Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Az autonomia de la volonté elve a váltójogban

26 a hitelezőnek 'kétrendbeli váltó van birtokában, melyek közül az egyik (alap-) váltó lejárt és érvényesíthető, a másik (fedezeti) váltó arra szolgál, hogy a hitelező azt leszámítolja; az adósok azt a kijelentését, hogy a fedezeti váltó adása nem prolongáció céljából történt és egyrészt a hitelezőnek az alapváltón alapuló jogait, így különösen az alapváltóra vonatkozó netáni korábbi ítéletnek, jelzálogjogi bekebelezésnek vagy végrehajtási jognak hatályát, másrészt a korábbi váltókon szereplő azoknak a váltóadósoknak kötelezettségét ,kik a fedezeti váltókat alá nem írták, nem érinti. Viszont az adósvédelem céljából a hitelező jelenti ki, hogy míg az adósok meghatározott (14.000/1933. M. E. sz. r.) kötelezettségeiknek eleget tesznek, a birtokában lévő alap-, illetve fedezeti váltó érvényesítését a szerződő adósokkal szemben függőben tartja. Nem pontos teljesítés esetén a hitelező az alapváltó alapján eljárhat az adósokkal szemben, feltéve, hogy a fedezeti váltót az elfogadónak visszaadja, vagy annak visszaadását felajánlotta. A fedezeti váltó harmadik birtokosa kezéhez történt fizetéseket a hitelező az adósok javára köteles írni és a váltóösszeg, valamint a hátralékos késedelmi kamatoknak akár a fedezeti váltó birtokosa, akár pedig az alapváltó birtokosa részére történt kifizetése esetében pedig köteles az alapváltót kiszolgáltatni. A dolog természetéből következik, hogy az eredeti hitelező a fedezeti váltók alapján nem járhat el az adósokkal szemben, mert a fedezeti váltó nem arra a célra adatott, hogy ennek alapján az eredeti hitelező az adósokkal szemben fellépjen, hanem arra, hogy e váltókat leszámitolja és magát mobillá tegye. Az előbbi célt az alapváltó szolgálja. Elvileg fennáll ugyan az a lehetőség, hogy a hitelező a fedezeti váltón kívül az alapváltót továbbforgatja, amiből súlyos zavarok származhatnak az adósokra nézve, ez a veszély azonban megelőzhető azzal, hogy az alapváltón, melynek a forgatás szempontjából már jelentősége nincs, a forgatást megtiltják. P. T. Az autonómia de la volonté elve a váltójogban. Dr. Bozóky Géza „Nemzetközi váltójog" című, a közel múltban megjelent monumentális munkája ismét aktuálissá tette a genfi váltójogi egyezmények ratifikálásának kérdését. Ezeknek az egyezményeknek törvényhozási megerősítése — miként ismeretes — azért nem következett be magyar részről, mert igazságügyi kormányzatunk az egyezmények rendelkezéseit nem találta összhangba hozhatónak a valutáris korlátozásokat tartalmazó jogszabályokkal. Ennek az álláspontnak alapja igazságügyi kormányzatunk új jogszabályok hozásában megnyilvánuló óva-