerű nyelven akar szólani, hogy mindenki megérthesse. Az egész nem olyan szerkezetű, mint pl. Schubert utól­érhetlen Ave-Máriája,hanem egy kis keretbe foglalt,szövegnélküli zene­képe az ájtatosságnak. Innen folyólag mondanunk sem kell, mily há­ládatos szerep jutott benne az ájtatosságra intő harangszónak, melyet zongorán is elég sikerrel lehet utánozni. A vallásos érzelmektől ára­dozó lelket, elvonult magányában váratlanul haranghangok látogatják meg, melyek a legmélyebb bassusban oly bágyadtak, oly halkan szól­nak, mintha az örök városból jönnének. Első pillanatra ugyan megüt­közünk Liszt harangkezelésén, mert eltérve a harangozás eddigi elmé­letétől, a helyett hogy harangszólamai negyed, ötöd, vagy más ösz­hangzó hangkörökben jelentkeznének, chromatikai lépcsőkön mennek lefelé (pl. disz, d, cisz, c,) de csak első pillanatra, mert eszünkbejut, hogy Liszt reformátor; s ezen kivül az is, hogy e zenekép alkotására kezet foghatnak nem egy egyes egyház, hanem egy város minden ha­rangjai, s így a chromatikus harangozás is igazolható. Egyébiránt az egész mű alkotása kerek, szabatos s daczára annak, hogy a techniká­val nem akar tündökölni, annyira a művészi előadásra van épitve min­den sikere , hogy míg némely műkedvelő, még Beethoven s más klas­sikusok lelketlen kalapálásával is tud valamit felmutatni: Liszt Ave­Máriáját egészen tönkre teszi. Uj könyvek. Ráth Mór könyvkiadóhivatala egy csomó érdekes irodalmi újdonságot bocsátott forgalomba. Első helyen emiitjük közöt­tök Thierry Amadé híres munkáját: „Attila, Attila fia és utódai történelme a magyarok Európába telepedéseig." Fordította Szabó Károly. Még csak az első füzet jelent meg, s ára 1 ft; azonban még ez idén az egész munka teljesen megjelenik. Előfizetési ára az egész­nek 3 ft. A másik, nem kevésbbé hires, bár kevésbbé tárgylagos mun­ka Kelet-India angol meghódításának története Macaulaytól, két főhőse monographiájában: „Lord Clive" és „Warren Hastings." A fordító, Szász Károly neve kezeskedik, hogy e könyben az olvasó, az eredeti­nek irályi szépségeit is fölleli. Ara 2 ft. A harmadik uj könyv nem újdon­ság, a mennyiben folytatás: a Nagy Ivánféle „Magyarország családai" XVIII-dik kötetének 1—4-dik füzete (Thomka-Várady). A negyedik újdonság, napjainknak egyik legérdekesb magáneseményét világítja meg: „A hg Eszterházy féle katastropha," Wessely József uradalmi főfelügyelőtől. Ára 50 kr. Uj képes újság. Az „Ország Tükre", miután több szerkesz­GrAZDASÁG, IPA A bécsi börzéről. Pest, sept. 16. Teljes élettelenség s határozottan lanyha hangulat képezi már hosszabb idő óta a börzeüzletek jellemét. Félreismerhetetlen, hogy a nagy töke s a börze főmatadorai folyvást tartózkodó állást foglalnak el, s vagy épen nem, vagy csak igen csekély mértékben vesznek részt a börze üzleti s pénzügyi műveleteiben. A centralista lapok, -melyek min­dent felkapnak, ha arról van szó, hogy a közönség nézeteire saját ér­telmökben hassanak s azt némileg tévútra vezessék, azt állítják, hogy a börze irányadó emberei tartózkodása, a kormánynak Magyarország irányában követett túlengedékeny eljárása, valamint a megváltozott politikai rendszer okozza. Alig van tendentisusabb, majdnem nevetségesebb ez állitásnál! Vajon a börze nyilatkoztatott-e valaha rokonszenvet a most már félre­vetett Schmerlingféle rendszer iránt ? Avagy mutatott-e valami kiváló ellenszenvet Magyarország iránt ? tői s kiadói változáson ment keresztül, most nevét változtatta meg s „Magyarországésanagy világ" czimmel indult meg. Szer­kesztője Balázs Sándor, kiadói a Deutsch testvérek, s megjelent első száma mind képek, mind szöveg tekintetében gazdag és érdekes. Ro­vatainak száma is szaporodott a politikai szemlével és krónikával; a szemlét Falk Miksa irja. Óhajtjuk, hogy a lap kiterjedt föladatának mi­nél jobban megfeleljen s ehhez képest részesüljön a közönség pártolá­sában is. Előfizetési ára egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 ft. Olaszország állami átalakulása czíme alatt jelent meg egy volt tüzértiszttöl egy röpirat, mely politikai, társadalmi és katonai tanul­mány alakjában, s különös tekintettel Délolaszhonra sok érdekes ada­tot közöl Európa legújabb államának újjászervezéséről. A mü S t o 1 p­nál jelent meg Pesten, ára 50 kr. s az „Uj Korszak" kiadó-hivatalában is kapható. A gymnasiumok és reáltanodák igazgatóihoz felhívást intéz Schwarz Gyula, ki egy közoktatásügyi munkán dolgozik, mely­nek megírásánál nagy szüksége volna mindazon gymnasiumi és reál­tanodái programmokra, melyek 1850-től 1865-ig megjelentek. Fölkéri tehát a hazai gymnasiumok és reáltanodák igazgatóit, szíveskedjenek e programmokat 1850-től 1865-ig, vagy legalább az 186%-diki és 1864/5.diki tanfolyamról szólókat számárá az „Uj Korszak" szerkesz­tőségéhez (Pest gránátos-utca 7. sz.) vagy Székesfehérvárra, házához mielőbb beküldeni. Reitter Ferencz Duna csatorna terye, mióta a vigadó termében ki van állítva, még inkább fokozta a hozzá első pillanattól fogva csatolt közérdeket. Sennyey tárnokmester meghagyásából Reitter most em­lékiraton dolgozik, mely a költségek fedezését s a szükséges tőkék mi módoni megszerezhetését lesz tárgyalandó. A városi tanács is méltó figyelemben részesítvén e nagyszerű tervezetet, múltkori teljes tanács gyűlésében országos ügynek nyilatkoztatta. Sőt Sennyey tárnokmester azt kormányilag is pártolandó vállalatnak tartván, megígérte, hogy létrehozásában a kormány az országgyűléssel együtt fog közreműködni Ennélfogva várható, hogy a közeljövőben gyűlésezendő honatyák, nagy szerű politikai feladatuk mellett sem fognak megfelejtkezni ez ügyről, mely szerencsés megoldása által Pestet méltó diszü fővárossá fogja va­rázsolni. A Pannónia vashíd K a u z e r István mérnök és Maygráber Ágoston szabadalom tulajdonosok által a vigadó termében kiállított mintája egyik legérdekesebb látvány, melyet a technika legújabb fej­lődése nyújthat. Az öntött vashengerekből készült ívbolt, a legszélesebb folyamok áthidalására alkalmas a nélkül, hogy támoszlopot igényelne. Az illető szabadalomtulajdonosok magyarázó leírást és rajzot bocsá tottak közre, netaláni vállalkozóknak pedig, Pesten kétsas-utcza l-sö szám alatt bővebb tudósítással is szolgálnak. Válasz az „Idők Tanújáénak. Az „Idők Tanuja" sept. 14-kei számában nyilt levelet intéz b. ÉÖtvös József úrhoz, mert a „Politikai Hetilap"-ban— mint irja — „ultramontan" epitbetonnal tiszteltetett meg." Nyilt levele folyamában magyarázva, mi min­dent szoktak és lehet az ultramontan szó -alatt érteni, azt állítja, hogy e „ nem jóakarulag alkalmazott ultramontan név'' a báró ur akaratán kivül csúszott a lapba, és elvárja, hogy a báró ur öt „lapja legközelebbi számában egy pár egyenes szóval megnyugtatni szives leend." Az „Idők Tanuja", mely hatévi fennállását emlegeti, mégis nayg hirlap­irói járatlanságot tanúsít, hogy egy ismert író nevével jegyzett czikkben elő­forduló kitételért nem az illető irót, nem is a lap felelős szerkesztőjét, hanem a lap tulajdonosát akarja kérdőre vonni. Báró Eötvös József ur alá szokta írni politikai czikkeit. Ha az „Idők Tanúja" neheztelése ezekre vonatkozik ám kérjen tőle megnyugtatást. Pest, 1865. sept. 17. KELETI KAROLY. R, KERESKEDÉS. Az agio folytonos ingadozása s az osztrák állampapírok alacsony árfolyama[Schmerling lovag idején, nem-e feltűnő módon mutatja,miként itélta börze a fenállott politikai rendszerről ? Nem nyilatkoztatta-e ki a börze ez által világosan, hogy ama politikában nem bízik ? A töke, mely fictiókra nem adja magát s puszta látszat által még nem csalatja magát, tudta, hogy a Schmerlingféle alkotások sokkal in­kább magukban hordják az ideiglenesség csiráját", semhogy előbb utóbb tönkre ne menjenek s a népek határozott ellenszenvén hajótö­rést ne szenvedjenek. A börze nagyon jól tudta, hogy a régi rendszer sok belső bajban szenved s ennélfogva mindig határozott ellenzéke volt az előbbi kormánynak. Most, midőn a közigazgatás élére állított férfiak más utakra tér­nek s a nemzet óhajait számba venni látszanak, a börze is nehezen fogja folytatni előbbi ellentállását. A töke mindenekelőtt rendezett államviszonyokat kiván, s & mely kormány ezekre törekszik, ahoz bizonyosan ö is bizalomtelje­sen fog fordulni.

Next

/
Thumbnails
Contents