Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - Grosschmid Béniről

Magánvállalatok Állami Felügyelő Hatósága jóváhagyta. (P. VII. 1858/1938.). A P. IV. 1805,1938. sz. ítélet a megállapítási érdeket akként írja körül, hogy az fennforog akkor, ha a felperest a jogviszony körüli bizonytalanság' vagyonjogi rendelkezéseiben korlátolja vagy a felperesre egyéb joghátránnyal járhat az. hogy a vitás kérdés bírói eldöntése a teljesítés iránt csak később indítható per elbírálásáig függőben marad, ennek a joghátránynak elhárítására a kért bírói megállapodás alkalmas lehet és más módon a felperes azt nem háríthatja el. Az. hogy a felperes keresetében kevesebbet kér. mint amennyit a szakértő megállapít, nem cáfolja meg a szakértő véleményét és ha felperes utóbb keresetét megfelelően felemeli, a magasabb összeg megítélhető részére (P. II. 818/1938.). A mindennapos praxis egyik, mondhatni, babonáját cáfolja meg a P. 111. 2537/1938. sz. ítélet, amely szerint elfogadható annak a faunnak a vallomása, aki az egyik peresfél korábbi személyes meghallgatásánál jelen colt. mert a tanú csak kifejezett bírói eltiltás esetében nem lehet jelen az ügy tárgyalásánál. A fél eskü alatti vallomásának megbízhatóságát nem érinti, hogy a fél valamely körülményre ,nem vallott és azt is kijelenti, hogy ,,egyebet nem kiván előadni", mert ebből a kijelentésből nem tűnik ki, hogy a felet a szóbanforgó lényeges körülményre nézve megkérdezték-e. (P. II. 1546/1938.). A közbenszóló ítélet, amely az alperes kártérítési kötelezettsége 50% erejéig megállapította, a harmadfokú bíróság ítéletének kihirdetésével jogerőssé vált (Pp. 410. §. 2. bek.), ahhoz a bíróság abban a perben, amelyben hozta, kötve van (T. 406. §.) és így a mennyiség kérdésében folyó eljárás tartama alatt a bíróság, sem azt nem vizsgálhatja, hogy az eljárás bármely szakában figyelembe veendő pergátló körülmény fennforog-e. sem pedig nem veheti figyelembe az alperesnek a jogalap tekinteté ben előterjesztett védekezését (P. I. 2091/1938.). Ez a döntés nincs ellentétben a 37. JD.-el, amely a közbenszóló ítélet jogerejének kérdését az indokolásból kitetszőleg kifejezetten nyitva hagyta. Viszonos kötelezettségben a bíróság viszontkereset nélkül is marasztalhat (P. V. 628/1938.). Az adott esetben a Kúria az ingatlan tulajdona és birtokba bocsátása iránt indított perben hivatalból megítélte felperessel szemben a vételárat. A kereseti követelés letiltása esetében is marasztaló, nem pedig letételre kötelező ítéletet kell hozni, egyrészt mert a felek közötti viszonylatban alperes nem letételre, hanem fizetésre van kötelezve, másrészt pedig beállhat az az eset, hogy a letiltást feloldják és az ítélet mégis letételre szól. Végül a letiltás folytán