Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - Ajándék és hagyomány

451 rnényes az igérettevő elleni követelési jogot kétség esetében » sak az igéretvevő halálával szerzi meg ..feltétlenül",1) a kérdést nem döntik el, mert a halál csak a jogszerzés előfeltételének bekövetkezését jelenti, ez az előfeltétel azonban fogalmilag egyenlőképen lehet akár élők közötti, akár halál esetére szóló jutta tásnak az alapja. Hasonlóképen nem igazít útba a Mtj. 1038. §. 2. bekezdésének az a rendelkezése sem. amely szerint olyan esetben, amikor a kedvezményes joga halasztó feltételhez vagy kezdő időponthoz van kötve, a kedvezményező rendelkezőjoga a feltétel teljesüléséig, illetve az időpont elérkezéséig fennmarad. A német polgári törvénykönyv 331. §-ának 1. bekezdése a kedvezményes rendelkezőjogának megszerzése kérdését különlegesen a kedvezményező halála után teljesítendő szolgáltatás esetére szabályozza. Minthogy ez a szabályozás bírói gyakorlatunk álláspontjával egyező, a Reichsgerichtnek ehhez fűződő gya korláta számunkra is tannlságos. A Reichsgericht több ítélete oly értelemben foglalt állást, hogy a szóbanforgó megbízás élők közötti jogügylet.2) A Reichsgericht okfejtése szerint a banknak adott megbízást a juttatásban részeltetni kivánt személy, mint harmadik javára kötött szerződésnek kell tekinteni. Az ily szerződésből a kedvezményes az igérettevő ellen közvetlen jogot szerez, ez a joga tehát független az igéretvevő vagyoni helyzetének későbbi alakulásától s így hagyatéka mérlegének az állásától is. A szerződésről tör tént értesítése után csak a bankkal áll szolgáltatási jogviszonyban, a banktól tehát a juttatás teljes értékét követelheti — te kintet nélkül a kedvezményező hagyatéki hitelezőire, örököseire és hagyományosaira. 3. A Reichsgericht döntései a német birodalomban élénk megvitatás tárgya voltak. E vita során Ph. Heck tübingeni professzor a Reichsgericht felfogásával ellentétes álláspontra helyezkedett.3) Az általa szem előtt tartott esetben valaki négy unokahuga közül háromnak 1000—1000 márka hagyományt juttatott, a negyediknek, akivel haragos viszonyban volt. semmit sem hagyott. Utóbb ezzel a rokonával kibékült és saját folyó*) L. pl. P. 1. 1276/1910., MD. IV. 141.: v. ö. mé<r P. I. 868/1913. Ml). VIII. 31. 2) L. különösen RGZ. 51.405; 71.327; 80.177.. 88.137.. 106. 1. old. RGZ. 127., 269. és 136., 49. old. a bank elleni követelést a megbízótól engedmény útján megszerző harmadik személlyel szemben is a kedvezményest részesítették védelemben. Ellenben RGZ. 83., 223. és 98, 281. old. az ügyletet, mint a végrendeleti alakszerűségek megkerülésére irányúiét, érvénytelennek tekintették. :l) „Intercssenjurisprudenz" c, 1932. december tű-én a Frankfurt am Main-i egyetemen tartott előadásában (nyomtatásban megje lent 1933.). 1*