Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - Különbség magkereskedő és mezőgazda vetőmag eladási szavatossága között

4SÜ részében csírázik, termelésre nem felel meg. mert a gazda nem azért vásárolja, hogy a földje egy harmada jövedelmet ne hozzon. Az angol jog épen olyan szigorúan állapítja meg a termelő mint a magkereskedő szavatosságát, úgy hogy a termelő is min den külön jótállás nélkül szavatol a vetőmagért és ezen szavatosság a vételi jog gerincét képezi. A szavatossághoz nem kell snbjektiv cnlpa vagy dolus. hanem maga az objektív valótlan ság. hogy nem felel meg a célnak: a törvényes kelléknek, vagy a hallgatólagosan kikötött kelléknek, elegendő a szavatossági kötelezettség megállapításához. A régebbi jogelvek szerint leginkább csak szerződésszegés alapján, mely vétkességen alapult, vagy jogellenes cselekmény által lett valaki kártérítésre köte lezetté. A mai jog már mindinkább a gazdasági érdekekkel számol, az érdekeszme szolgálatában áll. Érdek, melyet a jog véd. A gazdának, ki vetőmagot vesz, habár egy másik termelő gazdától vagy magkereskedőtől, mint a fenti esetek eklatánsul bizonyítják, fontos nagy anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy kifogástalan árat kapjon a jóhiszeműen kötött vétele folytán. Felel tehát a vetőmag eladó nemcsak ex contractu, hanem ex lege is. A kellékszavatosságra vonatkozó jogszabályok általában a vevő érdekeit vannak hivatva szolgálni. Ha az idevonatkozó jogszabályokat vizsgáljuk, eltéréseket találunk a Kereskedelmi törvény és Magánjog között. A Magánjogi törvénykönyv javaslata 1385. §-a szerint a vevő szavatossági hiány esetén a vétel felbontását vagy a vételár leszállítását követelheti: nem egyedi dolognál követelheti továbbá, hogy az eladó a hiányos dolog helyett hiánymenteset szolgáltasson. A következő szakasz szerint pedig kártérítést csak akkor követelhet, ha az eladó a hiánymentességért jót állott, vágy a hiányt csalárdul elhallgatta, vagy ha. a hiány az eladót terhelő teljesítési kötelezettség oly megsértéséből ered, mely az eladó terhére róható. A K. T. azonban a vétel felbontása vagy a vételárleszállítás joga mellett a kártérítési jogot is járulékosan megadja a vevőnek mindkét esetben. A gyakorlat pedig a K. T. 348. §-át emelte uralomra. Mint fentebb említve volt. a bíróság megosztotta a kárt és annak csak y^-Át ítélte meg azzal, hogy felperes is hibás volt, mert a vetésnél nem járt el a rendes gazda gondosságával. Ellenben nem rója a terhére azt. hogy a vetőmagot nem vizsgáltatta meg a csiraképességre vonatkozólag, mivel erre már idő nem volt. hiszen a csiráztátási vizsgálatra mintegy 10 napi időre van szükség, a vetés pedig addig nem késhetett a sikertelenség veszélye nélkül. Kétségtelen, hogy a csiraképesség hiányossága egy ú. n. rejtett hiba. melyet a vevő csak akkor és úgy tartozik megvizsgálni, amennyiben és amikor az a rendes üzleti kezelés mellett lehetséges. Ezekben a határidőkben általában a Kúria liberális