Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - A Polgári Jogi Határozatok Tára VIII. kötetének eljárásjogi határozatai

442 rendelkezésen nem változtatnak. így a Te. kapcsán rámutatnak arra. hogy a perköltségek megszüntetése esetén a fellebbezés kizárása esetleg a félnek a fellebbezési értékhatárt meghaladó érdekét sérti, de a törvény határozott rendelkezése ennek megengedését kizárja és a törvényt igazolva látja az indokolás azzal, hogy a jogorvoslatok megengedése szabályainál fontos a határozott szabályozás, a jogbiztonság, már pedig a költségek megszüntetése esetén a megítélendő költségek összege határozatlan. Az anyagi igazságnak a dogmatikus, formai értelmezéssel szemben való érvényesítése a 79. számú jogegységi határozat, mely a fellebbezés nyilvános előadásán megjelenő, ügy véd költ ségét megítélendőnek tartja, ha nem is vált a felszólalása szükségessé, mert a törvény azért szabályozta a fellebbezés elintézését nyilvános előadás keretében, hogy azon a fél jogi képviselője megjelenhessen, az előadást ellenőrizze és hogy a felszóla lás szükséges-e, csak az előadás meghallgatása után döntheti el. Az anyagi igazság és a pergazdaságosság sugallta a 71. számú jogegységi határozatot, mely lehetővé teszi a felülvizsgálati bíróságnak a feloldó határozat után. hogy jogi állásfoglalását meg változtassa, amit a határozat törvényszerüleg is megindokol azzal, hogy a feloldó végzés tulajdonképen pervezető határozat, melyhez a bíróság kötve nincs, de hozzáteszi .a célszerűségi indokokat is. „A bíróság az anyagi jog megvalósítására irányuló feladatának rendszerint annál jobban tud eleget tenni, minél szabadabban járhat el a perben felmerülő jogi és ténykérdések elbírálásában. Ennek a szabadságnak a teljességéhez pedig az is hozzátartozik, hogy a bíróság valamely kérdésben a korábban elfoglalt álláspontjától, mégha azt az eljárás folyamán kifejezésre juttatta is, jobb meggyőződésének az érvényre juttatása céljából eltérhessen". Jogpolitikai nyomós okok nem engedik meg ennek az elvnek feltétlen érvényesülését, ezt a célt szolgálja az anyagi jogerő is és a bíróságoknak az eljárás folyamán határozatokhoz való kötöttsége, de ezek a rendelkezések az ítélkezés szabadságát korlátozzák, mondja a határozat, tehát megszorítókig értelmezendők. A Kúria a jogorvoslati korlátozásokat és az anyagi igazság korlátlan érvényesülését jogpolitikai okokból korlátozó jogszabályokat megszorítókig értelmezi, a főszabály az anyagi igazság érvényesülése, a korlátok pedig csak jogpolitikai kivételes szükségszerűségen alapulnak és így megszorítólag értelmezendők. Az elvi határozatok igen sok hatásköri és illetékességi döntést is tartalmaznak, melyek vezető elve szintén a törvény szavának tisztelete és e szabályok garanciális fontossága mellett a célszerűség, a gyakorlatiasság. Az ügyvédi költségek érvényesítésére vonatkozó döntésekből azonban meg kell állapítanunk, hogy a döntésre hivatott hatóságok szétforgácsolása, mikor egy