Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 9. szám - Magánvégrendelet - közvégrendelet
483 lesztés szempontjából ezzel a minősítéssel meddőségre volt ítélve (ius singulare: non est retrahendum ad consequentias), de amely tetei a születéskor reá nyomott bélyeg ellenére, amint azt AJmási Antal helyesen látta meg (Id. Ungarisches Privatrecht l. k. 2. lap), mégis csak táterjedt olyan területekre is, amelyekre a törvény kifejezetten nem szánta, vagy legalább is amelyről a törvény nem szólott. Ugyanezen álláspontot vallja a nemo plus iuris elve alóli kivétel szaporodásának példájával illusztrálva ifj. Szigetin László (Polgári Jog 1925. évi. 293. lap). Ma már nem vitás, hogy a vétlen felelősség szülője a megváltozott szociális szemlélet, amely a kárelosztás gondolatával operálva, az esetek nagyobb számában a vagyonilag gyengébb félnek juttatott megtérítést olyan károsodásokért, amelynek terhét korábban a kárvallott maga viselte, mert nem volt jogszabály, vagy mert nem volt tényállás, amely a kárért való felelősséget és ezzel a megtérítés kötelezettségét más, rendszerint erősebb, teherbíróbb vállakra vitte volna át. Semmi kétség, hogy a vétlen felelősség, egyre szélesebb körre való kiterjedése a vagyonilag gyengébb elemek megsegítését célzó szociális jogalkotás egyik feltűnő jelensége. Viszont kétséget nem szenvedhet az sem. hogy a szociális felfogás számos egyéb területen is kitermelt oly jogszabályokat, amelyek hivatása, amelyek életrekeltésének oka ugyancsak a vagyonilag gyengébbek megsegítése. A jogrend már leküzdötte' volt. hogy ó pártatlan bíróként áll i társadalmi rétegek felett és maga a jogrend bevallott protektorává szegődik a gyengébbeknek. A mi irodalmunkban főleg Marton Géza hadakozik a vétlen felelősség gondolata mellett, annyira, hogy a felelősség alaprendszerévé is a vétlen felelősséget kívánja megtenni a vétkességen alapuló felelősség mellett. Ugyancsak tisztázott elméletileg, hogy a vétkességre alapított felelősség — mint rendszeri alapgondolat, az individualista felfogásban gyökeredzik. Senki ne terheltessék meg oly kárral, amelyet vétkesen nem ő okozott. A jog fejlődése mögött álló társadalmi meggondolások még akkor is. ha érvényesülésük nem a forradalom egyszerre mindent megváltoztató erejével történik, hanem egy lassúbb evolúció ismétlődő ütemességével, végeredményben az életviszonyok tarka sokaságát bizonyos egyenletességgel vonják a maguk uralmi köre, hatásuk alá. Ezt az általános jogfejlődési szemlélődést azért bocsátottuk előre, mert a társadalmi gondolatnak, amit megszoktunk ..szociális szempontnak" (milyen szelid erőtlen kifejezés egy robustus erő számára) nevezni — ezt a fentebb említett egyenletességét a vétlen felelősségnek gyakorlatunkban legújabban kialakuló szabályai cserben hagyják. Csak nagy vonalakra történhetik utalás. A 70. és 71. számú jogegységi határozatok — még ha indokolásuk a jogi dogmatika szempontjából meggyőző is — végső kihatásukban a veszélyes üzem felelősségi körét megszűkítik — és ezzel szükségszerűen velejáróan — megtérítlenül hagynak károkat, amelyek kárvallottja összehasonlítás nélkül is legtöbbször vagyonilag gyönge, de 3*
