Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - A kereskedelmi ügynök joga

554 tás szabályait alkalmazni, mert a munkaszolgáltatás mindig személyiségi jogokat is érint. Dr. Brachfeld igen érdekesen ismerteti az ügynöki szerződéseknek az ügynökre nézve terhes kikötéseit. így az üzleti regié meg nem térítését és a delcredere elvállalását. Helyesen mutat rá arra. hogy helytelen a kereskedőket az uzsoratörvények és kizsákmányoló ügyletre vonatkozó jogszabályok védelme alól kivonni. A kereskedő is juthat olyan szorult helyzetbe, mely ügyletkötési szabadságát korlátozza, az uzsorás és kizsákmá nyoló szerződések kötése a károsult fél részéről nem a tapasztaltság. hanem a gazdasági helyzetnek vagy egyéb kényszerítő körülményeknek kérdése. A munka részletesen ismerteti az ügynöki jutalékkövetelésre és az ügynöki meghatalmazás terjedelmére vonatkozó bírói gyakorlatot. Kereskedelmi forgalmi ügyleteknél igen fontos, hogy a másik ügyletkötő fél a kereskedelmi ügyletek gyors lebonyolításának követelménye folytán ne folytasson hosszas nyomozást a vele szemben álló megbízott meghatalmazásának körére nézve. Ezért ismer a kereskedelmi törvény törvényes vélelmezett meghatalmazást pl. a cégvezetőre, az általános kereskedelmi meghatalmazottra nézve. Szükségesnek tartanok, hogy ilyen vélelmezett szabályokat állítsanak fel az ügynöki meghatalma zásra nézve különösen az ügyleti szóbeli feltételek, a pénzfelvétel és az árukifogásolási jog tudomásulvétele tekintetében. Igen érdekesek dr. Braehfeldnek a delcredere jogi természetére vonatkozó fejtegetései. Szerinte a delcredere nem kezesség, hanem sui generis garancia-szerződés, mely a biztosítással rokon. Grosschmid többször hangsúlyozza, hogy valamely jogi ténynek minősítése nem azt jelenti, hogy valami tényleg ez vagy az, hanem csak annyit, hogy a minősítés folytán reánézve az illető jogviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazandók. A mai jogban nincsenek megmerevedett nevesített ügyletek, a mai Ügyletek innominát kontraktusok. A jog ugyan egyes ügyleti típusokat szabályoz, de ezek a szabályok megfelelően alkalmazandók azokra a jogviszonyokra, melyek a típustól többé-kevésbé elteinek, esetleg egyes ügyletek tartalma szerint azokra részben egyik, részben másik szerződésfajta jogszabályai alkalmazandók, (lásd például az autogaragetulajdonos törvényes zálogjogára vonatkozó bő. sz. jogegységi határozatot, ahol bérlet és vállalkozási szerződés végvidékéről van szó). A jogi minősítés kérdésében az a (lönlő. hogy a típustól eltérő eleme a jogügyletnek olyan-e, mely a típusra megállapított jogszabályok többségét alkalmazhatatlanná teszi. \ delcredere szempontjából dr. Brachfeld súlyt helyez arra. hogy a kezesség a hitelezővel szemben ingyenes, mivel pedig a megbízó az ügynöknek a delcredere elvállalásáért jutalékot fizet, ez az ügylet visszterhes, tehát nem kezessé". Nézetünk szerint bár kétségtelen, hogy a delcredere jutalék kikötése a kezesség típusától eltér, de ez az eltérés nem jelentős a kezességre vonatkozó szabályok leglényegesebb rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.