Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 2. szám - Öröklési jog és az Öröklési jogtudomány
59 úgy omlottak ősszé, mint Jerikó falai a győzelmes harsonák szavára. Soha a jogtudomány nem vivott hazánkban élesebb és eredményesebb harcot szőnyegre került jogalkotási problémákkal, mint ez a mult század nyolcvanas éveiben az öröklési jogi törvényjavaslat esetében történt. A harc pedig nem volt könnyű, mert a radikálisan újító irány tudományos felkészültsége éppen nem hiányzott. — Elég egyetlen nagy nevet, a Dell'Adami Rezsőét említenem, aki a Magyar Jogász Egylet plénuma előtt támadta a régi magyar jognak azokat az intézményfoszlányait, melyek az Országbírói értekezlet ösztönösen mérsékelt állásfoglalása következtében fennmaradtak s amelyeket a conservativ irányú jogtudomány a jövendő számára is megvédeni és biztosítani akart. A harc —- hála érette a tudományos téren felülkerekedett álláspontnak, a bölcs conservatimizmus javára dőlt el és az az 1928. évi códextervezet, mely a magánjogi codificatio mai status quo-ját jelzi, hiven kitartott azok mellett az ígéretek mellett, melyekre 1898. január hó 14-én néhai Erdélyi Sándor igazságügyminiszter a törvénykönyv tervezetét elkészítő állandó bizottság első teljes ülésén fogadalmat tett. Nem felesleges és nem túlhaladott álláspont hangsúlyozását jelentik tehát a következő miniszteri kijelentések: „A magyar magánjog kódexének megalkotásánál Werbőczy módszerét kell követnünk. írjuk meg a magyar jogot úgy, amint az évszázadok alatt a magyar nép életéből, szükségletéből fejlődött, megtisztítva attól, ami benne idegen." „Egyik kezünket szakadatlanul a magyar nép életüterén kell tartanunk, hogy a tudományos és művelt népek tapasztalataiból vont igazságok által megvilágított foliánsokba olyan szabályokat iktassunk, melyek a magyar nép kedélyével, igazságérzetével és értelmi fejlettségével teljes összhangzásban vannak." „Rá-kell állanunk a magyar jogfejlődés alapjára. Aki'ennek létezését tagadja, annak nincs igazsága." — „öröködési jogunk, családjogunk, az ezekkel kapcsolatos jogi intézmények nagy sorozatával, még ha megengedjük is, hogy itt-ott idegen magból kelt. ;i magyar földnek, a magyar levegőnek a terméke/„Semmit, ami magyar, ami a mienk, felhasználatlanul nem hagyunk." „Be fogunk építeni mindent az új épületbe, mint drága kincset, hogy fényt árasszon a mult dicsőségére s irányát szabja meg a jövő önálló jogfejlődésének.1) Quae mutatio rerum! kiálthatnánk fel, ha a nyolcvanas évek kodifikációs munkálatait az 1900. évi I-ső és az 1913. évi Tl-ik tervezettel, vagy az 1915. évi és a kiküldött bizottság szö'> ..A magyar ált. polg. törv.-könyv tervezetét előkészítő állandó bízottság Jegyzőkönyvei TIT. füzet. Budapest. 1898." (8—9. o.) 1*