Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Öröklési jog és az Öröklési jogtudomány

72 Egy serleg alapítása csak valóban nagyjelentőségű tényekhez kapcsolódhatok ... Megilletődve állok ez ephemer helyemen, Grosschmid Béni emlékserlege előtt, amely helyre oly megtisztelő megbízatásom állított, hogy e serleg alapszabályai értelmében, habár csak mint egyetlen múló láncszem ama illusztris férfiak hosszú sorában, akik Grosschmid Béniről hasonló alkalmakkor az ő egyéni meglátásaik szerint e helyről már a múltban szólottak vagy a jövőben — adja az Ég még sokáig szólhassanak és — szólani fognak, ez idei alkalommal én hallassam felöle az én szerény egyéni meglátásom szerint talán nem is egészen kompetens hangomat. A nagy ügyek, — és néha talán a kicsinyek is, — századokkal előbb kezdődnek és századokra szólnak kihatásaik. Úgy éreztem tehát, hogy az első szó. amelyet szólok, amidőn Grosschmid Béni serlegéhez nyúlok, a hála szava kellett, hogy legyen azok iránt, akiknek Grosschmid Bénit magát is, és azt a helyet, ahol kizárólag működhetett és ahonnan kizárólag hathatott, köszönhetjük. A nagy tetteket évszázadok múlva is nagy tettek és boldogság követik. A balgaságoknak és ballépéseknek évszázadok múlva is ú jabb balgaságok, ballépések és szenvedés a következményeik ... Grosschmid Béninek a saját generációjában nem jutott közvetlen közéleti szerep. Ö csak a kathedráról, és kizárólag a kathedráról, tudta meghódítani a nálánál fiatalabb generációk jogászvilágát. De ezzel, tanítványaiban rajokat bocsátva ki önmagából, egy-két generáció múltával, — ami mindenesetre némi időveszteséget jelentett, — lelkes, sőt rajongó tanítványainak egyre növekvő seregén keresztül, a komoly tudással felkészült hazai ügyvédeken és bírákon keresztül, csakhamar szellemi befolyása alá vonta, előbb, egész magyar magánjogi judikaturánkat. Majd ezzel, — mivel szokásjog szerint élő nép vagyunk, — csakhamar bűvkörébe s szellemi hatalma alá vonta hazánkban a magánjog terén a szokásjog képződését és alakulását: a nemzet ön-jog szabályalkotását. — Igen gyakran a „mit", de még gyakrabban a „hogyan" és a „mily szellemben" azok, amik e tekintetben a főszerepet játszották. — Végeredményben, akaratlanul is, tudománya bűvkörébe vonta a magánjog terén a nemzeti nagy Íratlan törvényhozást... Akaratlanul is igazi, hatékony, nagy legislátorrá vált tehát egymaga a kathedráról... Csodálatos karier... Hatása e tekintetben hasonló az angol Jeremy Bentham-éhez, akinek viszont írásai, irodalma, formálták át mélyrehatóan hazájának írott törvényhozását, bár maga ez eredményeket jórészben meg nem érte, hanem, azzal a föltevéssel, hogy azokat III. György angol király cselszövései, mint magát kifejezte, akadályozzák meg, kielégítetlenül, sőt keserűséggel szívében, szállott sírba; — de akiről már öreg korában az angol fiatalabb, a megértő, generáció tisztelettel úgy suttogta és tisztán irodalmi hatása alapján csak úgy emlékezett meg: — „the great legislator", ..a nagy törvényhozó" ... A mi hálás korunk a mi. hála