Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 12. szám - Az erdélyi országgyülés

145 badsággal, s azon egyesek szabadsága is nélkülöz minden garantiát; — a második esetben az ország alkotmányos lehet, a parlamentáris kormányában btiszkélkedhetik; de az egyes polgárokra nézve nem létezik egyéni szabadság. A hol a határvonal, mely az állam s helyhatóság teendőit egymástól elválasztja, pontosan ki nem jelöltetett s azon jog, melyet a törvényhozás minden az államban működő hatóságok hatáskörének meghatározására bir, el nem ismertetik vagy kellőleg nem gyakoroltatik, a közigazgatás a rend helyett csak súrlódásokat idézhet elé. Végre felelősség nélkül, vagy helyesebben mondva, oly törvényes intézkedések nélkül, melyek arról biztosítanak, hogy a felelősség elve ne csak az alkotmány disze legyen, hanem oly valami, mivel az egyes polgárok jogaiknak védelmére élhessenek j — felelőség nélkül elérhetjük azt, hogy az állam, a megye s a község nevében sokat kormányoztassunk oly hivatalnokok által, kiket névszerint felelős miniszterek neveztek ki, vagy kiket a helyhatóságban magunk válasz tottunk; de azt, hogy jól, hogy a többség kivánatai szerint s az egyes minden jogainak tiszteletével kormányoztassunk, nem fogjuk elérni soha. E czikk hosszabbra nyúlt, mint szerettem. De szükségesnek tartám, hogy mielőtt hazánk közigazgatásának szervezéséről szólok, azon elveket adjam elő, melyek valóban szabad országokban a közigazgatásnak alapját képezik. •— A politikai tudománynak egyik legnehezebb s legfontosabb tárgya ez, s ezért olvasóim, reménylem, megbocsátják, ha nézeteimet ugy akarván előadni, hogy azokat mindenki fáradság nélkül megérthesse, talán hosszadalmassá váltam. B. EÖTVÖS JÓZSEF. A Magyar országgyűlést, mint Bécsből hallani, azonnal összehívják, mihelyt a megyék fejeitől megérkezik a jelentés, hogy az ideiglenes szervezéssel elkészültek. S$<^*§ A szab. kir. városok ideiglenes szervezése körül a kormány ugyanazon elvek szerint akar eljárni, mint a megyékben, csakhogy ott kir. biztosok fognak működni főispánok helyett. Gr. Cziráky János Magyarország főkincstárnokává neveztetett ki. Az erdélyi országgyűlési összehívó kir. leirat, mely magyar, német és oláh nyelven van kiállítva, Kolozsvártt e hó 12-dikén hirdettetett ki a kormányszék ülésében. Ezen országgyűlés elnökévé ő felsége b. Kemény Ferencz val. titk. tanácsost nevezte ki. A szász nems igy tovább. Általában bajos megérteni, mondja ugyancsak a „Gondolat physiologiájának" irója, miféle kapcsolat legyen bármifele agyi alak meg az észbeli tehetség között. Testi működésekben van értelme az alaknak, s könnyen megfoghatjuk, hogy az őrlő fog nem olyan, mint a vágó, megértjük, hogy az emésztő cső, a tagok csont- vagy izomemeltyűi, a könyök vagy térd csuklói miért olyan alakúak, a minők; de miféle összeköttetést képzeljünk az agy kerek, négyszögű, tojásdad vagy hegyes alakja, meg az emlékezet, képzelet, ítélet, ész ereje között? A nagy hasonlatosság, mely az emberi meg majomi agy alakja között található s melyet legújabban kivált Darwin elméletének hívei buzgólkodtak minél részletesebben megállapítani, szintén az alak jelentősége ellen szól. Mert ha a majom, agyi alakjára , oly közel áll az emberhez, hogyan lehet, hogy lelki működéseire mégis oly távol áll tőle ? A lelki különbség okának tehát másutt kell lenni. De lássuk az agyi alak részleteit. Kettőt szokás megkülönböztetni: egyik az agy növekedése hátrafelé; a másik, dudorainak nagysága és száma. Az élettan kimondta, hogy minél inkább elfödi a nagy agy az agy többi részét, annál eszesebb az állat. A rágcsálóknál, úgymond Flourens, a két karéj a négy halmot sem borítja be; a kérődzőknél és húsevőknél már beborítja; a vastagbőrüeknél az agyacsig terjed; az orangoknál beborítja; az embernél túlterjed rajta. Leuret azonban ezen tételt sem fogadhatja törvényül. Elismeri ugyan, hogy a mely állatoknál az agyacs be van borítva, azok eszesek, a melyeknél pedig födetlen, azok többnyire ostobák; de viszásnak tartja, hogy a kutya és róka egy sorban legyen a kossal, és hátrább a fókánál s vidránál, némely majom pndig még az emberen is tultegyen. Az agy dudorait illetőleg, Desmoulins azon szabályt állította föl, hogy minél számosabbak az agy kidudorodásai, annál nagyobb az ész ; mások még hozzátették, hogy minél mélyebbek a barázdák a dudorok között. Flourens helyesli e szabályt. A rágcsálók a legbutább emlősök úgymond, s nekik nincsenek dudoraik. A kérődzőknek, melyek eszesebbek, már vannak. Még több van a vastagbőrüeknek, még több a húsevőknek, még több a majmoknak, orangoknak, legtöbb az emberzeti egyetemet, mint hallik, csak az erdélyi] országgyűlés választási rendjének kihirdetése után hívják össze. Pbzsegamegye közgyűlését, mint a prágai „Politikának Pozsegából és Zágrábból sürgönyözik, e hó 15-dikén a közvélemény meghiúsított nyilvánítására használták föl. A közgyűlés ugyanis, mely az udv. korlátnokságnak a gyűlés megtartására mutatkozó intézvénye fölolvasásával kezdődött, délutáni 2 órakor a főispán által berekesztetvén, s az értelmiség nagyobbrésze már el is távozván belőle : Galacz, kir. törvényszéki elnök hálaföiratot indítványozott Mazuranics udv. korlátnokhoz. Ebből heves vite keletkezett. Az indítvány ellen mind a két alispán s a város küldöttje tiltakozott — de híjába. Az összebeszéltek, számos jogositlan személy hozzájárultával, a hálaföliratot megszavazták. K Az erdélyi ország-gyűlés. A fejedelmi leirat, mely „Erdély Nagyfejedelemség alkotmányszerű hongyülését f. évi nov. 19-dikére Kolozsvárra" egybehívja, megjelent. Mi magyarokul megszoktuk 'volt, hogy a politikai kérdéseket a hozandó határozat előtt meghányjuk, gyakran hevesen tárgyaljuk s néha kelleténél tüzesebb szónoklatokat [pazaroljunk reájok, de a fejedelmi szó, többé nem képezte discussióink tárgyát. Ha pedig a törvényes király bármely rendelete jogainkba talált ütközni, vagy érdekeinket sérté: meg volt a repraesentatiok több neme, melyekben a nemzet, fiúi tisztelettel kimondá sérelmeit vagy elégületlenségét, de hirlapilag foszlányokká nem szakgattuk, izzé nem téptük, s a koronás uralkodó személye mindenkor kívül állott a vitán, aés sérthetetlenségével felül a kormányon. Lajtántuli centralista szomszédaink, e tárgyban máskép vélekednek. Az erdélyi országgyűlés egybehivásának sokat vitatott kérdése ténynyé vált, az egybehívó rendelet császáruk aláírásával megjelent, s ők nem szűnnek meg kigyót, békát kiáltani oly fejedelmi cselekvényre, mely csodás jogfictióik mellett, törvénytelennek látszik előttök. Az országgyűlést egybehívó leirat, hivatkozva az októberi diplomára, melyben a magyar koronához tartozó országok alkotmányos intézményei visszaállitattak, további folyamában igy szól: „Hogy szeretett Erdély Nagyfejedelemségünk államjogi viszonyai rendezésének nagy fontosságú kérdése azon benső összefüggésnél fogva, melyben e tartomány a Mi magyar koronánkhoz áll, kielégitőleg véglegesen megoldassék, szükségesnek láttuk Erdély Nagyfejedelemségünk alkotmány szerű hongyülését f. évi nov. 19-ére Kolozsvár szabad királyi városunkba az 1791 : XV. t. c. által meghatározott szerkezet mellett egybehívni, mely hongyülés elé, mint egyedüli és kizárólagos tanácskozmányi tárgy, az 1848 : I. t. c. revisiója Magyarország és nek. De Leuret kimutatja, hogy ez a szabály sem áll. Az ő vizsgálata azt bizonyítják, hogy a rágcsálók agyán több a dudor, mint a húsevőkén. Ugyancsak dudorok tekintetében a kos közelebb áll az elefánthoz, mint a kutya, s mennyivel butább ! A ló és kutya, ha kitanítják, felülmúlja mind az elefántot, mind a majmot, pedig a két utóbbinak dudarai sokkal nagyobbak és számosabbak. Legnevezetesb azonban, hogy az elefántnál — mint Leuret-n kivül Gratiolet is állítja — a dudorok nagyobbak és számosabbak, mint az embernél. Baillarger már annyira megy, hogy épen ellenkezőleg, annál több észt föltételez, minél csekélyebb az agy felülete, foglalmához képest. » Ha az emberi agyakat nem állatiakkal, hanem egymás között hasonlítjuk össze, a megállapított szabályok elé szintén számtalan kivétel gördül. Az az egy kétségtelen, hogy az ész nyiivánulására az agynak bizonyos nagysága megkívántatik, s Lelut szerint e nagyság minimumát a koponya 16—17 hüvelyknyi kerülete (vízszintesen) és az agynak mintegy ezer grammnyi súlya határozza meg. Kétségesebb már az, a mit Gall után a német boncztudósok állapítottak meg, hogy az agy súlya az élet első, nagyobb felében - - körülbelül az 50-dik évig — növekszik, azután fogy. Gratiolet ellenkezőleg ugy vélekedik, hogy az agy az élet véghanyatlásaig folyvást növekszik. A nőnek már Aristoteles korában könnyebb agyat tulajdonítottak, mint a férfiúnak ; e nézet azonban ujabban szintén számos ellenmondással találkozott, és vannak — mint például Meckel — kik, az idegekhez s egész testhez képest, épen a nő agyát tartják nagyobbnak. Cruveilhier meg azt állítja, hogy a nemnek teljességgel semmi hatása sincs az agyra. Összehasonlították a különféle emberfajok agyát is, a koponya üregének nagysága szerint, s Broca szerint az agy nagyságának foka, me^elel az illető emberfajok értelmiségi fokának. Legnagyobb fejűnek találták pedig a kaukázit (természetesen kaukáziak voltak a vizsgálók), kisebbnek a mongolt, még kisebbnek az afrikai négert, legkisebbnek az óceániai négert. Gratiolet még azonfelül fölfedezte, hogy a koponya varrásai a magasabb fajoknál sokkal később forrnak össze, mint az alsóbbaknál, ugy hogy azoknál az agy, s vele a koponya is, tovább