Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - A választott bírósági kikötés sorsa a "főszerződés" érvénytelensége esetében

Ha pedig, továbbmenőleg, érvényességét az általános magánjog szabályai szerint ítéljük meg, elkerülhetetlennek látszik a vég következtetés, hogy - - tekintettel a létesítő aktus azonosságára — a főszerződés érvénytelensége a záradék érvénytelen ségét is maga után vonja. Hogy erre az eredményre úgy ,ju tunk-e, hogy a záradék szükségképpen osztani tartozik a főszerződés sorsát, vagy pedig úgy, hogy az érvényesség szem pontjából ugyanazok a szabályok állanak az egymástól elvileg különálló két szerződésre, ez gyakorlati szempontból teljesen közömbös. Ha pl. o. a szerződő felek egyike nem (korlátlanul) t selekvőképcs, e hiánynak mind a főszerződés, mind a záradék érvényessége szempontjából is éreztetnie kell hatását, teljesen függetlenül attól, hogyan fonjuk fel a kettő közötti (intern) jogviszonyt. De, hogy a mondottak még világosabbak legyenek, lássunk még egy példát. így, ha valaki kényszer (vis absoluta) vagy fenyegetés (vis compulsiva) hatása alatt ír alá vál. bír. kik.-1 is tartalmazó (fő)szerződést, vagy pedig megtévesztés áldozataként teszi ugyanazt, a záradék mint (önálló) szerződés is ugyanazon jogszabályilag meghatározott érvénytelenségi ok miatt válik érvénytelenné, mint a főszerződés, anélkül, hogy a két szerző désnek egymásközti szerkezeti viszonyáról a legcsekélyebb szónak is kellene esnie vagy pedig annak meghatározására egy általában szükség volna. A két szerződés létesülésének kongruens volta a szervi Összefüggés tekintetében ne vezessen tévútra. .Mert. ha a rec. arb.-nek önálló szerződési létet tulajdonítunk, korántsem bizonyos, hogy ennek, valamint a főszerződésnek létrejöttéhez ugyanazon Feltételek telje-ülése volna szükséges. Amikor ugyanis a. záradék alakszerűséghez kötött szerződésbe van foglalva, az Utóbbi csak az alakszerűségek teljesítése esetén válik érv ényessé, triíg a kikötésre ezek a feltételek általában nem állanak. Tehát nagyon valószínű, hogy valamely jogügyleti aktus, amely a megkövetelt alaksz* rüségeket nem elégíti ki s így nem alkalmas érvényes főszerződés létesítéséhez, teljesen elégséges lehet érvényes vál. bír. szerződés keletkeztetéséhez.3) 3) Baumbach (id. mű 46. old.) véleménye szerint az olyan rec. arb., amely alakszerűséget megkövetelő (pl. ingatlan adásvételi) szerződésbe van foglalva, érvénytelen, ha a főszerződés a megkívánt alakszerűségeket nem elégíti ki. Hasonló véleményen van a magyar bírói gyakorlat is. amely szerint a kartel törvény (1931: XX.) rendelkezései ellenére miniszteri láttamozásra be nem mutatott, kartels/.eiződésbe foglalt vál. bír. kik. is érvénvtelen (C. 1932. jún. 24. P. IV. 3013/1932. sz. és Kartellbíróság, 1932. XII. 12. P. IV.'5261/1932. sz. — mindkét ítélet a Perjogi Döntvénytárban, XVIII. köt. 37., ilL 47. old.). Ez a felfogás, amely nyilván azzal magyarázható, hogy egy két-