Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - A felszabadult felvidéki területek igazságügyi szervezeti kérdései

475 kérelem visszautasítása esetében a magánjogi hatályok kérdését külön szakasz, a Pp. 600. §-a szabályozza. Még kevésbé van azonban alap arra. hogy a már kibocsátott fizetési meghagyás hatályában fenntartása mellett tétessenek át az iratok valamely másik hírósághoz. A kórházi költség és munkamulasztásból származó kár megítélése iránt indított perben hozott elutasító ítélet indokolásában foglalt az a kijelentés, hogy a haleset bekövetk*zeben az alperest gondatlanság nem terheli és az alperes tárgyi felelősség alapján sem marasztalható, nem emelkedik jogerőre és nem akadályozza a később indított perben érvényesíteti életjáradék megítélését. (1*. I. 2007 1938.). A járásbíróság ítélete, amely a pert ott azon a címer szüntette meg, hogy az ügy a törvényszék kizárólagos hatáskörébe tartozik, nem köti a Kúriát abban a tekintetben, van-e helye a pertárgy értékére való tekintet nélkül felülvizsgálatnak (P. II. 2618 1938.). Megegyezik avval az állandó gyakorlattal, amely szerint ítélt dolgot csak az ügy érdemében hozott ítélet teremt, ellenben a pergátló körülmény tárgyában hozott ítélet nem. (P. IV. 723/1938., .III. 1938. 414.). Az ügyvédet megillető elsőbbségi jog nem foglalja magában azt a jogosítványt, hogy az ügyvéd az ügyfelének ellenfelét perköltségben marasztaló határozatot a saját nevében perorvoslat tal megtámadhassa; az ily perorvoslat hivatalból visszautasítandó i P. VI. 1042 1938.). Nemet alperes ellen indított szerzői jogbitorlási perre, amely az anyagi jog Szempontjából is a német törvény alá esik. nem alkalmazható a magyar törvény 2ö. §-a, amely szerint az ilyen igények értékre való tekintet nélkül a kir. törvényszék hatáskörébe tartoznak és ezért az 5.000 pengőt el nem érő követelés tárgyában benyújtott felülvizsgálati kérelem hivatalból visszautasítandó (P. I. 245!) 1038.). A bontóperben a végleges nőta'rtásdíj felől hozott határozatot a férj perújítással támadja meg oly tények alapján, amelyek a feleség vétkességére vonatkoznak. Ámde ily perújításnak nincs helye. meiI a házasság fennállásának kérdésében előterjeszthető perújítás tilalma magában foglalja a vétkesség kérdésében való perújítás kizártságát is: ha ily perújítás megengedhető volna, úgy megtörténhetne, hogy az újonnan foganatosított bizonyítás jogalap nélkülivé tenné a korábbi bontóítéletet. A végleges nőtartási igény pedig a vétkességnek a házassági perben történt eldöntésével szorosan egybefügg, i P. III. 1176/1938.). Dr. Vági József.