Politikai hetilap, 1865 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1865 / 9. szám - Az ó- és újvilág távirati összekötése

\ 112 furti diaeta. szemét akarták kitörölni. Addig , migcsak ar,ra kerülne a sor, hogy a német szövetség állitson egy német hajóhadat Kiel-Iel, mint szövetségi kikötővel, Poroszor­szág fog ott, a gasteini egyezmény értelmében, tengerészeti telepeket állitani s Kiel — mint mondani szokás — egyelőre, de meg azután is a porosz hajóhad kikötője marad. Rends­burgnak nem kell valami különös fontosságot tulajdonítani (melyet az egyezmény szerint Ausztria és Poroszország, min­den évben változó commandóval együtt fognak megszállva tartani). A herczegségek katonailag legfontosabb része, Schles­wiggel Poroszországnak jutott; s aki Schleswigben ben ül, annak nincs Rendsburgra szüksége. Azonban hadd legyen Rendsburg szövetségi vár és Kiel szövetségi kikötő. „Annál jobb! —- kiált fel a „Spen. Ztg." igy legalább a német kö­zép- és kis államok segíteni fognak a porosz hajóhadat lábra állitani!" Politikában döntő: a szilárd akarat és világos szándék; s ugy látszik Bismarck ur, az egész gasteini egyezkedés alatt, a szellem e ruganyosságát megtartotta. Ha hiányzik is be­lőle, hogy nem katona, mint nagy Fridrik, mégis annyi győ­zelmet vivott ki, mintha tábornok lett volna. így hatalmába kerített még két katonai utat Holsteinon keresztül, az egyi­ket, mely Lübecktől Kiéibe s a másikat, mely Hamburgból Rendsburgba vezet. E két vonalon távirat, posta, s Lübeck­től Kielen át a schleswigi határokig tervezett vasút Porosz­ország, illetőleg porosz hivatalnokok rendelkezése alatt áll. A kiéli kikötőbe befuthatnak ugyan az osztrák hajók is, hanem a vezénylet és a rendőrség ott is porosz. Végre Poroszország elhatározásától függ; mikor lépjenek be a herczegségek a vámegyletbe. Egyszóval az egész gasteini egyezményből az tűnik ki, hogy Bismarck ur ugy intézkedett, mintha Poroszország a hgségekben állan­dóan letelepedni szándékoznék, Ausztria pedig csak beszállá­solt vendég volna. „Világosan kitűnik ez egyezményből — irja az „Avenir National" — hogy a német szövetséget egy­átalán többé számba nem veszik. Minden nélküle történt. Még udvariassághói sem ereszkedtek le annyira, hogy vele szóba álljanak. Mit használ most Beust és Pfordten urak diplomatiai izgatása? A düppeli sánczoknál München és Dresda épen ugy legyőzetett mint Kopenhága. A status quo lehető hosszura nyújtása, mind a két nagy hatalomnak különös érdekében fekszik. Mióta oly megindító kibékülés jött létre Bécs és Berlin közt, jó lesz, ha az Augustenburgok is türelemmel fegyverkeznek stb." Az angol „Star" pedig inti az elnyomott nemzetisége­ket, hogy Németország példáján okuljanak, s idegen bea­vatkozások után ne igen áhítozzanak. „íme itt nem francziák fogtak fegyvert lengyelek vagy olaszokért, hanem németek mentek egy nagy részben német állam segélyére s mi lett a ju­talmuk ? Az,hogy Németországra nézve a hgségek nem „tenger Övezte" de r>tenger-elnyelteu vidék lőn!u A dal végét e néhány szóban foglalja össze a „Journal du Frankfurt" : „Nevezzük a gyermeket nevénél, ugy sem használ semmit, tovább is csalódásban ringatnunk magun­kat : A porosz annexio G^steinbari készült el, tiltakozhatnak ezután Bécsből, a mennyit akarnak." Ez a dal vége. Ha in. Napóleon császárt, mint kedélyes házi urat akar­juk csodálni, fel kell keresnünk őt Svájczban — noha már ott is csak hült helyét találjuk? Majd elmondják azonban a svajezi republikánusok, milyen jól, szabadon és biztosan érezte magát köztük ő felsége, testőrség nélkül is biztosab­ban , mint odahaza saját országában; hogy ők maguk sem csekély rokonszenvet éreznek magas személye iránt; kivált miután oly bőkezű adományokat osztogatott, néhány köz­ség, mezei munkás s egy beteg lengyelnek. (Itt tehát egy sebet bekötött annyi ezer közül, melyet okozott). A svajezi katonák különösen annak örülnek, hogy ő felsége pompá­san beszél „Schwyzerdtitsch" riyakaszegett-németül. Nagy pezsgőzéseknél szokás a dugókat összeszedni, annak bizonyságául, nem szedi-e rá a vendéglős a már jobb kedvnek eredt vendégeket. Ilyen pezsgő-dugók keresgélésé­vel foglalkoznak most a cherbourgi hajóhadi lakoma után, az angol és franczia lapok. Az angol lapok egy része azt vi­tatja, hogy még se igazi pezsgő volt az, a mit Cherbourg­ban ittak, s hogy egyáltalán a két hajóhad, olyan silány bor­ral „bruderschaftot" nem ihatott; a franczia lapok pedig váltig erősítik, hogy a barátság legfinomabb poharát itták, hogy a két hajóhad találkozása kezesség a világ előtt a két nagy nép egyetértéséről stb. E vajúdási utóhangokból csak az tűnik ki, hogy az angol nem az bor után, a mi bor köz­ben, a franczia pedig azután is csak olyan, mint bor kö»­ben volt. Titkos záradékai a gasteini szerződésnek, több oldalról mint bi­zonyos dolog említtetnek. E titkos záradékok a szövetségi hadszerve­zet és az elbai hgségek definitív sorsára vonatkoznának. Berlinben tudni akarják, hogy Frigyes Károly hg lenne Lauenburg fejedelme. A Parisból érkezett börzetudósítások, melyek szerint az európai hatalmak, a hgségek megosztása ellen tiltakoznának, alaptalan hírek. Francziaor­szág ép oly kevéssé mint Anglia fog a maga tartalék állásából, bevég­zett tények előtt, kilépni. Az „Iridep" ajánlja Ausztriának, hogy to­vábbi pénzüzletekbe á la Lauenburg ereszkedjék. Valószínű — jegyzi meg a „N. F. P.u — hogy ezt fogják a franczia, angol, és olasz lapok is (kivált Velencze érdekében) tenni. — A kölni újság nyilván kimondja, hogy Poroszország sem Scbleswiget, sem Holsteint kiereszteni nem fogja. — A „Kreuz-Ztg" nak irják Párisból : Itteni hivatalos körökben szerencsés fogásnak tartják, hogy Poroszország Scbleswiget (és nem Holsteint) választotta magának, mivel itt a német szövetséggel Összeüt­közésbe nem jöhet. Ugyancsak e körökben azt erősítik, hogy a gasteini egyezmény, a Bismarck ur által készült programm alapján jött létre. — A közép-államok hangulatát a gasteini egyezményre nézve, nagyon jellemzi a „Leipzig. Ztg.u következő kifakadása: „Miután Ausztria a közép-államokat, melyek Schleswig-Holstein jogai mellett teljes erélylyel és hazafiúi buzgalommal léptek fel s nem csekély áldo­zatokat hoztak, a kérdés megoldásánál kizárta; miután a legkedvezőbb positiókat, egyiket a másik után, feladta: a közép-államok Ausztria ja­vára, a maguk saját állását nem koczkáztathatják. Nem a közép-álla­mok hagyják oda Ausztriát, hanem Ausztria hagyta oda a közép-álla­mokat" stb. Ellenben hivatalos osztrák közlések ugy tüntetik fel a kö­zép-államokat , mint a melyekre Ausztria biztosan nem támaszkodha­tott. A német-szövetségi alkotmány bomló félben s szövetség-reform Poroszország nélkül nem képzelhető, ugy hogy Ansztria befolyása Né­metországban csak a Poroszországgal való legbensőbb egyetértés alap­ján érvényesíthető. A német középállamok minisztereinek értekezlete — egy drezdai aug. 26. távirat szerint 4t- kilátásba helyeztetik. A hgségek kérdése szövetséges értelemben való megoldásának kielégítő biztosítéka nélkül, a kozépállamok, sem egy német követségi hajóhad alapításának, sem Rendsburg szövetségi erőddé emelésének javaslatába beleegyezni nem fognak. A parlamenti választások sok fejtörést okoznak az olaszoknak: minden párt érzi, hogy nagyon fontos kérdésekről van szó. A legköze­lebbi parlament fog Olaszország végleges helyzete, valamint a pápával való egyesség létrejötte vagy létre nem jöttefelől határozni. Massimo df Azzeglio mérőékelt programmja nagy viszhangra talál. A pápai sereg újraszervezését illetőleg a „Journal de Bruxelles" tudni akarja, hogy Charreste ur, a zuávok parancsnoka, fogná a veze­tést átvenni. Alsó dunai llirek szerint titkos szerződés léteznék Kuzaoláh des­pot, Mihály szerb fejedelem és a görög hetáriák közt. E szövetség czélja volna a törökök kiűzetése Európából s három önálló ország ala­pítása : Román, Szerb és Görögországé. Nem sokára általános kitörésre kerülne a dolog, miről az európai hatalmaknak tudomásuk van s ideje­korán fognának a dologba beavatkozni. Valószínűleg sok ebben a phantázia! III. Napóleon aug. 25-én este Fontainebleauba érkezett. Eugé­nia császárné még Neuenburgban van, hogy a kocsi felborulása követ­keztében megsérült Murát Anna hgnöt, Montebello hgnö udvari höl­gyét, Bouvet kisasszonyt stb. ápolja. Párisból lávirják aug. 26-ról. Az amerikai államtitkár Seward, le­mondását beadta. Trochu tábnok, korábban Bugeaud tbnok segéde, fog Algir alkormányzójává kineveztetni. Marseilleben naponként 15—26 ember hal meg a cholerában. Közintézetek és Társulatok. A pesti állatkerti részvénjtársulat választmánya f. hó 24-én az akadémia kisebb termében tartott ülésében következő nevezetesebb intézkedéseket tett. 1. Az állatkert számára a városligetben Pest városa által kije­lölt terület átadása végett, a városi hatósághoz folyamodvány nyujta­tikbe; a telek átvételére és a szerződés aláírására a, társulat részéről Szabó József, Széchenyi Ödön gr., Zsigmondy Pál és Aldásy József kül­dettek ki. 2. Minthogy a társulat tagjai közül, már többen az egész rész-

Next

/
Thumbnails
Contents