Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - A magyar jog életbeléptetése a visszacsatolt területeken

522 Az a jogszabály, amely szerint a házasság jogi fennállása alatt a közös lakás berendezése meg nem bontható és tekintet nélkül az ingók jogi minőségére, az életközösség megszakítása esetében nincs jogosítva egyik házastárs sem arra, hogy a személyes használatra szolgáló és a nélkülözhetetlen ingóságokon kivtil a közös lakás berendezését egészben vagy részben önhatalmnlag magával vihesse: nem nyerhet alkalmazást, ha a peres felek közötti életközösség megszakadása idejében a peres felek közös lakása a következő hó elsejére már felmondás alatt állott és újabb megfelelő közös lakásról egyik fél sem gondoskodott. <P. III. 2044/1938.) A tulajdonostárs az általa végzett házkezelésről, az ezzel kapcsolatos bevételekről és kiadásokról a többi tulajdonostársnak számadással tartozik. Ennek a számadásnak ellenőrzéséhez szükséges, hogy a számadásra kötelezett fél az annak egyes tételeit igazoló okiratokkal együtt terjessze azt a számadást követelő fél elé. Az általános magánjogon alapuló erre a kötelezettségre a Pp. 325. §-ának 1. bekezdése is utal. (P. VI. 1634/ 1938.) A hitbizomány perbevonása egyértelmű annak a kimondására irányuló igénynek az érvényesítésével, hogy a korábbi hitbizományi birtokos által vállalt nyugdíjfizetési kötelezettségért, mint a hitbizományi birtok rendes kezelésével és fentartásával járó kiadásért valamennyi későbbi birtokutód felelős. Ilyen perekben a hitbizományi gondnoknak a várományos képviseletében az állandó bírói gyakorlat szerint perben kell állania, amint azt már a P. II. 2796/1933. sz. ítélet is kimondotta. (P. II. 3436/ 1938.) Átértékelési igény bíróság előtti érvényesítésének nem tekinthető a hagyatéki bíróság előtt való bejelentés, mert az egy évi záros határidőn belül való érvényesítésnek csak olyan bíró sági eljárásban történő előterjesztést lehet érteni, amelyben a bíróság az árértékelési kérelem felől határozhat. (P. I. 3104/ 1938.) Ha a 12 éves fiúgyermek az uccán eldob egy nádszálat és az a felperes bal szemébe fúródik, aminek folytán felperes bal szeme látóképességét elvesztette, ezért a szülőt a felügyelet elmulasztása cimén nem lehet felelősségre vonni az esetben, ha a szülő gyermekének erről a magatartásáról nem tudott, mert amint a szülő nem tudta, hogy gyermeke az uccán nádszállal dobálózva játszott, attól el sem tilthatta; de a szülő nem is