Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - A kényszer a házassági jogban

44 szabad beleegyezés vagy sem, de azt nem fogja tekintetbe venni, hogy a szabad beleegyezést kizáró körülményt ilyennek szánta-e az, aki előidézte? Grossohmid (id. m. IX. k. 511. 1.) Schwarz érvelésével szemben „alig tudná helyeselni" pl., ,,hogy meg lehessen támadni a házasságot" a miatt, hogy ,,az apa azzal fenyegeti azt, ki leányán erőszakos nemi közösülést követett el, hogy feljelenti, ha el nem veszi a leányt". Grossohmid álláspontja felhagyást jelent azzal a gondolattal, hogy csak az a fenyegetés jogos, amelyre ,,a kikényszerített cselekmény kikényszerítés céljából" (Schwarz id. m. 20. 1.) jogosítva vagyunk. Házasságkötés kikényszerítése végett nem jogosult senki valakit feljelentéssel fenyegetni. Azzal a szabállyal, hogy jogügyletek létrehozásában senkit kényszerrel vagy megtévesztéssel befolyásolni nem szabad, a jog az egyesnek azt az érdekét akarja védeni, hogy jogügyletek csak az ő szabad beleegyezése alapján jöjjenek létre. Jogellenes tehát a kényszer, ha ez az érdek sértetlenül fennáll, de megszűnik jogellenes lenni, ha az érdek a jog előtt közömbössé lett azáltal, hogy a jog elrendelte: ennek meg ennek a jogügyletnek pedig meg kell történnie — vagy a fél formailag szabad akaratából, vagy hírói végrehajtás útján. Vagyis: az ítéletben foglalt jognyilatkozatot a ifél vagy magától kiadja, a pénzösszeget vagy egyéb jószágot vagy önként szolgáltatja, — vagy az ítélet szövege lép a fél nyilatkozata helyébe, illetőleg a bírósági végrehajtó fogja tőle a pénzt vagy más jószágot elvenni. Ebben a helyzetben nem érdemes többé jogi védelemre az az érdek, hogy a kérdéses nyilatkozat, a pénz vagy bármi más szolgáltatása önként történjék — de még nem közömbös a jog előtt, hogy az illető fél váltót szabad akarattal írjon alá, házasságot szabad beleegyezés folytán kössön. Jogos kényszerítés, fenyegetés ilyenformán csak olyan következmény létrehozása érdekében képzelhető, amely a jog rendelkezése következtében előbb-utóbb amugyís beállana.1) Olyan aktus pedig nincs, amelynek következményeképen a jog házasságkötési akarat kijelentését rendeli, s így nincs is fenyegetés, amely ilyen kijelentésnek a kicsikarását jogosan célozhatná. A Ht. 53. §. ebben a tekintetben helyesebb, mint az Igazságügyi Bizottság előtti szöveg volt.2) A kényszer házasság jogi szabályozását a házassági akarat szabadságának, teljességének az érdeke irányítja, szemben a köztörvényi szabályozással, amely több érdek mérlegelésének 1) Nagyjából ugyanígy Planck kommentárja (IV. k. 302—304.1.). 2) A francia Cour de Cassation R. Demogues (Traité des Obligations, Paris 1923. I. k. 500. 1.) közlése szerint a joggal való visszaélés teóriájának segítségével jut el ugyanide. V. ö. még ugyanezen munka I. k. 512.—515. 1. A mi gyakorlatunk ingadozó: a feljelentéssel fenyegetést pl. hol jogosnak, hol jogellenesnek jelenti ki. A bírói jogsegély igénybevételével való fenyegetésről viszont már E. H. is van (PHT. 452.), mely szerint ez nem jogellenes, ha nem irányul jogtalan vagyoni előny elérésére.