Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - A felszabadult felvidéki területek igazságügyi szervezeti kérdései

471 96. oldalán), hol pedig az alacsonyabb napi árfolyamot felár al­kalmazásával javították fel (az előző számunk 423. oldalán is­mertetett P. VII. 2094/1938. sz. döntés, valamint a budapesti kir. törvényszék több határozata). Az alább ismertetendő esetet úgy lehetne jellemezni, hogy a dollárkérdésben kifejlődött bírói gyakorlat az esetnek tényál­lásban részébe szorult vissza - - vagy lehetne jellemezni ezt az esetet akként, hogy az a dollárjudikatura reflexhatásai körébe esik. A közjegyző a hagyatéki eljárás során a kiskorú örökös dollárbetétkönyvét jogfenntartás nélkül napi árfolyamon veszi fel. A jogfenntartás elmulasztása a 1'. VII. 2099 1938. sz. feloldó végzés szerint az ingyenes joglemondással azonos jelentőségű és így a kiskorúra hátrányos nem lehet. Az alapgondólat talán nem egyezik azzal, amely a 68. JED. meghozatalára vezetett és amely kotelemszüntetönek nyilvánította a kiskorúság ideje alatt teljesített és jogfenntartás nélkül elfogadott fizetést —az adott esetben mégis helyesnek látszik a döntés, leginkább azért, mivel a dollárbetétek átértékelésére vonatkozó jogszabály az átérté­kelés mérve szempontjából sokkal határozottabb, mint volt an­nakidején a valorizációs gyakorlat és így a pénzintézeten sok­kal kevésbbé esik igazságtalanság, mint annakidején a kiskorú adósán, aki az akkori vitás jogállapot mellett sokkal nagyobb mértékben lehetett tudatában annak, hogy a hitelezi") által elfo­gadott teljesítésével az ügy elintézettnek tekintheti"). A baleset előidézésében a sérült és az alperes kir. kincstár alkalmazásában álló postaaltiszt egyaránt vétkesek voltak. \ 1'. I. 2727 L938. sz. ítélet a kárt a felek közt egyenlő arányban osztja, meg és különösen figyelemmel van a postaüzem nagy terjedelmére és a felek vagyoni viszonyai között a felperes hát­rányára fennálló nagy különbségre. Pregnánsan emeli ki az indokolás, hogy az alperes kincstárnak a költségvetésében a fel peres kártalanítása nem jelenthet számottevő tételt és pedig sem az általános kiadások, sem a postaszolgálattal kapcsolatos kiadások között, amelyekkel szemben egyébként is a postaszol­gálattal kapcsolatos jelentős bevételek állanak. Amennyiben a felpereséhez hasonló kártérítési követeléseket az alperes kincs­tár nagyobb számban lenne kénytelen kielégíteni, úgy. hogy azok együttvéve az állami költségvetésben is számottevő ösz­szegre emelkednének, ezt a terhet az államnak módjában van a postai szolgálatok díjának a megállapításánál számításba venni és ekkénl ezeket a szolgálatokat igénybe vevők nagy körére át­hárítani: az ilyen módon megosztott terhet pedig kétségtelenül könnyebb elviselni, mintha ezt a károsító esemény által közvet­lenül sújtottnak egyedül kellene viselnie. Olyan jogszabály nincs, amely a megbízónak a megbízottja által okozott károkért

Next

/
Thumbnails
Contents