Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 9. szám - Az ó- és újvilág távirati összekötése

114 művész folyamodhatik segélyért ez alapból, feltéve azt, hogy tehetsége van, s hogy vagyontalan. — Waldmilller György ismert bécsi festész 72 éves korában f. h. 23-án meghalt. A bécsi akadémiának sokáig tanára volt s magán mű­helyében mig számosabb tanulót képzett, mint gyakorló művész, rend­kívüli tevékenységet fejtett ki s müvei mindvégig nagy kelendőségnek örvendtek, kivált Bécsben és környékén, melynek népe tanulmányai és müveinek főtárgya volt teljes életében. — Iskolát még nem alapított. Ha egészségesebb szellem lengené át a bécsi és rövidebb értelemben vett osztrák művészetet, azt mondanák: azért, mert noha a régi meste­rek nyomán haladva Waldmüller kezdetben nagy reményekre jogosí­tott, utóbb mégis szakítva a traditiókkal, oly irányba tévedt, mely fel­tétlenül hódolva a létezőnek, egyedül a természet puszta másolásában kereste legfőbb feladatát a művészetnek. Bécs művészköreinek csak­ugyan nem volt az utóbbi időkben tisztább vérű naturalistája a 70 éves Waldmüllernél. Egyedül állt elveivel vén napjaiban. — Egy érdeme mindamellett tagadhatatlan: az ausztriai népélet, s kivált kedélyesebb oldalainak feltüntetésében felülmulta minden vetélytársát. Számos ily­nemű képében sok a valódi bensöség, sőt tárgyilagos költészet is. — A képzőművészet terén felmerült ujabb tehetségként a lapok — Agneessens Edvard, a brüsseli m. akadémia alig 22 éves tanítványát emlegetik. Miután a felsőbb rajzoktatás valamennyi osztályában el­nyerte az első díjjakat, jelenleg a brüsseli akadémia által mostani s már kilépett tanítványai számára kitűzött három rendbeli dijakat is, a bíráló bizottság kénytelen volt neki odaítélni. Minden odamutat, hogy a történelmi festészet mezején, e jeles ifjúval nemsokára talál­kozni fogunk. Pest ármentcsilésc s a Duna-csatorna, szóval Reitter Ferencz hár­mas tervezete fölött mult szombaton külön ülés tartatott a városháznál, melyben az előterjesztett munkálat roppant tetszéssel fogadtatván, ha­tározatba ment, hogy a tárgy külön bizottmányra ruháztassék, melybe a következő urak résztvenni kéretnek : grv Andrássy Gyula, Csengery Antal, Deák Ferencz, b. Eötvös József, Erkövy Adolf, Fuchs Rudolf, Ferro Dániel, Gschwindt Mór, Herrich Károly, Hollán Ernő, Jókai Mór, b. Kemény Zsigmond, Kochmeister Frigyes, Klauzál Gábor, Per­ger Ignácz, Preuszner József, gr. Széchenyi Ödön, Somssich Pál, Ur­ményi József. E bizottmány javallata esetén fölterjesztené a tervezetet a m. kir. Helytartótanácshoz, mely azt az orsz. gazdasági egylet, ke­reskedelmi kamra és a föépítészeti hivatal tagjaiból alakítandó bizott­mányhoz, szakértő vélemény kihallgatása végett áttenné. Addig is az eredeti tervek a redoute-épület kisebb termében naponkint d. u. 3—6 közt közszemlére lesznek kitéve. A gyűlésben egyes hangok is hal­latszottak, melyek az egész ügyet ö felsége elé kívánták terjesz­tetni, hogy az királyi propositio alakjában a legközelebbi országgyű­lés határozata alá kerüljön. Örömmel értesülünk ez ügy lelkes felkaro­lásáról, mely egyrészt azt mutatja, hogy a tervezet fontossága az ille­tőket áthatotta, másrészt meg biztosítékot nyújt az iránt, hogy a javas­lat nem lesz a pusztában elvesző hang, hanem mihamarább valósulni fog a főváros s az egész ország javára. A Széchenyi-szobor legméltóbb helyén, a lánczhid-téren fog felál­líttatni. A helytartóság eziránti intézkedése a városi hatósághoz már leérkezett. A magyar országgyűlés felsőháza tagjai száma és rangja iránt még kevés hiteles adat jutott a közönség tudomására. A legutóbbi 1861-diki országgyűlésen jelen volt 26 főpap, 7 országos zászlós, 38 föispány, 105 gróf és 45 báró, összesen 221. Felmentést kért 138 fő­pap és regalista, nem kért 339, összesen 477; e szerint a magyar or­szággyűlés felsőházának mindössze 698 jogosított tagja volna. A magyar orvosok és természetvizsgalók Xl-dik nagygyűlése — mint pozsonyi tudósítónk irja— nemcsak fényes és népes, hanem társa­dalmi élvezetekben, s a mi a fődolog, tudományos tekintetben is gaz­dag lesz. Eredményeiről most még nem Írhatunk, mert az első közgyű­lés épen mai lapunk megjelenése napján tartatik. A tagok beírása pén­teken kezdődött, s szombaton délig 135-re emelkedett; a vendégek zömét azonban csak szombat estére s vasárnap délelőttre várták. Az ismerkedési estély vasárnap este volt vegbemenendö a primási palo­tában, mely alkalommal a pozsonyi polgárság fáklyás-zenével ké­szült vendégeit megtisztelni. Ugyancsak vasárnap volt megnyílandó a nagygyűlés idejére rendezett nagy tárlat is, melynek egyik része, a gaz­dasági, müipari, művészeti s régiségi czikkek a Grassalkovichféle palo­tában, a természetrajziak pedig a jogakadémia épületében vannak kiál­lítva. A kiállított tárgyak száma két ezerre tehető, s belbecs tekintében is nagy érdeket képviselnek. Az első közgyűlés napján Pozsony városa la­komát ád vendédégeinek a herczegsori lovardában. A tervezett kirán­dulások között mindenesetre legélvezetesebb lesz a szerdai, mely a haza határain is túlterjed; főpontjai Dévény, a hainburgi vár, a németóvári fürdő s a római romok Petronell mellett. A gyűlés emlé­kére Pozsony városa érmet veretett, melynek egyik lapja a természet­tudományok csinos allegóriái képét ábrázolja, ezen körülírással: Scientia motu darior ; másik lapján van az ajánlat. Az érem bronz­ban és ezüstben van kiverve; bronzérmet minden lap ingyen kap, ezüstöt 6 ftjával. Még becsesebb emléket nyújt vendégeinek Pozsony azon emlékiratban,melyet ez alkalommal ZichyKároly gr. költség4n köz­rebocsát s mely az annyi tekintetben nevezetes városnak történeti, helyrajzi, statistikai, természetrajzi s régiségtani ismertetését, rajzokkal s geológiai térképpel íoglalva magában, az első (hétfői) közgyűlé­sen fog a tagok között kiosztatni. Ez első közgyűlésen Kubinyi Fe­renc és a bécsi geolog Hauer fognak előadásokat tartani. Ugyan e köz­gyűlést, mint a tagok örömmel értesülnek, a magyar korlátnok, Majláth is megtiszteli jelenlétével. GrAZDASÁG, IPAR, KERESKEDÉS. Szemle. Pest, aug. 27. Az üzlet menete a lefolyt héten, gabonára nézve szilárd volt, az árak emelkedésre hajoltak. Oka ennek a külpiaczokon keresendő, me­lyek általában nagy vételkedvet tanúsítottak. Névszerint ismét Anglia ment elöl jó példával s a legutóbbi londoni piaczon, a buza ára ismét egy shillinggel emelkedett. Ez emelkedést főkép az ottani tartós eső­zés okozta, mely a még kinnlevö gabona minőségét rontja ; hozzájárul azonban a keleti tengermellékröl, Lengyel- és Dél-Németországból kerülő tudósítások rosz híre, mely a tartós nedvességet szintén káros­nak mondja, elannyira pedig, hogy a kivitel ez országokból nagyon kérdésesnek látszik, legalább bizonyára csak korlátolt lesz. Franczia piaczok is nagyobb szilárdságot tanúsítottak, mint a le­folyt héten s mind Párisban, mind a megyei gabonapiaczokon buza és liszt magasabb árak mellett kelt. A német és svajczi piaczokon szintén élénk üzlet folyt. Berlin, Stettin, .Bresslau|, Nürnberg, München, ^Frankfurt, ^Mannheim, Lin­denau, Zürich és Basel mind áremelkedést jelentenek. E kedvező hir nem téveszté hatását a helybeli piaczra sem. Az itt tartózkodó külföldi vevők élénk részvétele a vásárlásban könnyen ráállt a tulajdonosok által követelt 10—15 krral magasabb árakba, s igy körülbelől 45,000 mérő kelt el a külföld számára. Helybeli mal­maink is tekintélyes mennyiséget szedtek össze a piaczon s annál szi­vesebben engedtek a nagyobb követeléseknek, minthogy a liszt keleté is javult. , Az ideszállítás tetemes volt s mindennemű gabonában körülbelől 60,000 mérőre rúgott. A hét végével következő árakat jegyeztek: búza bánsági régi 85—86 fontos 2 ft 85—2 fc 95 krig, 87- 88 fontos 3 ft 10—3 ft 20 krig, tiszai 87—88 fontos 3 ft 20- 3 ft 35 krig, uj 88—90 fontos 3 ft 30—3 tt 45 krig, pestvidéki 86—87 fontos 3 ft 10—3 ft 20 krig, 87— 88 fontos 3 ft 20—3 ft 30 krig, fehérvári uj 88—89 fontos 3 ft 35— 3 ft 45 krig. Rozs Szászország számára keresve volt, régi 76—80 fon­tos 1 ft 75—1 ft 90 krig, uj 79—81 fontos 1 ít 95— 2 ft 5 krig. Árpa el volt hanyagolva, sörfőzésre való 1 ft 75— 1 ft 90 krig, uj 79—81 fontos 1 ft 95—2 ft 5 krig. — Lanyha üzlet mellett 43 — 50 fontos zab 1 ft 15—1 ft 23 kron kelt. Kukoriczát a helybeli sertések számára kö­rülbelül 10,000 mérőt vettek 1 ft 65-1 ft 95 kron. Liszt. A buza ára fölszökése következtében a liszt ára is fel­jebb szállt annál is inkább, mert ezen czikk kelendősége nagyon jó Az árak következők: Asztali dara, öreg szemű 12 ft, finom 12 ft. Ki­rályliszt 10 ít 80 kr. Lángliszt, különös 9 ft 80 kr. Lángliszt vagy sütő kivonat 9 ft. Zsemlyeliszt, különös 8 ft 50 kr, 7 ft 40 kr. Kenyérliszt, első rendű 6 ft, másod rendű 4 ft 60 kr, harmad rendű 3 ít 80 kr. Korpa, finom 2 ft, goromba 1 ft 50 kr. Malompor 2 ft 50 kr. Ocsu vagy rosta alja 2 ft. A folyó országos vásár a kézmüáruk, valamint a terményekre nézve kedvező eredményt hozott. Főkép a gyapjú kedvelt czikk volt, melyből összesen körülbelül 15,000 mázsa adatott el, mi mellett az árak átlagosan 5—6 fttal felszöktek. — A vevők közt nevezetesen a kül­föld volt képviselve, és föfigyelmét az egynyiretü posztó- és fésűs gyap­júra irányozta. Repcze. E czikket illetőleg, a vételkedv élénknek nem mondható daczára annak, hogy a behozatal nagyon csekély. Káposzta repcze 6 ft 60—6 ft 75 krral fizettetett. — Szesz iránt sem nyilvánult nagyobb tuda­kozódás ; eladatott 1500 mérő 43V2 kron hordó nélkül. Későbbre szál­litandóra nézve tökéletesen pang az üzlet, mert a készítők nincsenek még tisztában az adó iránt. — Az üzérkedés is ennek követ­keztében várakozó helyzetet foglal el.—Disznózsír. A szilárd han­gulat, mely már mult héten e czikk üzletmenetét jellemzé, fenn­tartotta magát. Az összes forgalom 3000 mázsára rúgott, 38V4 —383/u frtnyi ár mellett. Szalonna, török szilva és méz elhanyagoltat-

Next

/
Thumbnails
Contents