Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - A választott bírósági kikötés sorsa a "főszerződés" érvénytelensége esetében

545 arb. korlátai a legszűkebbek. De ez a szabály csak általánosság ban áll. inert azért mindig figyelemmel kell lenni a vál. bír. kik. keletkezési körülményeire is. A rec. arb. értelmezésének kérdésével bővebben foglalkozó írók — így különösen Kisek és Hamburger — általában abból indulnak ki, hogy ilyenkor két egyenlő jogállású fél részéről, szabad elhatározással kötött szerződés tar talma értelmezendő. Ha e szabad szerződéskötési eljárást — mint általában helyeset — el is ismerjük, nem szabad szem elől téveszteni. hog> az ilyen szerződés különböző határozatai nem valóságos egyezkedés alapján jönnek létre; különösen áll pedig ez a vál. bír, kik.-ek tekintetében. A rendszerint] eset az. hogy az egyik fél a másik által elfogadásra ajánlott formulát valóban el is fogadja. Különösen szembetűnő e jelenség a biztosítási szerződések kötésének esetében, amikor a biztosítást kötni szándékozó fél nem biztosíthatja magát más feltételek mellett, mint azt a társasa;: előírja. Amikor plédig az ilyen formula a vál. bír. kik.-t is magában foglalja, a (magát biztosítani akaró) gazdaságilag gyengébb helyzetű félnek nem igen áll módjában e záradékot törölni vagy a szerződést olyan értelemben megkötni, ahogy azt ő szeretné. Fia viszont a biztosító társaság bizonyos kivételes esetekben a fél által felállított leltételeket el is fogadná, akkor meg az ajánlattevő nem jutna olyan terjedelmű biztosításhoz, mint ami iyent eleve' célzott. Az itt előforduló jelenség — amely a gyengén!) gazdasági helyzetű felet a reá nézve nem épen előnyös szerződési feltételek elfogadására is kényszeríti — késztette a törvényhozásokat arra, hogy a szerződési szabadságot a jogterület különböző részein korlátok közé szorítsa: a rec. arb. tekintetében azonban ez egyelőre még nem történt meg. Hogy pedig a gyengébb fél itt is némiképpen legalább védve legyen, ez az ok kívánja meg. hogy a vál. bír. kik.-t megszorítólag értelmezzük. Ha a felek v ilószíníi akaratának kutatását tűzzük ki legfőbb célul, akkor az ilyen implicit motívumokra is figyelemmel kell lennünk, mert ellenkező esetben a fél szabad akaratánali autonómiája üres alaki frázissá silányul. S ez alkotja épen a legnehezebb kérdést: hogyan állapitható meg az. hogy adott esetben a felek szerződéskötési szabadságának legmesszebbmenő figyelembe vétele anyagi vagy csupán alaki igazságosságot, jogelvhez ragaszkodást jelent-e? További fejtegetések helyett rövi den leszögezhetjük a végeredményt, hogy ma — de lege lata szempontból mindenesetre — még az anyagi igazság rovására is. inkább az alaki szabad szerződéskötési körülmények fenn vagy fenn nem forgását kell a vál. bír. kik.-ek érvényességének elbírálásánál is figyelembe venni, amíg a most részben még el