Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - A részvénytársaság cégjegyzéséről

427 tagok csak bizonyos más megnevezett igazgatósági tagokkal jegyezhessenek együttesen. Ezt a változatot szükségessé teheti az, hogy a különböző igazgatósági tagok az igazgatóságban más és más részvénybirtokos érdekeltséget képviselnek s ezzel a rendelkezéssel az igazgatás kölcsönös ellenőrzését akarják biztosítani. Történt kísérlet arra is, hogy az alapszabályok csak a név szerint meg nem nevezett igazgatósági tagok A. és B. csoportjának együttes jegyzését szabályozzák, úgy, hogy az egyik jegyzőnek mindig az A., a másiknak mindig a B. csoporthoz kell tartozni, az egyes csoporthoz tartozás pedig név szerint csak a cégjegyzékből tűnik ki. Ez a cégjegyzékre vonatkozó szabályokba ütközik azonban, amelyek az igazgatósági tagok bejegyzését írják elő, de nem ismerik az ilyen, a megbízó részvényesekre utaló csoportosítást. (K. T. 184. §. R. 11. §. Bp. T. 1907. oki. 9. 2709 1907. Hj. Dt. 2. 25.; Bp. T. 1932. november 10. P. VI. 1(147!) 1932. Halász: 375.). Annak azonban nincs cégjogi akadálya, hogy az alapszabályban is név szerint történt kijelölés alapján a cégjegyzékbe bejegyezzenek oly igazgatósági tagokat, akiknek jegyzése a cég érvényes jegyzéséhez okvetetlenül szükséges, vagy olyanokat, akik a céget együttesen csak bizonyos más ugyanígy megnevezett és bejegyzett tagokkal jegyezhetik. Az itt vázolt gyakorlattól nyilván a Kúria 1938. máj. 31-én kelt Pk. IV. 251 1938. sz. határozata; (J. H. 1938. 610.) sem kívánt eltérni, bár okfejtése nem egészen világos. Az adott esetben ugyanis csak az említett csoportos megjelöléssel kap csolatos cégjegyzést zárta ki, de indokolásában a K. T. 190. §-ára is hivatkozik oly módon, mintha maga a személyi korlá tozás is a törvény e szakaszába ütközhetnék. A cégvezetővel (vagy cégjegyzésre feljogosított társulati tisztviselővel) történő együttes jegyzést is megengedi a gyakorlat !>»• ez nem jelenti azt. hogy valamennyi igazgatósági tagjegyzésének érvényessége tehető függővé a cégvezető együttes jegyzésétől, mert „az igazgatóságnak, mint a részvénytársaság törvényes képviselőjének ebbeli jogköréből az következik, hogy az igazgatóságnak állandóan abban a helyzetben kell lenni, hogy képviseleti ,]<>gát harmadik személyek irányában minden esetben az igazgatóságon kívül álló személyek közreműködése nélkül gyakorolhassa, vagyis a részvénytársaság cégét minden esetben ily módon jegyezhesse." (K. 1936. febr. 25. Pk. IV. 4767/1935. J. H. 1936. 313.) Ennek a figyelembevételével azonban az alapszabályokban név szerint megnevezett cégvezető is szerepelhet azok között, akiknek jegyzése bizonyos igazgatósági tagúk együttes jeg.yzésének érvényességéhez szükséges. t. t. 8*