Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - A jogi oktatás reformjához

503 szemináriumszerűeD bonyolódik le s a kérdések és feleletek nyomán kialakul az aznapi előadás speciális anyaga. Az állandó feleltetés egyrészt napról-napra való elkészülésre, komoly otthoni munkára szorítja a diákot, másrészt biztosítja a tanárt is arról, hogy hallgatósága vele együtt halad az anyagban. Kétségtelen hátránya e ..középiskolás'- módszernek, hogy nem nevel önállóságra. Az önálló tudományos munka-lehetőségeket azonban másként igyekszik az amerikai jogi oktatás előmozdítani, — amin: azt még látni fogjuk. Hatalmas előnye az ilyen szemináriumi rendszernek, hogy állandó, személyes kontaktust teremt tanár és tanítvány között, tényleg közös, együttes tanulmányra ad módot. Aki az ilyen előadásokat csak néha. egyszer-kétszer mu lasztja el: teljesen kikapcsolódik az anyagból, szinte izolálódik s előbb-utóbb végleg elmarad a többiektől. Az együttműködés természetesen csak akkor válhatik harmonikussá, ha kevesen „dolgoznak össze'" egy tanár vezetése alatt. Ez alapvetően fon tos követelménye a jogi oktatás komolyságának. Nagyon üdvös volna, ha nálunk is be lehetne vezetni az itteni ..osztály-rendszert"', ami azt jelenti, hogy egy-egy évfolyam hallgatósága apróbb. 20—25-ös csoportokra tagolódik s ezek a kisebb csoportok külön oktatást nyernek. A kisméretű osztályok, az óráról-órára való szigorú ellenőrzés mellett nincs szükség katalógusokra, hiszen a diákok e közvetett, szinte morális kényszer hatása alatt maguk is belátni kénytelenek, hogy nincs más út. mint az előadások rendszeres látogatása. E módszernek, a mi hazai teljes egyetemi szabadságunkkal szemben, megvan az a nevelő hatása, hogy állandó, komoly munkához szoktatja a hall gatókat s így elkerülhetővé válik az a hátrány, hogy a hallgatók évközben csak kelletlenül dolgoznak s azután az utolsó hetek túlfeszített munkájával igyekszenek a vizsga csaknem feldolgozhatatlannak látszó anyagával elkészülni. Az itteni vizsgarendszer (gyakori. írásbeli dolgozatok: esetek részletes megoldása) a mi speciális, „civiljogi" körülményeink között nehezen Volna bevezethető s felesleges megterhelést jelentene tanárnak, diáknak. Sokkal érdekesebb és jelentősebb az egyetemi fokozatok kérdése. A mi „doctor juris"-unknak a „Bachelor of Law" cím telel meg, amit — kellő előtanulmányok után — a három vagy négyéves jogi tanfolyam elvégzésévél kap meg a joghallgató. A „Láw-school" a gyakorlati jogéletre készítette elő az ifjú jogászt, aki most az ügyvédjelölti státusba lép elő. hogy néhány évi praxis után ügyvédi vagy ügyészi vizsgát tehessen. A mindennapos jogéletben váló elhelyezkedéshez nincs szükség magasabb (doh-tor} stb.) egyetemi fokozatra! Ez a gondolat nálunk is megszívlelést érdemelne. A doktori cím magasabb erkölcsi presztízsét csak akkor lehetne igazában megteremteni, ha az ügyvédi vagy bírói, általában a gyakorlati életben való elhelyezkedésnél mellőzni lehetne ezt az elvi elgondolásban oly szép tudományos fokozatot. Amerikában nagyon ritka a ..Jnris doctor"'. mert ezt a címet csak az szerezheti meg. aki önálló és elmélyedő tudományos munkával éveken át dolgozik doktori