Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - L. Reitzer: Le Réparation comme conséquence de l'acte illicite en Droit international

388 Aszerint, hogy a jogellenes cselekmény milyen érdeket sértett, éri a cselekmény elkövetőjét magánjogi (kártérítési kötelezettség) vagy büntetőjogi szankció (utóbbi az, amit szerző kizárólag szankciónak tekint). Az itt levezetett tétel igazságát mutatja az az eset is, mikor egy jogellenes cselekmény egyidejűleg magánjogi és közjogi szankciót is von maga után. Szerző elméletével nem lehetne megmagyarázni, hogy a jogellenes cselekmény elkövetőjét közvetlen szankció is éri ugyanakkor, amikor kártérítési kötelezettsége is fennáll. Ebben az esetben nyilvánvalóvá lesz, hogy a kártérítés nem egy szankciót helyettesítő, az adóst a szankció alól mentesítő eszköz, hanem maga is egy bizonyos fajtájú szankció, amely a jogsértés természete szerint önállóan, vagy más jellegű szankció mellett is érvényesülhet.2) Szóljunk egy szót a könyv mottójáról. Szerző nem választhatta volna jobban a mottóját ehhez a könyvhöz, amelyet a béke könyvének kell neveznünk. Szerző igazi alapgondolata: a nemzetközi jog a béke joga, nem pedig a háborúé. A XIII. századbeli Henricus Goethals óta, akinek szavait szerző műve élére iktatta, sokan voltak ezen a véleményen, amelyet szerző vall. Ma, amikor a nemzetközi jog kríziséről szokás beszélni, örömmel kell üdvözölni egy ilyen munkát, amely azt mutatja, hogy a béke jogába vetett hit még nem veszett ki a jogászi gondolatvilágból. A munka, mely a nemzetközi irodalmat és a francia jogi irodalmat egyaránt gazdagítja, tökéletes franeiaságával nem árulja el, hogy szerzője magyar. Ezt a körülményt büszkeséggel emeljük ki és meg vagyunk róla győződve, hogy a mű a magyar jogászság legnagyobb érdeklődésére tarthat számot. Dr. Zajtay Imre. Csulak—Keresztessy: Az egyszeri beruházási hozzájárulás második lényegesen bővített kiadása. Az 1938: XX. t.-c. alapján fizetendő egyszeri beruházási hozzájárulás kivetése és kezelése tárgyában megjelent törvény és az 1500/1938. P. M. számú végrehajtási utasítás, valamint e fölöttébb bonyolult joganyagnak a gyakorlat igényeit szolgáló részletes és felvilágosító példákkal ellátott kommentárjának második lényegesen bővített kiadása a Magyar Jogászegylet Könyvtárában Az egyszeri beruházási hozzájárulás címmel megjelent. A kommentár szerzői: dr. Csulak Elemér miniszteri tanácsos és dr. Keresztessy Ernő miniszteri osztálytanácsos, akik közvetlenül résztvettek a törvény és rendelet előkészítésében, valamint a kivetési munkálatok irányításában, s így a rendkívül bonyolult joganyag leghivatottabb értelmezői. 2) L. részletesebben jelen sorok írójának cikkét Jogállam, 1936 •december.