Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 10. szám

120 szélyben forogna; akkor aggodalommal néztünk a jövőnek elébe. Nem niintha mind e zaj s fenyegetőzés feltételeinkben megingathatnának. Mint eddig, ugy ezentúl ragaszkodni fogunk törvényes jogainkhoz. Mint eddig, ugy ezentúl tudjuk, hogy saját jogaink legjobb garantiája, mások jogainak tiszteletében kereshető, s hogy nem a Lajtán tuli népek szabadsága, hanem csak az veszélyeztethetné alkotmányosságunkat, ha azon népeknek egy része, melyekkel fejedelmünk egysége által feloldhatatlan viszonyban állunk, az alkotmányos szabadságtól megfosztatnának. E részben nem felejtettükei, legalább a sérelmeket nem, melyek 1848 előtt alkotmányos életünk egyik főtárgyát képezék, s nem tanultunk azoktól, kik a birodalom felének katonai kormányzását tapsokkal fogadták, s a bécsi journalistikának haragja nem fogja megváltoztatni az irányt, melyet kötelességeink élőnkbe jelöltek. —• De tekintve a hatást, melyet a sajtó a közvéleményre, s főkép azon hangulatra gyakorol, melyben politikai kérdések tárgyaltatnak; s meggyőződve, hogy viszonyaink békés kiegyenlítése csak a népek egyetértése által s csak akkor sikerülhet, ha azok érdekeiknek közösségéről meg vannak győződve; nem maradhattunk közönyösek a bécsi sajtónak magatartása iránt, akár a közvélemény nyilatkozatát, akár csak egy eszközt láttunk abban , mely által bizonyos emberek a közvéleményre hatni kivánnak. Kaiserfeld Móricz urnák beszéde legalább arról meggyőzhet mindenkit, hogy mit a bécsi lapokban naponként olvasunk, az a bécsi journalistika véleménye lehet, de bizonyosan nem azon férfiaké, kikben a Lajtán túli népek érzelmeinek legnemesebb képviselőit tiszteljük, kiknek szava hazájukban, mint nálunk, már csak azért is a legnagyobb súlylyal bir, mert mindig csak az alkotmányos szabadság érdekében használtatott. Kaiserfeld urnák beszéde nem programm, s igy nem határozhatjuk meg, mennyiben egyeznek meg nézeteink minden egyes kérdésekre nézve. — Felfogásunk szerint azon férfiú, ki a jogcontinuitásnak elvét egész kiterjedésében elismeri, midőn a februári alkotmány módosításának módjáról szól, bizonyosan nem vonja kétségbe azon tételt, mely a jogcontinuitás elvének szükséges következése: hogy azon alkotmány, mely a magyar országgyűlés által soha nem fogadtatott el, a magyar korona területén kötelező erővel nem is bírhat. S mí bizonyosan nem fogjuk kétségbe vonni, a magyar tudományt és magyar hazát éltette. Purkinje — nem elég tapintatosan — azt -a ruganyos gondolatot vegyítette felköszöntésébe, hogy Magyarország nem cdupán a magyaroké. A közönség azonban — tapintatosan tisztelte a vendégjogot s a feledés fátyólával borította az öreg ur szavait. Az a bizonyos szolgabíró, ki minap a bécsi német egyetem ünnepélyén magyarul szónokolt, ezúttal, a magyar búvárok lakomáján, jónak látta latinul szónokolni. De minden hatás nélkül. Majláth korlátnok, kit vártunk, elfoglaltatása miatt nem jelenhetett meg. Azonban érte is emeltünk poharat. Szerdán (aug. 30-dikán) volt a dévény-hainburg-németóvári kirándulás, mely az egész napot betöltötte s minden tekintetben sikerült, csakhogy a visszajövetel esőben történt. Megnéztük a dévényi magyar, a hainburgi német s a petronelli (illetőleg carnuntumi) római romokat, Dévényben a regényes vidéket, Hamburgban a dohány- és tügyárat s egyéb intézeteket, Német-Ovártt a fürdőt, az úgynevezett Törökhegyet, a magyar kápolnát s a gót templomban Sz. István magyar király képét. A magyar kápolnát, a monda szerint, első királyunk építtette, hálából, hogy az óvári útnak egy meredekén a fenyegető veszélyt elkerülte. A kikötő helyek, hol a gőzhajó megállott, mindenütt ünnepélyesen föl voltak díszítve, legünnepélyesebben Hamburgban, hol diszkapu is állott lombokból, főhelyén magyar zászlókkal, egyik oszlopán a magyar, másikán az alsó-ausztriai czimerrel. A diszkapu előtt a hainburgi polgárok küldöttsége üdvözölte a magyar vendégeket, kiknek nevében a nagygyűlés alelnöke Balassa válaszolt. Este, midőn elindultunk, a hainburgi zenekar játszott a parton s a dalárda jött hajónkra búcsudalokat zengeni. Képzelhetni, hogy ennyi szívesség mennyire meghatotta az olvadékony magyar sziveket, s nem volt hosszavége az éljenzésnek, a mivel a távozók a parton, az eső ellenére tömegesen egybegyűlt hamburgiak és ugyanott összesereglett magyar katonák ujjongását viszonozták. Igazi testvéresülési jelenet volt. Ut közben a pajkos szél engedett magának egy kis politikai tüntetést. Midőn Dévénytől Hainburg felé haladtunk, Purkinje bácsi magastetejü kalapját karjára kapta s szépen betemette a Duna hullámai közé. Kalapot kerestünk az öreg ur számára s kaptunk is egy magyar hogy ezen alkotmány a Lajtán túli tartományok alaptörvénye, mely csak az alkotmányban késziíettt úton módosítható De egyes kérdésekben Kaiseríeld úrtól talán eltérhetnek nézeteink, csak egyben nem, s az azon meggyőződés, hogy valamint saját hazánk ugy az egész birodalom alkotmányos szabadságának főgarantiáját mi is azon solidaritásban keressük, mely a birodalom minden népeinek valóságos érdekei között létezik; s ha viszonyaink békés kiegyenlítése, — melyet valamennyien óhajtunk —• sikerülni fog, az főként azoknak érdeme lesz, kik ezt belátva, hontársaikat minden alkalommal arra figyelmeztetik, hogy az egység, melytől a birodalom hatalmi állása függ, s mely után törekedni kell, nem az alkotmánynak bizonyos formái, hanem csak a népek egyetértése által érhető el. Az erdélyi kérdés, mint már a mult héten is jeleztük, birodalmi fontosságra vergődött. A hét közben nagyobb számmal történt főispáni kinevezések, sőt még a kanczellár utasításai az uj főispánokhoz sem tudták csökkenteni azon érdekeltséget, melylyel e kérdés a bécsiek szemében bír. De ha csak érdekeltség volna, a mivel a Lajtán túli sajtó ez ügyet tárgyalja, akkor hagyján; hanem féltékenység, irigység, boszú, mindenekfölött pedig a — tényleg bitorolt, jogilag sohasem bírt — uralom elveszthetése miatti aggodalom az, mi a bécsi sajtó egy részének kifakadásait oly keserűvé teszi. S ha csak az „Ostd. Post," a „N. Fr. Presse" vagy épen az „Oest. Ztg" volnának azok, melyek e zavart jogi fogalmakon alapuló megtámadásokat intézik nem a magyar sajtó, hanem a szt. István koronájabeli összes magyarság ellen; ha csak a bukott rendszer még mind élő néhány pártosa féltené, az erdélyi kérdés szerencsés megoldása által tán örökre kizárt centralista kormányzat visszatérése iránt táplált reményét; — de mikor még a rendszerváltozás őszinte barátjaí, mint például az ujabban oly higgadt és méltányos hangon szóló régi „Presse" remegni kezdenek az osztrák alkotmányért, akkor kétkednünk kell, hogy a lajtántúli szabadelvűek őszintén óhajtsák az alkotmányosságot, mely épen a jogok tiszteletében és sérthetetlenségében leli legerősebb kifejezését,— és hinnünk kell, hogy csak uralom után vágynak, mely az absolutismus utján fentartható nem levén, most már álalkotmányosság formájában akarnák azt felettünk gyakorolni. Ha ugyanis a jogfolytonosság eszméje őszintén el lett volna fogadva a lajtántúli körökben, lehetetlen volna az 1848-ban szentesített törvény által létesült, tényleg gyakorlatba ment erdélyi uniót tagadni. Lehetetlen volna azontúl a törvények évszámszerinti érvényességi fokára gúüyosan hivatkozva azt kérdezni, vájjon a 48-diki törvények többet érnek-e, mert néhány évvel régibbek, az 1863-diki szebeni gyűlés határozatainál ? Lehetetlen volna, mondjuk, azt tenni; mert okvetlenül eszükbe jutna a kétkedőknek, hogy a bukott rendszer műtéte pörgét. Mikor ezt az öreg ur fejébe tette, nagy éljenzés hangzott föl mit ő egy rögtönzött politikai beszéddel viszonzott, még pedig cseh nyelven. Tréfásan megjegyezte, hogy magyar kalap kerülvén fejére, félig mintegy meg van magyarosítva, stb. Beszédére Doleschall miskolczi orvos tótul válaszolt. A pozsonyi nagygyűlés alatt három érdekes tárlat is állott nyitva a közönségnek: egyik, intézetek és egyesek által beküldött számos és nagybecsű gazdasági, ipari, régiségi és mü-tárgyakat foglalt magában, összesen 2478 darab,köztük: Piloty hires „Nérója;" a másik a helybeli természettudományi társulat gazdag természetrajzi gyűjteménye; a harmadik gr. Pdlffy János ritka nevezetességű ipar- és műkincsei; id. Kuhinyi Ferencz érdekes geológiai tárgyai és rajzai. A második, kisebb kirándulás pénteken (sept. l-jén) történt a szent-györgyi templom meg a bazini fürdő és a vegyészi gyár megszemlélésére. A közgyűlések vagy (kirándulások által igénybe nem vett napokon az elnök, gr. Zichy Károly kisebb körű ebédeket adott a nagygyűlés egyes tagjainak. De mondjuk már meg a jövő évi nagygyűlésnek helyét és elöljáróságát. A szombati zárgyülés a legközelebbi nagygyűlés helyének az oly sok tekintetben fontos Gömörmegye egyik városát, Rimaszombatot, elnökének Koburg-Koháry Ágost hget, alelnökének Kulinyi Ágostont, és Kovács-Sebestyén Endrét, titkárainak pedig Marikovszky Gusztáv és Batizfalvy Sámuel orvostudorokat választotta. A folyó ügyeket kezelő központi bizottság is kiegészíttetett. A zárgyülés határozatai közöl kiemeljük még ezt a kettőt : 1) 0 Felsége föl fog kéretni, hogy a romladozó Vajda-Hunyad vára helyrállitására s fentartására szükséges költséget utalványozni méltóztassék ; 2) az országgyűlés elé törvényjavaslat fog terjesztetni az iránt, hogy a régi műemlékek területe kisajátittatván, nemzeti vagyonnak nyilvánittassék, egyszersmind pedig műemlékeink fölött őrködendő országos bizottság állíttassék föL Reméljük, hogy mind a két kérelemnek sikere lesz. G. Á.